Szecessziós magazin
Szecessziós építészet
Szecessziós építészet





  

A glasgow-i Négyek, köztük Charles Rennie Mackintosh és Margaret Macdonald-Mackintosh századfordulós műveinek és az általuk tervezett dekoratív elemeknek nagy sikere volt Európában. A magyar századfordulós alkotásokból az u.n. Glasgow rózsákat gyűjtöttük csokorba, főleg budapesti épületek előcsarnokából, lépcsőházából, homlokzatáról, de neves építészek, iparművészek rajzait, terveit is. A halmaz nyitott, lehet újabbakat felfedezni és kiegészíteni jelen gyűjteményünket.





A kalotaszegi torony
a századforduló művészi szimbóluma

A kalotaszegi torony
a századforduló művészi szimbóluma





Páva, szitakötő, hullámzó haj az art nouveau szimbólumai voltak. Csillogás, mutogatás, élvezetek. Volt viszont egy sajátosan magyar, de teljesen más típus... Tisztességet sugárzó, de egyben mesebeli hangulatú is: a kalotaszegi templom tornya, az "istenadta székely csoda".

A századforduló művészei akik már nem csak Itáliát keresték fel, hanem inkább a magyar népművészet alkotásait, ujjongva fedezték fel Körösfő, Magyarvalkó, vagy például Magyargyerőmonostor tornyait, hímzéseit, faragásait. "Mindannyian járták az országot, s mindannyian vissza-visszatértek a kalotaszegi Körösfőre".

Számos rajz, festmény készült, a torony szimbólummá nemesedett. Majd megszülettek azok a tornyos épületek, amelyre Budapesten, Szlovákiában, Erdélyben büszke az ott lakó. E cikk (katt a fenti címre) kitűnő alkalom, hogy a századforduló ismert nagy művészeinek egy-egy alkotását - egyazon témáról - végignézzük, az őket jól ismerő Keserű Katalin szövegeiből tallózva...







A XIX században sokat foglalkoztak ezzel a régészeti szenzációval, a nagyszentmiklósi aranylelettel, sokáig - tévesen - Attila kincsének tartották. Lechner Ödön és barátja Zsolnay Vilmos számára is inspirációs forrásként szerepelt a századforduló idején...






  

Összegyűjtöttük a pesti utca négy szép groteszk mintázatát kis előtörténettel kiegészítve. A minta lényege a finom részletekben van amit a fényképezőgép közel tud hozni a türelmes szemlélő számára.







  

Ernst Ludwig nagyherceg (Hesse-Darmstadt) gyakran látogatott Bécsbe, és nagyon érdekelte a modern művészet. Az ő ösztönzésére alakult 1899-ben a Darmstadt Művésztelep, aminek vezetője és építésze Joseph Maria Olbrich lett, és a herceg baráti körébe is bekerült. Mesés egy történet. Olbricht átköltözött és nemsokára több házat is tervezett. Hogy minden a legmodernebb és egyben szebb is legyen a Zsolnay gyárral is felvette a kapcsolatot...












A páva
az Art Nouveau
legelterjedtebb szimbóluma.

Talán azért is, mert a pávafarok egy élő dekoráció. Hogy az élővilágban egy ilyen veszélyes díszlet miért alakult ki, az Darwint is elgondolkoztatta, és végül következtetéseit ezzel kapcsolatban az emberre is alkalmazhatónak vélte. Cikkünk a XIX századi Art Nouveau és elődeinek pávaábrázolásait mutatja be az iparművészet szemszögéből....












Fénylő színek, színes fények, lenyűgöző szépségű ólomüveg. Vidor Emil a ház tervezője, a polgári épület egyszerű lépcsőházát tette ragyogóvá, emelte a paloták szinvonalához közel ezzel a harmoniát sugárzó vonalvezetésű mintával. Az ablak formájának eredete...




Mottó

"Nincs semmi mentségünk, hogy bármit alkossunk, ami nem meglepően szép."

William Morris


A te magazinod



A dekoráció, most a XXI század elején ismét aktuális, az ornamentika és a díszítés igénye is visszatért, a szecesszió korszaka felértékelődött. Több olvasónk is küldött képeket és szöveget szecessziós témában Marosvásárhelyről, Pozsonyból, Kaposvárról, Budapestről, Szabadkáról, stb. Amennyiben szecessziós témában szöveget, képeket küldesz szívesen közöljük. Mert ez valóban a te magazinod (is).

Cimünk:

szecessziosmagazin@gmail.com

Itt lentebb lehet válogatni régebbi számainkból, vagy akár téma szerint is.

Téma válogató


Vélemény, info



Email címe (kötelező megadni, csak így megy el az üzenet):

A mi email címünk :
szecessziosmagazin@gmail.com

Facebook

Friss hírek, vélemények, tetszik :)
A Szecessziós Magazin Facebook oldalán a friss szecessziós eseményekről olvashatunk úgymint kiállitás megnyitók, könyvbeszámolók, séták, stb. Ugyanakkor azonnali vélemények, reagálások, az olvasók közti kapcsolatok helye a Facebook. Válassza itt a tetszik jelet vagy iratkozzon fel itt a Facebookra.

Régi számaink

2011
1.szám

Párizs, 1900
Rippl-Rónai Liszt metszete
Kolozsvári szecesszió
Tóth Szvetlána - tüzzománc
Victor Horta évforduló

2011
2.szám

Bukrán Edit - kerámia
Spiegel Frigyes épület
A Lindenbaum ház kapcsán
A páva az art nouveauban
Keresztes Gyula köszöntése
Rippl-Rónai, valamint új műtárgyak


2011
3.szám

Róth Miksa üveg
Gresham - Balogh Eleonóra üveg
A Bedő-házbeli ólomüvegablak
A nagyszentmiklósi kincsről
Rippl-Rónai, valamint új grafikák



2012
4.szám

Bécs és Budapest
Kaposvári szecesszió
Nagy Sándor Pesterzsébeten
A Szenes-ház Budapesten
Körösfői emléktúra
Fiumei mozaik


2012
5.szám

Mucha a rajzzseni
Rozsnyai J. előadása:
Magyar Szecesziós építészet
Márkus Géza, az építő festő
az Olbricht-házról
Plakátművészek, Paris 1900


2012
6.szám

A groteszk
A Kék Templom
Marosvásárhely - Ólomüveg
Tematikus útikönyv
Schiffer-villa ablaka
Spiegel F.: Üllői 21.



Szecessziós Ornamens




  

A glasgow-i Négyek, köztük Charles Rennie Mackintosh és Margaret Macdonald-Mackintosh századfordulós műveinek és az általuk tervezett dekoratív elemeknek nagy sikere volt Európában. A magyar századfordulós alkotásokból az u.n. Glasgow rózsákat gyűjtöttük csokorba, főleg budapesti épületek előcsarnokából, lépcsőházából, homlokzatáról, de neves építészek, iparművészek rajzait, terveit is. A halmaz nyitott, lehet újabbakat felfedezni és kiegészíteni jelen gyűjteményünket.





A kalotaszegi torony
a századforduló művészi szimbóluma

A kalotaszegi torony
a századforduló művészi szimbóluma





Páva, szitakötő, hullámzó haj az art nouveau szimbólumai voltak. Csillogás, mutogatás, élvezetek. Volt viszont egy sajátosan magyar, de teljesen más típus... Tisztességet sugárzó, de egyben mesebeli hangulatú is: a kalotaszegi templom tornya, az "istenadta székely csoda".

A századforduló művészei akik már nem csak Itáliát keresték fel, hanem inkább a magyar népművészet alkotásait, ujjongva fedezték fel Körösfő, Magyarvalkó, vagy például Magyargyerőmonostor tornyait, hímzéseit, faragásait. "Mindannyian járták az országot, s mindannyian vissza-visszatértek a kalotaszegi Körösfőre".

Számos rajz, festmény készült, a torony szimbólummá nemesedett. Majd megszülettek azok a tornyos épületek, amelyre Budapesten, Szlovákiában, Erdélyben büszke az ott lakó. E cikk (katt a fenti címre) kitűnő alkalom, hogy a századforduló ismert nagy művészeinek egy-egy alkotását - egyazon témáról - végignézzük, az őket jól ismerő Keserű Katalin szövegeiből tallózva...







A XIX században sokat foglalkoztak ezzel a régészeti szenzációval, a nagyszentmiklósi aranylelettel, sokáig - tévesen - Attila kincsének tartották. Lechner Ödön és barátja Zsolnay Vilmos számára is inspirációs forrásként szerepelt a századforduló idején...






  

Összegyűjtöttük a pesti utca négy szép groteszk mintázatát kis előtörténettel kiegészítve. A minta lényege a finom részletekben van amit a fényképezőgép közel tud hozni a türelmes szemlélő számára.







  

Ernst Ludwig nagyherceg (Hesse-Darmstadt) gyakran látogatott Bécsbe, és nagyon érdekelte a modern művészet. Az ő ösztönzésére alakult 1899-ben a Darmstadt Művésztelep, aminek vezetője és építésze Joseph Maria Olbrich lett, és a herceg baráti körébe is bekerült. Mesés egy történet. Olbricht átköltözött és nemsokára több házat is tervezett. Hogy minden a legmodernebb és egyben szebb is legyen a Zsolnay gyárral is felvette a kapcsolatot...












A páva
az Art Nouveau
legelterjedtebb szimbóluma.

Talán azért is, mert a pávafarok egy élő dekoráció. Hogy az élővilágban egy ilyen veszélyes díszlet miért alakult ki, az Darwint is elgondolkoztatta, és végül következtetéseit ezzel kapcsolatban az emberre is alkalmazhatónak vélte. Cikkünk a XIX századi Art Nouveau és elődeinek pávaábrázolásait mutatja be az iparművészet szemszögéből....












Fénylő színek, színes fények, lenyűgöző szépségű ólomüveg. Vidor Emil a ház tervezője, a polgári épület egyszerű lépcsőházát tette ragyogóvá, emelte a paloták szinvonalához közel ezzel a harmoniát sugárzó vonalvezetésű mintával. Az ablak formájának eredete...





Szecessziós építészet
A Postatakarékpénztár oromzata.

A volt Magyar Királyi Postatakarékpénztár épülete. Budapest, V. kerület, Hold utca 4. Jelenleg a Magyar Államkincstár működik benne. Épült: 1900-1901.

Tervezte:
Lechner Ödön és Baumgarten Sándor

A Postatakarékpénztár Lechner leginkább megcsodált épülete, építészeti pályája csúcsát jelenti, azé a Lecheré, aki itt valósította leginkább kitűzőtt célját, a magyar építészeti stílus megteremtését.

Lechner úgy vált a magyar szecessziós építészet, a magyar építészet vezető egyéniségévé, hogy a régi stílusokról nem szólt támadólag, a szecessziót, az előző századtól való elszakadást nem hirdette, de megtette.

Ennek a hajdan kispénzű emberek bankjaként müködő épületnek belső térfelosztása és berendezése is ugyanigy csodálat tárgya lehetne, sajnos eredeti funkcióját elvesztette, belsője pedig még felújításra vár, a reményteljes igéret viszont megvan hozzá.

Az itt jelenlevő szövegek - célírányosan - a képen látható részletekkel foglalkoznak.

Vidd az egeret a kép felé, a megjelölt részek felé, hogy a részinformációk megjelenjenek.
A Postatakarékpénztár oromzata.
A toronytető és díszei

A torony és díszei
A tetődíszen látható bikafejek esetében Lechner a magyar ill. hun eredetűnek hitt aranylelet, a nagyszentmiklósi kincs bikafejes ivóedényeiből indult ki, tisztelegve a múltból származó értékeink előtt. Ahogy ezt a harmonikus tetődíszt összeségében kialakította, páratlan szépségű. Összehozta a szecesszió mozgalmasságát és a klasszikus egyensúlyt. Sikeressége ugyanakkor a Lechner - Zsolnay baráti együttműködés eredménye is.

Lásd még magazin 3.számában a A nagyszentmiklósi kincs a Lechner és Zsolnay művekben cikket
A Postatakarékpénztár oromzata.
A méhkas szimbólum

A kaptár szimbólum

A méhkas formát Lechner ragyogó ötlettel mint pillérfőt alkalmazza, persze nem öncélú formaként, hanem a takarékosság, a gyűjtögetés banki szimbólumaként.

A pilléren lentebb látható (más részletképünkön pedig még nagyításban is) méhek sorakoznak felfele amint gyüjtésükből hazatérve a méhkas fele igyekeznek.
A Postatakarékpénztár oromzata.
Róth Miksa a mozaikról

Róth Miksa mozaik Róth Miksa mozaik


"Midőn a Postatakarékpénztár palotája épült, hozzám fordult Lechner Ödön azzal a kérdéssel, hogy tudnék-e - az eddig csak zárt és határozott felületeken alkalmazott mozaik helyett - vakolat-háttérbe behelyezett szabadrajzú mozaik-disziteseket késziteni. A felvetett gondolatot magamávé tettem és sikerült olyképpen megvalósitanom, hogy a mozaik-diszitést - mely látszólag a vakolat-háttérbe van elhelyezve - attól függtelenül tartós anyagba beágyaztam, úgy, hogy amennyiben a vakolat idővel leromlanék, a mozaik sértetlenül és szilárdan megmarad a helyén"

Róth Miksa - Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről, Budapest, 1942
A Postatakarékpénztár oromzata.
A lechneri téglaszalagok
Róth Miksa mozaik Róth Miksa mozaik
Akkor és most. Az épület akkor - egy ilyen nagyméretű középület esetében - szokatlanul sikszerűnek tünt, még központi falsikja sem emelkedik ki. Ma, a modern épitészet ismeretében ez már nem annyira feltűnő. Amit viszont ma is mindannyian csodálunk azok a lendületes-vonalas fali diszitőelemek, a téglaszalagdiszek, Lechner sokak által követett találmánya.

Ami általános és szecessziós jellegű. A századvégi ill. századfordulós festészet és ornamentika általános jellemzője volt a sikszerüség és a vonalakra épitő mozgalmas kompozició. Lásd ezzel kapcsolatban cikkünk - A Nabik csoportja és Rippl-Rónai - 2011 / 2.szám

Ami viszont egyedi és sajátosan lechneri, azok a vonalas diszek formája amennyiben Lechner azok megalkotásakor szem előtt tartotta a magyar népi diszitőművészet korában ismert mintáit.
A torony és díszei
A méhkas szimbólum
Róth Miksa mozaik
Téglaszalagok

Ablakot bezár



Szecessziós építészet
A Török bankház oromzata.

Budapest, V. kerület, Szervita tér 3. Épült: 1906-ban.

Tervező épitészek: Böhm Henrik és Hegedüs Ármin, statikus: Hahrer Lipót, üvegmozaik: Róth Miksa, szobrász: Kiss György, kivitelező: Zeuner Gyula

A Szervita tér, a századelő gazdasági lendülete közepette mozgalmasabb központ volt mint ma. A volt Török és Társa bankház székházának a modernséget, a gazdagságot és a banki megbizhatóságot kellett sugároznia. Igy korában az egyik legmodernebb épület született itt meg, vasszerkezetbe helyezett üveg függönyfallal, ugyanakkor diszes főpárkánnyal. Innen az épület kettőssége, a modern vas és üveg szerkezet és a franciás art nouveau stilusához közeli gyönyörű pártázat. A felújitásra 2000-ben került sor (tervező: BAUPLAN Kkt.)

Az épület leghangsúlyosabb része a homlokzaton a felső rész, a két Hermes domborművel diszitett főpárkány fölött. Ez az épitészeti szakmában attikafalnak nevezett falfelület, ami eltakarja a tetőt, jelen esetben egy hatalmas üvegmozaikot tartalmaz. Ez Budapest legnagyobb mozaikja, Róth Miksa alkotása, képi tartalma a magyar nemzet dicsőséges múltja, annak ideája. Középen Szűz Mária mint a Magyarok Nagyasszonya, körülötte történelmi alakok, Rákoczi Ferenc, Kossuth Lajos és a népet jelképező tömeg.

Ablakot bezár



Szecessziós építészet
A Gresham-palota. A déli saroktorony és kupola.

Eredetileg iroda és lakóépület, ma Four Seasons Hotel Gresham Palace Hotel.
Budapest, V. kerület, Széchenyi István tér 5-6. Épült: 1906-ban.

Tervező iroda: Quittner Zsigmond irodája, benne fontos szerepe volt a Vágó fivéreknek (József és László) Épittető: Gresham Biztositó társaság, épitő: Mann József, szobrász: Maróti Géza, Telcs Ede, Margó Ede, Ligeti Miklós, Pongrácz D. Szigfrid, üvegmozaik(a képen): Róth Miksa.

Amig a Török Bankház (szintén 1906-ból) a modern épitészeti megoldásokat is tartalmazza, szecessziós és premodern összhangban, addig a Gresham-palota a közvetlen múlt irányából érkezik, szecessziós historizmusként.

Ennek oka egyrészt a tervező Quittner, aki többnyire historizáló (ekletikus, neoreneszánsz) épületeket tervezett, és vele dolgozó Vágó József aki a szecesszióhoz kötödő mestereknél tanult és dolgozott. Másrészt a századelőre a monarchiában jellemző volt a szecesszió és historizmus együttélése.

Ablakot bezár