A Postatakarékpénztár oromzata.
A volt Magyar Királyi Postatakarékpénztár épülete.
Budapest, V. kerület, Hold utca 4. Jelenleg a Magyar Államkincstár működik benne.
Épült: 1900-1901.
Tervezte:
Lechner Ödön és Baumgarten Sándor
A Postatakarékpénztár Lechner leginkább megcsodált épülete, építészeti pályája
csúcsát jelenti, azé a Lecheré, aki itt valósította leginkább kitűzőtt célját,
a magyar építészeti stílus megteremtését.
Lechner úgy vált a magyar szecessziós
építészet, a magyar építészet vezető egyéniségévé, hogy a régi stílusokról nem
szólt támadólag, a szecessziót, az előző századtól való elszakadást nem hirdette,
de megtette.
Ennek a hajdan kispénzű emberek bankjaként müködő épületnek belső térfelosztása és berendezése
is ugyanigy csodálat tárgya lehetne, sajnos eredeti funkcióját elvesztette,
belsője pedig még felújításra vár, a reményteljes igéret viszont megvan hozzá.
Az itt jelenlevő szövegek - célírányosan - a képen látható részletekkel foglalkoznak.
Vidd az egeret a kép felé, a megjelölt részek felé, hogy a részinformációk megjelenjenek.
A Postatakarékpénztár oromzata.
A toronytető és díszei
A tetődíszen látható bikafejek esetében Lechner a magyar ill. hun eredetűnek hitt
aranylelet, a nagyszentmiklósi kincs bikafejes ivóedényeiből indult ki, tisztelegve
a múltból származó értékeink előtt. Ahogy ezt a harmonikus tetődíszt összeségében kialakította,
páratlan szépségű. Összehozta a szecesszió mozgalmasságát és a klasszikus egyensúlyt.
Sikeressége ugyanakkor a Lechner - Zsolnay baráti együttműködés eredménye is.
Lásd még magazin 3.számában a
A nagyszentmiklósi kincs a Lechner és Zsolnay művekben cikket
A Postatakarékpénztár oromzata.
A méhkas szimbólum
A méhkas formát Lechner ragyogó ötlettel mint pillérfőt alkalmazza, persze
nem öncélú formaként, hanem a takarékosság, a gyűjtögetés banki szimbólumaként.
A pilléren lentebb látható (más részletképünkön pedig még nagyításban is) méhek sorakoznak
felfele amint gyüjtésükből hazatérve a méhkas fele igyekeznek.
A Postatakarékpénztár oromzata.
Róth Miksa a mozaikról
"Midőn a Postatakarékpénztár palotája épült, hozzám fordult Lechner Ödön azzal a kérdéssel,
hogy tudnék-e - az eddig csak zárt és határozott felületeken alkalmazott mozaik helyett - vakolat-háttérbe
behelyezett szabadrajzú mozaik-disziteseket késziteni. A felvetett gondolatot magamávé tettem és sikerült
olyképpen megvalósitanom, hogy a mozaik-diszitést - mely látszólag a vakolat-háttérbe van elhelyezve -
attól függtelenül tartós anyagba beágyaztam, úgy, hogy amennyiben a vakolat idővel leromlanék,
a mozaik sértetlenül és szilárdan megmarad a helyén"
Róth Miksa - Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről, Budapest, 1942
A Postatakarékpénztár oromzata.
A lechneri téglaszalagok
Akkor és most. Az épület akkor - egy ilyen nagyméretű középület esetében -
szokatlanul sikszerűnek tünt, még központi falsikja sem emelkedik ki. Ma, a modern épitészet ismeretében
ez már nem annyira feltűnő. Amit viszont ma is mindannyian csodálunk azok a lendületes-vonalas fali diszitőelemek, a
téglaszalagdiszek, Lechner sokak által követett találmánya.
Ami általános és szecessziós jellegű. A századvégi ill. századfordulós festészet és
ornamentika általános jellemzője volt a sikszerüség és a vonalakra épitő mozgalmas kompozició.
Lásd ezzel kapcsolatban cikkünk - A Nabik csoportja és Rippl-Rónai - 2011 / 2.szám
Ami viszont egyedi és sajátosan lechneri, azok a vonalas diszek formája amennyiben
Lechner azok megalkotásakor szem előtt tartotta a magyar népi diszitőművészet korában ismert
mintáit.
Ablakot bezár
a 90 éves Keresztes Gyula műépítészt köszöntötték május 26-án. Beszámolunk az eseményről,
bemutatjuk a "Marosvásárhely szecessziós épületei" című könyvét, valamint egy kis részletet
belőle és néhány képet a marosvásárhelyi Radó-házról, amiben Thoroczkay-Wiegand Ede
lakott..
