

Keresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós épületei
Difprescar kiadó, 2000, Marosvásárhely
Marosvásárhely épületei közül a legimpozánsabbak egyben példát adnak a legszebb magyar szecessziós stílusra. Ha Budapest a századforduló alatt lett világváros, Marosvásárhely kissé később, Bernády György, a "városépítő" polgármestersége alatt (1900-1912) modernizálódott, a szecesszió virágkorában. Ebben az időszakban épültek azok a várost meghatározó épületek, mint a Városháza, a Kultúrpalota, mindkettő Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, és sok más művészünk közreműködésével, mint Róth Miksa, Körösfői-Kriesch Aladár, Toroczkai Wigand Ede, Nagy Sándor, stb.

Keresztes Gyula könyvében a neves épületek mellett, a kisebb, kevésbé ismert házakról is megadja a fellelhető információkat, a marosvásárhelyi szecesszió szintézisére, teljességre törekedve. Bevezető történelmi és stílusismertető fejezetei után, ritka szorgalommal a városban dolgozó művészekről, mérnökökről, építőkről, mesterekről ad részletes felsorolást. Az épületleírásokat fehér-fekete fényképek és a szerző rajzai egészítik ki.

Ez év tavasszal a városban járva, nem egy ház műértő felújítását láthatjuk, de sok épület áll még kezeletlen, vagy pusztítólag kezelt, "díszeitől megszabadított" állapotban. A restaurálások során, amit az idő csak el fog hozni, remélhetőleg visszakerülnek eredeti formájukba. Ha sokkal díszesebb elemeket is találunk, ahhoz képest mint ahogy a budapesti Lechner, vagy Kós épületeinél látjuk, és hajdan bírálatot is kaptak emiatt, ma már tudjuk, hogy jogosultságukat végül kiérdemelték, mert e díszek, és a sokszor teljes összművészeti alkotások a magyarság öntudatát tartották fent nemcsak a század elején, de főleg Erdély elszakadása után.

Keresztes Gyula az utószóban a következőket írja: "Megnyugvással nyújtom át, kedves olvasóimnak ezt a könyvet, melyet kettős céllal írtam, rajzoltam: hogy a város lakói ismerhessék meg szecessziós épületeinket, és hogy forrásmunkát nyújthassak a város monográfiájával foglalkozóknak.
Azzal a reménnyel adom jelen- és jövőbeli olvasóim kezébe munkámat, hogy talán nem dolgoztam hiába, ha az idő el is végzi a maga rombolásait, ezek a sorok megmaradnak és emlékeztetnek városunknak erre az időszakára"
Keresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós épületei című könyv, Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban is megtalálható (a szerző ajánlatával)

AZ ESEMÉNYRŐL TÉNYSZERŰEN.
2011 Május 26., csütörtök, 17 óra
Keresztes Gyula köszöntése és a
Maros megyei középkori templomok című könyvének bemutatója
Szervező: EMKE Maros megyei szervezete
Helyszín: Vártemplomi Diakóniai Otthon Bocskai-terme
Marosvásárhely, Jókai (Eminescu) utca 28.szám
Az EMKE Maros megyei szervezete rendezésében sorra került eseményen a közismert helytörténész ünneplésére sok marosvásárhelyi gyűlt össze. A jó egészségnek örvendő, kiváló humorú Gyula bácsit az EMKE helyi elnöke, dr. Ábrám Zoltán köszöntötte. A méltatás szövege teljes terjedelmében itt olvasható: e-Népújság.Ro

„Szerencsés embernek mondhatom magam, hiszen 1940-ben minden további nélkül bejutottam a M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre. Ma műegyetemnek mondják. Aztán a sors úgy hozta, hogy a diplomavizsgára már útlevéllel kellett mennem...”
További részleteket, Keresztes Gyula eddigi könyveiről, a nyomtatás kálváriájáról és a legfrissebb könyvéről a "Maros megyei középkori templomokról" olvashat a Vásárhelyi Hírlap május 30-i számában

Marosvásárhely, Radó-ház,
Toroczkai Wigand Ede manzárd lakása

A fenti kép a vásárhelyi Radó-házról, Keresztes Gyula, Marosvásárhely szecessziós épületei című könyvében található. Idézzük a szerzőt, és kiegészítjük néhány most készült fotóval és mivel Toroczkai Wigand Ede itt lakott a felső szinteken (egyébként sok népies manzárd tetős épületet rajzolt Székelyföldet bejárva), egy Toroczkai lakásbelsővel.
"A 7.szám alatti emeletes lakóházat Radó Sándor tervezte 1912-ben, az utca felső végébe elhelyezve. A bérház nagy magasságával, három szabad homlokzatával impozáns épületként áll a felső saroktelken.

Homlokzatai más és más formájú ablakokkal, nyitott és zárt erkélyekkel, oromzatos falkiképzéssel és változatos tetőkiépítésekkel a szecesszió jellegzetes példája. A második emelet három ablaka fölött falmozaik kép díszíti a homlokzatot. A homlokzaton az építész-tervező fantáziájának nagy változatossága érzékelhető.

Az épület egyik lakrészét Toroczkai Wigand Ede bérelte, aki lakrésze belsőit saját ízlésére áttervezte, alakította."


Az ekléktábla román nyelvű változata látható lentebb:


Cikkünk szövegforrásai:
Keresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós épületei, Difprescar kiadó, 2000, Marosvásárhely
e-Népújság.Ro
Vásárhelyi Hírlap május 30-i száma
Cikkünk fényképforrásai:
Keresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós épületei, Difprescar kiadó, 2000, Marosvásárhely
e-Népújság.Ro
Bálint Katalin: a Radó-ház színes fotói, Keserű Katalin: Toroczkai Wigand Ede monográfiából Toroczkai Wigand Ede lakásbelső, Wikipédia: a Városháza képeslap és a Kultúrpalota belső.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós épületei, Difprescar kiadó, 2000, Marosvásárhely
e-Népújság.Ro
Vásárhelyi Hírlap május 30-i száma
Cikkünk fényképforrásai:
Keresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós épületei, Difprescar kiadó, 2000, Marosvásárhely
e-Népújság.Ro
Bálint Katalin: a Radó-ház színes fotói, Keserű Katalin: Toroczkai Wigand Ede monográfiából Toroczkai Wigand Ede lakásbelső, Wikipédia: a Városháza képeslap és a Kultúrpalota belső.