Szecessziós Magazin

OTTO WAGNER és a korabeli magyar épitészet

Egy könyvismertető kapcsán

Bécs kedvence

Otto Wagner ma a bécsiek kedvenc építésze, alkotásai az útikönyvek kihagyhatatlan része. Státusza hasonló mint a mi Lechner Ödönünknek - a századforduló vezető építészei ők. Otto Wagner az épületei, a város és épülettervei, gondolatai, és nem utolsó sorban iskolája (a Wagner Schule) révén a modern építészet elismert elindítója.

Az Otto Wagner könyv

Ezév márciusában terjedelmes könyv jelent meg a TERC - Magyarország legfontosabb építészeti könyvkiadója - gondozásában:

Otto Wagner, Írások, tervek, épületek. Terc kiadó, 2012. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt írta, a szövegeket fordította: Kerékgyártó Béla.

A könyv első felének tanulmányai bemutatják a művész életpályáját, főbb épületeit, részletesen tárgyalják a nemzetközi építészkapcsolatait és sorra kerül egy Wagner-Lechner összehasonlítás is.

A második részben Wagner szellemi főműve a Korunk építőművészete / Modern építészet és más írásai, beszédei olvashatók. Mind a mai napig aktuális gondolatai, amit akkor építészhallgatóinak szánt - A stílus, A kompozíció, A szerkezet, stb. alcímekkel - valamint rendkívül pozitív városépítészeti elvei, most, hogy a modernizmus után vagyunk, érdekesek, érvényesek és újból követhető példaként állnak előttünk.

Bécs Budapesten

Alább megpróbáljuk megkeresni azokat a főbb elemeket Otto Wagner műveiből, amelyek a magyar századfordulós építészetben is megjelentek, néha párhuzamosan, néha bécsi hatásra. Nemcsak a sikeres bécsi példa hatott, de több magyar építész végezte nála tanulmányait, szakdolgozatát.

Tehát keressük meg - együtt veled kedves olvasó - Bécset, a századforduló többnyire szecessziós Budapestjén. Számítunk e kis cikk és a fotók bővítésére az olvasóink részéről.

A példák bővíthetők. Olvasóink ha újabb kapcsolatokat látnak, vagy csak egyszerűen újabb illusztrációkat, fotókat küldenek, azt szívesen felvesszük a megfelelő részbe. Már a jelen képekből is többet olvasóink lelkes segítsége révén közlünk.

KATT - minden kis kép nagyítható.

Wagner és a historizmus

a Korb és Giergl épület - "Ferenc József a háziúr"

Otto Wagner hosszú életpályája során átélte és részévé vált a historizmusból a szecesszióba való átmenetnek, majd pedig a szecesszióból indulva a modern építészet születése felett bábáskodott. Épületei egyre letisztultabbá válnak. De még a modern periódusában is megtartott terveiben valamennyi dekorációt, díszes burkolatot, ahogy az épitészet sohasem szűkülhet - művészet nélküli - tisztán funkcionalista mérnöki alkotásra.

Az első stílusváltás

Otto Wagner, A művész vagy a mérnök?, Bécs, 1895. Székfoglaló beszéd. Részlet:

"A mi gyökeresen eredeti, modern konstrukcióinknak megfelelő művészi formák képzése rajtunk áll, s annak lehetőségét, hogy ezt megvalósíthassuk, az átvett gazdag örökség garantálja és könnyíti meg."

És ezt a stílust a XIX század végén Otto Wagner, tanítványaival együtt meg is valósította, többek közt az új Képzőművészeti Akadémia 1897-98-as tervein. Fentebb szintén az akkori jellegzetes Wagneri stílusban, a hágai Béke palota 1905-ös tervét látjuk. Wagner tehát merít a hagyományokból, az elmúlt korok stílusaiból - ezt már a mai posztmodernek is megteszik - azokat sohasem másolni, hanem átalakítani, a kornak és a helynek megfelelően újra alkotni igyekezett.

Itt, ezen a terv fázisában maradt projekten - egyébként Wagner a kevésbé sikeres részvételt is fontosnak tartotta a pályázatokon - a klasszikus formákat kortársainál rendezettebben alkalmazza, mértanias rendben. Melyek a jellemzői:

A kompozícióban a függőleges vonalak dominálnak, falpillérek sorakoznak a felületen.

A függőleges szerkezetet a részletekben a vízszintes felosztásokkal ellensúlyozza.

Modern, újító formájú tömegalakítást alkalmaz lásd pl. a magas saroktömböt. (KATT a nagybani képhez)

A mértanias szigorúságot a díszítéssel oldja fel, főleg az épület felső részében és a tetőn.

Színes épület, de diszkréten, csak két színben, a tisztaságot jelképező fehér és arany

A Wagnerre jellemző még az erőteljes tetőpárkányzat, amit a szobrászati díszítés is kihangsúlyoz és tesz monumentálissá.

Korb és Giergl:
a Királyi Bérház

Egy épület külsőt és egy belsőt tettünk fent egymás mellé. Utóbbi a Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte Királyi Bérház gyönyörű belső udvara 1902-ből (Budapest, Ferenciek tere 2).

A bérház királyi tulajdonként épült, kézenfekvő, hogy a tervezés során Bécs fele kacsintottak, figyelembe véve, hogy a felavatás alkalmából Ferenc József lesz a fő véleményalkotó.

A siker nem is marat el. A uralkodó állítólag azt mondotta: "nem olyan nagy mint az Opera, de szebb"

A stílushasonlóságok:

Függőleges pillérekre épülő kompozicíó

Túlnyomóan fehér, díszítésében arany

Díszítő motívumai közt a koszorú, fűzér elemek, Wagneri iskola kedvenc motívumai

Erőteljes tetőpárkányzat, ami inkább elválasztó és díszítő jellegű, mint funkcionális szükségszerűség

Vasipar és vasművészet

A vas százada

A XIX század, az iparosítás századának a vas volt az egyik főszereplője. A vasból készült viaduktoktól a gőzgépig, a vasvázas tetők, a vasutak, az építészetet forradalmasító vasbeton, a vas diadalát hozta el. Az első világszenzáció az 1851-es londoni világkiállítás hatalmas palotája a Crystal Palace volt, ami teljesen vasból és üvegből készült, a századvég pedig már egy óriás emlékművet alkotott e fémnek, amit Eiffel toronyként ismerünk.

És mivel Európa nagyvárosai - köztük Bécs és Budapest - a XIX század végén erőteljes építkezésbe kezdtek, a vas szerepet kapott az ipari szerkezetek mellett a díszítményekben is. A leggyakoribb esetekben, a lépcsőkorlátokon és a kapukon látjuk, de nem egyszer önálló díszként is megjelennek.

A bécsi városi vasut

Otto Wagner 1894-ben - a Bécsi Képzőművészek Közössége egyhangú ajánlására - a városi vasút főépítésze, tervezője, sőt belsőépítésze is lett. A terv átgondolt és gazdaságos volt, Wagner ezeket az elveket mindig elsőrendűeknek tartotta.

Egyes épületrészeket viszont különleges luxussal építettek, mint a Wien-Hietzingen megálló, ahol az uralkodó a megnyitót tartotta és ahol egy az épületből kinyúló vasszerkezet, kapu szolgált bejáratként. Ezt látjuk fentebb, az uralkodónak leginkább megfelelő, historikus stílusban.

Ha viszont a részleteket nézzük, a pálcasor, a leveles ornamentumok a szecessziós épületeken is megjelennek majd - Budapesten is

Kármán és Ullmann
vasdíszítményai

Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula építészpáros volt az aki a dekoratív elemeket vasból kivitelezve önállóan is szerepeltették budapesti épületeiken. Nem egyszer a motivum a historizmusból származik ugyan, de átalakított formában és ami főleg más, hogy - őnálló - díszítő szerepet kap.

Ezt látjuk a Ferenciek terén, a Királyi Bazárnak nevezett épületen

Otto Wagner és Árkay Aladár

Templomaik hasonlóak ÉS eredetiek

Rozsnyai József művészettörténész (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, művészettörténeti tanszék) egy városnéző séta alkalmából mondta el a résztvevőknek, hogy a Fasori Református templom belső szerkezete az Otto Wagner tervezte steinhofi templom centrális - görög kereszt alakú - belső szerkezetét követi, míg külsejében teljesen más. Nos a most készült fotók a Fasori Református templomról ezt mutatják meg, de Árkay Aladár sajátos és remekbeszabott belsőépítészeti munkáját is illusztráljuk.

A steinhofi
Szent Lipót templom

Wagner már a XIX sz. második harmadában is tervezett templomot. Az 1868-ban épült budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga az ő tervei alapjén készült és szintén centrális (pontosabban nyolcszögű) alaprajzzal bír.

A steinhofi templom (1902-1904) jelentőségében akár a konstantinápolyi Hagia Szophia mellé is sorolható, mint a XX sz. egyik legjelentősebb temploma.

Az épület belsejét tiszta fehér lapok burkolják, arany vonalaik négyzethálót alkotnak, rajtuk aranyozott csapszegek. A négyzet alakú burkoló lapok és a csapszegek még megtalálhatók Wagner más épületein, sikerük más építészeket is alkalmazásukra késztetett - erről és a magyar példákról még lesz szó lentebb.

(KATT a képre - a teljesség és az olvasó kíváncsisága végett megmutatjuk a két templom külsejét is és a szebb részleteket. A steinhofi képeket Dalbera engedélyével közöljük, a fasori templom képei pedig a szerző tulajdona)

A Fasori
Református Templom

A templom Árkay Aladár tervei alapján 1911 és 1913 közt épült fel (már készülnek a jövő évre, a 100 éves fennállás megünneplésére). Kezdetben a teljesen szabados, hullámzó szecesszió szerint alkot (Babochay villa) valamint a Lechner Ödön meghirdette magyar formanyelv foglalkoztatja.

Később, anélkül, hogy ezt feladná, előadásain azt hangoztatta, egy magyaros épület nem más mint nemzeti variációja a művelt nemzetek építészeti értékeinek. Nos, így és ezért kapcsolja össze tervében a wagneri templom alaprajzát saját elképzeléseivel.

... és ezt látjuk a Fasori Református Templom esetében. A fotókon még megmutatjuk, ahogy az Árkay tervezte minták - a geometrikusan stilizált magyaros motívumok - különböző variációi megjelennek a Zsolnay kerámiákon, üvegablakokon, egyszínű csempéken, a csilláron, vagy a kör alakú stukkódíszeken.

A szinte festői avagy szobrászati művek - minden részlet azonos stílusban, de mindig finom eltérésekkel - tökéletes összművészeti alkotást hoznak létre. A templombelső hatása leírhatatlan, a képeink csak nehezen adják vissza a valós élményt.

Bécs - Budapest - Kaposvár

"Közvetitő" a Nemzeti Szalon

Hármas kapcsolatot ilusztrálunk lentebb ami a művészi inspiráció egy szép példája. Mindamellett sok egyedi jellegzetességgel készültek ezek az épületek, úgy az építészek saját stílusa, mint az építések időpontja közti - szinte korszakbeli - különbség is meglátszik .

Karlsplatz,
a megálló épülete

A bécsi városi vasút - amiről fentebb már szóltunk - másik megmaradt megállóépülete a Karlplatz-on látható. Eredetileg több mint 30 állomás és megálló épült és többnyire eltérő formában!

Ha Otto Wagner, a Wien-Hietzingen megállót az uralkodó ízlésének megfelelő historikus stílusban tervezte, ahogy fentebb láttuk, itt már a szecesszió felé hajlik, díszes márványlapokkal fedi a falakat - erre még majd visszatérünk lentebb, mivel nálunk is több követőre talált ezzel.

A lapok díszítése - valószínűleg - Josef Maria Olbrich-tól származik, aki Wagner rendkívül tehetséges tanítványa volt. A modern építészet következő nemzedékéhez tartozott, aki azért sohasem nem mondott le az ornamentációról.

Később, a városi vasúthálózat egybekapcsolódott a bécsi metróhálózattal. A bemutatott megálló épületek, ma is Bécs legszebbjei közé tartoznak.

A Nemzeti Szalon
bejárata

Vágó József köztudottan elismerően figyelte Otto Wagner munkáit - ahogy Lecher Ödönét is - amint ezt a Wagner és Lechner című, későbbi tanulmányából tudjuk - A Ház, 1911. Így hát nem véletlen, hogy Wagner sikeres épületeiből merít inspirációt. A Nemzeti Szalon homlokzatához hasonló egy másik alkotása a Városligeti Népszínház is (KATT a fenti képekre a teljes diasorozathoz)

Kaposvár,
a Városi Mozi

Horváthné Molnár Katalin (Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár), a magazinunk kedves olvasója hívta fel a figyelmet, hogy a Kaposvári Városi Mozi (ma Szivárvány Kulturális Központ) tervezőjét, Lamping Józsefet, bécsi tartózkodása idején magával ragadta a századforduló szelleme, Otto Wagner hatása alá került.

Amint Molnár Katalin megírta, Lamping József unokája lelkesen beszélt arról, hogy milyen mély benyomást tett a fiatal Lamping Józsefre Bécs: "édesapám szóbeli közlése alapján tudom, hogy Otto Wagner tanainak és munkásságának a hatása alá került Bécsben." A bécsi kapcsolat erősségét mi sem jellemzi jobban, minthogy Lamping hálószobáját egy Wagner tanítvány, Josef Hoffmann tervezte.

A Kaposvári Városi Mozi kapuzata az előbbieket részben követi, a kapcsolat valószínűleg a Nemzeti Szalon és a Városligeti Népszínház lehetett, mint ismert és sikeres pesti kulturális épületek. Lamping a kapu feletti 6 függőleges elemet is bekomponálta, de 1928-ban, a szecesszió elmúltával, már oszlopok formájában. Az épület ezzel neoklasszikus vonást is kapott. Lamping még sok szép részletet az ekkor divatos art deco stílusban tervezett, bemutatásukra máshol térünk vissza.

Otto Wagner és a színes város

Spiegel Frigyes az elsők közt

Wagner a Művészi gyakorlat fejezetben elmondja (már 100 évvel ezelőtt), hogy kevés a remény, hogy a városokat megszabadítsuk a füstgázoktól, amik leginkább ártanak a műalkotásainknak és az utcák kinézetének. "E problémákon csak a legegyszerűbb formák, sík felületek kialakításával, porcelán és majolika, kőcserép, mozaikképek alkalmazásával, a műalkotások rendszeres tisztításával lehet segíteni."

Majolika-ház 1898-99

Ilyen meggondolásból alakította ki 1898-1899-ben Otto Wagner a Majolika-ház homlokzatát, a mázas kerámiával az u.n. majolikával beborítva, melyet már az eső is megtisztít. Hasonló okból használja szinte minden épületénél Lechner Ödön is a Zsolnay féle pirogránít elemeket. Mindketten egyben a díszítés új lehetőseit látják ezekben a jól színezhető, időt álló anyagokban.

Wagner hangsúlyozza, hogy az építő mérnök egyben művész kell legyen és az új anyagoknak megfelelő művészi formát is meg kell keresnie, ahogy írja az építészek "a színek utáni vágyat, a szín emberiségben lakozó érzékét a testvérművészetek bevonásával és színtartós anyagok felhasználásával próbálják kielégíteni"

Lindenbaum-ház 1896-97

A Lindenbaum háznak (ami Majolika-ház előtt épült fel az Izabella 94 alatt) a tervezője Spiegel Frigyes (Weinréb Fülöppel közösen) szintén az új anyagok használatát szorgalmazza, éspedig azokat ami a magyar viszonyoknak megfelelőbbek.

"Ne ámítsuk önmagunkat és a világot, a mikor téglából és gipszből követ vagy fát, puhafából keményet, olajfestékből márványt csinálunk, hanem maradjunk meg, ha nem telik nemesebbre, az egyszerűbb anyagnál és igyekezzünk az annak megfelelő művészi formákat megtalálni." (Spiegel Frigyes: Modern díszítő művészet az építészetben, Magyar Iparművészet 1897, 2.szám)

Látható, Wagnerrel sok a hasonló gondolat és e gondolatok párhuzamosan jelentek meg. Mint megvalósítás, Spiegel épülete a korábbi, így építészünk első vagy az elsők közt van, aki iparművészetből kölcsönzött formákkal cseréli le az addigi - funkcionálisan feleslegessé vált - pilléreket és párkányokat, és a historizmus más homlokzati elemeit.

Ezek az új formák nem nélkülözhetik a színeket, amit az addigi, historikus építészet kevésbé használt.

"Végül még egyet jegyzek meg és ez talán a legfontosabb: azt, hogy a homlokzatok színesek. Talán nem kell magyaráznom, hogy miért? Hisz mindnyájan tudjuk, hogy mennyire elszoktunk a színektől, hogy szemünk már föl sem tud fogni egy egészséges színhatást és hogy már régóta vágyódik látni minden valamire való művész a színt házainkon, mely jobbára megvolt az előbbi korok házain is és mely azokról oly hosszú időn át száműzve volt." (Forrás: u.a. mint fent)

Feltalálják a felvonót

...melyik a legjobb emelet?

A biztonságos felvonó feltalálása is szükséges volt ahhoz, hogy az épületek magasabbá váljanak, hogy a felső emeletek ne csak a kiszolgáló ill. másodrangú személyek otthona legyenek. Elisha Gates Otis, az 1854-es amerikai világkiállitáson mutatta be - a New York-i Kristály Palotában - hogy felvonója a sodronyszakadás esetén sem zuhant le. Egyébként a magas épületek, valamint az egyszerű funkcionalizmus ("a forma követi a funkciót") szülőhelye nem New York volt a XIX sz utolsó éveiben, hanem Chicago, építészetileg pedig a Chicagói Iskola. Wagner első igazán modern épülete, tulajdonképp három épületből álló együttese 1898-ban épült a Linke Wienzeile úton, modern belső beosztású lakások, épületgépészet, liftek, nagy fürdőszobák, stb.

Az u.n. Medallion Ház

Bécs, Wienzeile 38. A legfelső emelet "kapta meg az aranyérmet". Az érmés dekoráció Koloman Moser tervei alapján készült. (A Wiener Secession csoportban többek közt Wagner és Moser is részt vett)

Ezekután próbáljuk megválaszolni a kérdést, igaz-e a vád, hogy a szecessziós építészet szerkezetileg nem hozott újdonságot, csupán másfajta díszítéssel gazdagította a homlokzatot. Ez lehet, hogy igaz egyes esetekben de Otto Wagner esetében, valamint az e cikkben bemutatott rangos magyar építészeti műveknél ez nem mondható el. A fenti épületeknél pl.:

A felső emelet eltérő díszítése és az emelet értékének hangsúlyozása, az épületbe beszerelt felvonóhoz kapcsolódik. Tehát technikai és szerkezeti újításokat követ és hangsúlyoz a dekoráció.

Az u.n. úri első emelet (néha második - pl. a tulajdonos fia részére) elkülönülése a felsőbb emeletektől, ahol a személyzet lakott régebb, megszűnik. A szecessziónak egyébként elismert törekvése volt (kezdve az angol art and crafts mozgalommal és nálunk is pl. a gödöllői művészeknél), hogy megvalósítsa a demokratikusabb, polgári egyenlőséget. A épület itt ezt tükrözi, persze az is szempont, hogy minden emelet immár egyformán jó áron értékesíthető legyen.

Fent a díszesebb

A legdíszesebb emelet itt is a legfelső és szintén egy erőteljes tetőpárkány alatt. Ez az épület Budapesten, a XIII kerületben, a Visegrádi utca 17 alatt található, Vágó József és Vágó László alkotása. 1903-ban készült, vagyis a a Wienzeile 38 épület után négy évvel .

A vakolatba építve a sárga majolikacsempe még most is szépen ragyog sajnos a falkörnyezete romos, vakolata leesett, megfeketedett. A teljes épületről egyelőre - a felújításig - a Budapest-képarchívumból mutatunk egy képet (a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár engedélyével) és reméljük nemsokára lesz egy friss-épület képünk.

Panorámás saroklakások

lekerekítve...

Hajdan az erődítések és várak saroktornyai, majd sarokbástyái a védelem fontos részei voltak, mivel két falat is ellenőrzés alatt tarthattak. A kerek tornyok pedig ellenállóbbak voltak, könnyebben lepattant róluk az ágyúgolyó...

A pesti Nagykörút mentén számos saroktornyot, sarkok feletti tornyot és kupolát láthatunk, már a századforduló előttről is. Ezeknek pedig már nincsen védelmi szerepük, többet el is távolítottak, vagy egyszerűsítettek. Pedig nem egyszerűen hagyományból építették.

A saroktorony ugyanis épület rangját emelte, annak plusz egyéniséget adott. A saroklakás ezáltal értékesebb lett, a panoráma kilátás révén is. Ugyanakkor szokássá vált hogy utcakereszteződés esetében, ezt a tényt az épület is jelezze, már távolról is látható módon a nagyvárosokban.

A Medallion Ház sarok

Fentebb a felső emeleten a kerekített sarokrész és a belső erkély kombinációját látjuk. Wagner itt a panoráma kilátást fokozva, mélyített erkélyt hoz létre, ezzel a sarok kettős dimenzióját tovább fokozza. Az erkély ugyanakkor jó átmenet a belső és külső tér közt. Mintha a körkörös térbe olvadna itt a lakás, élménnyel szolgál a szemlélőnek, ottlakónak.

Hold utca 6

Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula: Wertheimer és Frankl áruház, Budapest, Hold utca 6, 1901. A Kármán és Ullmann építészpáros jellemzője, hogy a bécsi stílust előnybe helyezik a nemzeti jellegű vagy népies vonatkozású szecesszióval szemben.

Ennél az épületnél a Medallion Ház feslő emeleti sarokmegoldást kissé átalakítva kiterjesztik mindhárom emeletre. A kilátás ezekből figyelemre méltó, egyik oldalt a négy évvel korábban nyilt V. ker. Vásárcsarnok, másik oldalt az ugyanakkor készült Postatakarékpénztár épülete.

1. Kiegészités. Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula: Weiss Ház, Budapest, Szt.István krt 12, 1904-1905

A szerzőpáros, épületein egyediségre törekedett, itt franciás a vágás és a díszítés.

Kockázott homlokzat

Díszek-e a szegek, szegecsek?

A fenti kérdés kettős. Egyrészt az a kérdés, hogy a szegecsek tartják-e a kockalapokat, vagy csak egyszerű díszek. Másrészt kérdés, akár van akár nincs funkcionális szerepük, önmagukban jelenthetnek-e díszítést. Tudjuk sokszor a szegecsek csak másodlagos szerepűek, és dísz volt az építész intenciója (a feje épp ezért pl. mintásan kidolgozott volt) Viszont alkalmazásuk mindenképp lépés a funkcionális irányában, minthogy azt az elvet reprezentálja, miszerint a modern építészet nem takarja el alkotóelemeit, nem alkalmaz elkendőző burkolatokat...

A második stílusfordulat

A Postsparkasse, a bécsi takarékpénztár (1904-1906) a modern építészet egyik korai alkotása, Wagner elfordul a szecessziótól, a modern építészet irányába. Az épület díszítése lecsökkentett, a szegecsek a dekorációhoz tartoznak. (KATT a nagyításhoz és képsorozathoz)

Az előbukkant felirat

50 évig a magyar beat egyik központjának tekintettük az épületet Metró Klub néven, de 2010-ben felújítási munkálatokat kezdtek, az álhomlokzatot lebontva előkerült a felirat: ÁRKÁD BAZÁR - KÉSMÁRKY ÉS ILLÉS JÁTÉK ÁRUHÁZA. Vágó József és László utolsó közös munkája.

A századforduló egyik legnagyobb (mára elfelejtett) magyar építésze Vágó József volt. Meghatározó a szerepe a Gresham palota tervezésében, önálló munkája az összművészeti remek, a Schiffer villa, a Nemzeti Szalon, ő a Gutenberg-ház tervezője, stb.).

Vágó József aki Wagner és Lechner nagy tisztelője (kettőjük közt sikeres találkozót szervezett, majd idős korában is segíti a magyar mestert utolsó nagyobb munkájában, a pozsonyi Kék Templomnál) egyesíti a bécsi modern építészeti elemeket a magyar népi ornamentikával.

Ez a játékáruház - rendkivül eleven és mozgalmas épület - mai szemmel nézve, akár egy legoból összerakott tünemény, két évvel a bécsi Postsparkasse után épült és homlokzatának felületén - ami egyébként attól teljesen eltérő kompozíció - szintén szegecsekkel rögzített lapokat használ. Itt a szegecseknek dekoratív szerepük van.

1. Kiegészités. Jónás Dávid, Jónás Zsigmond, Szénássy és Bárczai Áruháza, 1908 körül, Bp., Szervita tér 2

Jónás Dávid több évig Bécsben dolgozott, innen is lehet a szegecselt lapok használata

2. Kiegészités. Vágó József, Darvas-La Roche ház, épült 1910-11, Nagyvárad, str. Iosif Vulcan (Rimanóczy utca) 11, Merényi György felvétele

Akárcsak az Árkád Bazár esetében itt is eozinos szegecsekkel díszített burkolólapok vannak

Sima homlokzat - sima anyag

Wagner bérháza - Medgyaszay áruháza

Wagner második stílusfordulata a dekoráció erős csökkentését hozta meg. Otto Wagner és a szintén Bécsben letelepedett (Egyesült Államokból visszatérő) Adolf Loos nevéhez kötödik ez a törekvés, és ma így kettőjüket tartják az európai modern, funkcionalista építészet előfutárainak.

Dísz-e a házszámtábla?

Bérház a Neustiftgasse 40 alatt amint a ház falán a felirat mutatja (épült 1909-1910-es években). Tíz év telt el a Majolika és a Medallion ház építése óta, a sima, a tisztán funkcionális építészet teret hódít Közép-Európában. Sajátos a rendkívül diszkrét díszítés.

Négy minimális díszitőelemet figyelhetünk meg

a két alsó szinten a vonalas minta,

az erőteljes tetőpárkány kockái

a falfelületeket keretező szaggatott vonal

az eredetien nagy házszám felirat
(KATT - lásd a kép nagyított változatát)

Ez a típusú, szinte abszolút dekoráció mentes megoldás nem volt gyakori Wagner esetében, itt szélsőségesen a költségminimalizálás általa meghirdetett elve és a tiszta anyag szeretete érvényesült.

Egyébként egy év múlva, 1911-ben épül fel Adolf Loos hasonló dekoráció mentes épülete a Looshaus (1010 Wien, Michaelerplatz) és Loos volt akkor a Bécsben híres-hírhedt dekoráció és díszes-szecesszió ellenes építész, elveit ("az emberi fejlődés a dekoráció fokozatos elhagyása") sikeres előadásokon népszerűsítette. Azért a lakásbelsőben még nem annyira egyszerűsítettek, a kényelem, a higiénia, a drágább anyagok megmaradtak (Loos sok márványt alkalmazott, vevői gazdag polgárok voltak)

Medgyaszay István

Áruház homlokzati tervrajza. Bécs, 1902. A Mesteriskola Királyi ösztöndíja. Szándékosan esti-éjszakai látványterv ami hangsúlyozni kívánja az iskolában elvárt transzparenciát és a bevilágítás módját.

Hasonlítsuk össze a két házat. Egy bérházat tettünk egy áruház mellé, talán nem fair. De ami még nagyobb különbség, a Wagner épületnél sima fal, Medgyaszaynál üvegfal alkotja a homlokzatot. Tegyük hozzá, hogy az áruház terve 1902-ben kelt, a Neustiftgasse 40 szám alatti épület, pedig 1909-1910 ben épült. Ennek ellenére itt mégis Wagner volt a mester és Medgyaszay a tanítvány, aki a többi másodéves hallgatóval együtt áruház tervezését kapta feladatul. Ez is azt bizonyítja, hogy Wagner az oktatásban, tervekben jóval előbbre járt a gyakorlathoz képest.

Medgyaszay díszeket csak a földszinten és a legfelső emeleti balkon felett alkalmaz ahol az emberek a homlokzat felületéhez közel kerülnek, egyébkén az üvegfal egyszerűen önmagát adja, minimális költség felhasználásával. Medgyaszay terve tehát megelőzi a korát, a gyakorlatban az üvegfalu épületeket csak az évtized második felében készítettek.