Az Erzsébet út történetéből

(a mai Noszlopy Gáspár utca)

K

aposvár mai arculatát meghatározó épületek a századforduló idején épültek. A tervszerű fejlesztés Németh István polgármestersége idején (1895–1911) kezdődött, Bereczk Sándor városi főmérnök irányítása mellett. A meglévő utcák kövezése mellett megindult a közművesítés, új utcákat nyitottak, térrendezések történtek, ekkor alakult ki a ma is jellemző városias településszerkezet. A járdaszegélyeket virágosították, az utcákra fasorokat ültettek. A Kaposvári Szépítő Egyesület kezdeményezésére 1912-ben született a „virágos Kaposvár” elnevezés. A megyeszékhely ma is sokat tesz azért, hogy a Dunántúl meghitt megyeszékhelye méltó legyen a „virágok városa” elnevezésre. (KATT itt balra levő felső képre a képsorozathoz - hét térképen keresztül szépen követhetjük az Erzsébet út, a mozi környezetének kialakulását)

A

főtéri régi Bárány vendéglőtől nyugatra álltak az Esterházy herceg tulajdonában levő földszintes bérházak, melyekben üzlethelyiségek sorakoztak. Ezen épületeket a telkekkel együtt utcanyitás céljából megvásárolta a város. A lebontott épületek helyén 1900-ban nyílt meg az Erzsébet út, nevét az 1898-ban meggyilkolt Erzsébet királyné emlékére kapta. (Később Noszlopy Gáspár lett az utca névadója.) Az út nyugati oldalán a város által eladott telkeken emeletes bérházakat emeltek. 1901-ben Kemény Albert nagykereskedő vette meg az utcanyitással kialakult főtéri saroktelket, melyen Lencz Sándor építőmester hat hónap alatt megépítette az Erzsébet Szállót. A kortársak szerint Kaposvár legszebb középületei közé tartozott az eklektikus, sarokerkélyes szálló. A színes Zsolnay-cserepekkel fedett épület érdekessége, hogy díszítőelemei között a szkarabeusz bogár is felbukkan, s aki kitartóan szemlélődik, az a egy tucat sárkányt és a bejárati kapu felett az oroszlánt is megtalálja. (KATT itt lentebb az ötödik - az Erzsébet Szállót mutató - képre)

E

bben, a város egyik legértékesebb utcájában 1903-ban ültették el négy sorban azokat a platánokat, melyek miatt az utca ma is a párizsi boulevardok hangulatát idézi Kaposváron. Megnyitásával egy időben ide helyezték át a Gabona térről a piacot, így a múlt század elején az Erzsébet út hetente többször piaci nyüzsgéstől volt hangos. A forgalom miatt vita folyt arról, hogy jó helyre kerül-e az új mozi a piac mellett.

A

z Erzsébet úton 1924 júniusában nyílt meg a város első kertmozija, azon a helyen, ahová később a Városi mozi épült 1928-ban. Az utca másik érdekes épülete az „Áramátváltó központ” (a Transzformátorház) szintén az egykori Kaposvár ismert építészének, Lamping Józsefnek a munkája. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az utca déli végénél építik fel az új vasútállomást, ezért készült a széles út a sétányra megnyitott üzletsorokkal. A terv nem valósult meg, de az itt épült házak – többnyire Lencz Sándor és Gáspár Gyula munkái – ma is a város legszebb épületei.

2010 szeptemberében a Városközpont rehabilitációjának egyik lépéseként, L. Balogh Krisztina tervei alapján befejeződött az utca teljes környezetrendezése. Ismét a város egyik legszebb és leghangulatosabb utcájává vált a hajdani Erzsébet út az egykori mozi rekonstrukciójával és a 6. számú lakóépület homlokzat-felújításával. Ehhez kapcsolódó cikk az Építész Fórum című újságban: epiteszforum.hu, Kaposvár, Noszlopy Gáspár u. 6., lakó- és üzletház homlokzat felújítása

A Noszlopy Gáspár utca árnyat adó fáival, zenélő szökőkútjával, Bors István Négy évszak című szoborcsoportjával, hangulatos kávézóival bármely európai nagyváros büszkesége lehetne. (KATT a kis képre)

Az új mozi elkészül

Az Új Somogy cikke, 1928. szeptember. 7.


Dr. Vétek polgármester az új filmpalota feladatairól

A

bban a céltudatos városfejlesztő politikában, amelyet dr. Vétek György polgármester honosított meg e város falai közt, ma újabb jelentős állomáshoz érkezett Kaposvár. Ma délelőtt ünnepélyes keretek közt megnyílt az Erzsébet úton az új Városi mozi, hirdetve dr. Vétek György polgármester nagy alkotó erejét, Kaposvár közönségének áldozatkészségét, a kaposvári iparosok kiválóságát, hajlékot adva korunk legnépszerűbb szórakozóhelyének, a mozinak, megnyílt egy újabb kultúrkor hajnala. A megnyitáson részt vett úgyszólván az egész város intelligenciája, sőt a vidéki földbirtokos osztály számos kiválóságát is ott láttuk a moziban. (felsorolás)

Az új filmpalotát Lamping József építész tervezte. Ez az alkotása azonban nem találkozott a közönség tetszésével. Az épület alacsony, legalább 1 méterrel magasabbra kellett volna tervezni, mert úgy hat, mintha egy süppedékes talajon állna. A homlokzaton levő oszlopok közül is négy inkább terhel, mint tart.

A belseje már jóval megkapóbb. A díszes lengőajtós bejárattól jobbra-balra a pénztárakat találja a közönség. Jól hatnak a vörös műmárvány oszlopok az alacsony előcsarnokban, amelynek arany-sárga és vörös színhatása igen kedvező. A bejárat feletti színes üvegfestés gazdag kompozíciójával igen sikerült alkotás. A közönség a barátságos hangulatú nézőtéren azonnal otthonosan érzi magát. A páholyokhoz jobbról is, balról is széles lépcsők vezetnek fel. A gazdag díszítésű előcsarnok után furcsán hatnak az egyszerű, sima lépcsőházak, illetve karfalak.

Mielőtt a nézőtérre bejut a közönség, két praktikus megoldású ruhatárt talál, mindkettő síneken mozgó fogasokkal van ellátva. A nézőtér színezés tekintetében szerencsés megoldású. A közönség a barátságos hangulatú nézőtéren azonnal otthonosan érzi magát. Egyiptomi–asszír motívumú kígyócsoportok szaladnak végig a mennyezetek alatt, a vászontartó keret mellett, a páholyok mellvértjén magyaros motívumú virágfigurák emelik a belső díszítés szépségét. Az oszlopfőket, a figurális részeket arany, kék és halványpiros színek borítják, a szabadon maradt fal- és mennyezetsíkok pedig szürkésfehérre vannak festve. A páholyok karjai fekete csiszolt deszkával, a padozat azbeszttel, a földszinten pedig deszkával borított.

Az építést Horvát Andor mérnök és az Építőipari Rt. közösen végezte, a műkőmunkákat a Borovitz és Társa műkőgyár szállította, az asztalosmunkát a Mihalovics Testvérek, a festést Goldfinger József és a lakatosmunkát a Rózsa Ignác lakatosárugyár végezte. Mindannyian derekas és becsületes munkát végeztek. Alkotásaik hirdetni fogják munkáikat.

Az új mozi befogadóképessége 821 hely, ebből 252 szék jut a páholyokra, a többi a földszintre és a karzati ülőkre. Az új mozi gépházában két új modern Echnemann-vetítőgépen szalad a film. A székek egyelőre ideiglenesek, mert a megrendelt új székek még nem készültek el.

Az orchesterben elhelyezett zenekar elsőnek a Himnuszt játszotta.

A 2010-es felújítás

I

dézzük most a legfrissebb lexikont, a Wikipédiát ahol már van szócikk Szivárvány Kultúrpalota néven: "2009-ben a mozit országosan védett műemlékké nyilvánították. Ekkor kezdődött meg teljes felújítása és átépítése L. Balogh Krisztina tervei alapján, mely 2010 őszén fejeződött be. A 2010-es felújítás óta nagy számban tartanak itt különféle zenei és más színpadi előadásokat, konferenciákat, de itt működik a Szivárvány Filmklub is. Minden augusztusban itt kap helyet a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál legtöbb rendezvénye."

Az újratervezésről - 1. rész

L. Balogh Krisztina cikke

A Szivárvány Kultúrpalota Kaposvár történelmi városmagjában, a főtér közvetlen közelében található art deco stílusú, 1927-28-ban épült mozi épület. Felújításával egy időben jelentős környezetfejlesztés is történt, megújult a századfordulós kisvárosi boulevard, a Noszlopy Gáspár utca, méltó környezetet teremtve a funkcióváltó műemlék felújításnak.

Az átépítés célja

Kaposvár a régió kulturális központja, de a fejlesztés tervezése során számolni kellett a városban jó hírrel működő Csiky Gergely Színház közelségével, a párhuzamosan futó kaposvári AGORA beruházással és a pécsi Kodály Központ multifunkcionális épületének egy időben történő létrehozásával. Ezek tükrében a megfogalmazott cél egy az épület műemléki adottságaira és környezeti elhelyezkedésére alapozó fejlesztés volt, azaz egy olyan békebeli miliőbe helyezett barátságos, kisléptékű, de nemzetközileg is elismert, huszonegyedik századi háttértechnikával rendelkező, egyedülálló építészeti arculattal és belső térrel kialakított, a műemléki értékeket hangsúlyozó többfunkciós terem létrehozása, mely színházi előadóteremként, koncertteremként, konferencia és rendezvényteremként és természetesen eredeti funkciójának megfelelően moziként is működik.

A Szivárvány Kultúrpalota tehát nem kívánta és ma sem kívánja felvenni a versenyt a nagy befogadóképességű multifunkcionális kulturális központokkal, sem a nagy múltú színházakkal, hanem a város egy olyan hiánypótló intézményéve szeretne válni, mely intenzíven tudja kiszolgálni a kaposvári fesztiválokat, és amely lehozza azokat a kamara előadásokat a megyeszékhelyre, amelyekért eddig Pécsre vagy Budapestre kellett utaznia a város lakóinak.

A tervezés fázisa

A tervezés első mozzanata a felmérési tervek elkészítése volt, mely tekintettel arra, hogy az épület ifjúsági szórakozóhelyként – hétköznaponként egyszerűen kocsmaként - üzemelt, nem volt egyszerű dolog.

A műemlék felújítások egyik fontos mozzanata a kutatómunka. A tervi anyag kutatásában a Somogy Megyei Levéltár munkatársa, Vonyó Anita volt segítségemre, aki angyali türelemmel szedte elő minden alkalommal a kért tervcsomagot. (KATT a baloldali képekre) Az eredeti tervek nagy segítséget nyújtottak a helyreállítás tervezésénél, de az igazi meglepetés a költségvetés kiírás és az építési napló előkerülése volt! Ezekből szépen vissza lehetett követni a kivitelezés tervhez képesti változásait – ne felejtsük, a Horthy korszakban járunk, bizony az építkezések költségvetésén is szorítani kellett.

Helyszíni kutatásokban restaurátor kollégák segítettek. Balogh Eleonóra Ferenczy-díjas üvegművész a főbejárat feletti üvegablakot vette alaposan górcső alá, Fazekas Gyöngyi festő-restaurátor pedig az épület színezését kutatta módszeresen, rétegről-rétegre haladva az eredeti színek felé.

Az újratervezésről - 2. rész

L. Balogh Krisztina cikke (folytatás)

Az átépítés terve

A tervezési program egy olyan többfunkciós kulturális központ létrehozását írta elő, mely egyaránt alkalmas a kisszínpadi produkciók bemutatására, a zenei rendezvények befogadására, de egyéb kulturális programok, kiállítások, megrendezésére is. Ilyenkor nem csak a közönségforgalmi tér alkalmasságát kell megteremteni, hanem megfelelő „háttér üzemet” is kell biztosítani, azaz elegendő öltözőt, raktárakat és irodákat is.

A műemlék mozi épületének bővítésekor nagyon behatárol volt a fizikailag rendelkezésre álló terület – a telek mérete. Az épület megjelenése sem viselt volna el egy a program szerinti felszíni bővítést – részben erre nem is állt rendelkezésre ekkora szabad terület. Így a ma látható bővítés nem több, mint a két oldalbejárati rizalit háromszori megismétlése, kétszer mint művészbejáró (emeletén üzemi területekkel), egyszer mint díszletbepakoló/díszletraktár. A színpad alatti rész teljes alápincézésével, a déli homlokzat előtt térszín alatti beépítéssel, valamint a fejépület tetőterének beépítésével teremtettük meg a további területet a szükséges öltözők, próbatermek és igazgatási helyiségek elhelyezéséhez. A nézőtér feletti tetőtér beépítését teljesen a gépészeti terek uralják. A közterületre kihelyezett 1:75 méretarányú bronz makett mutatja az eredeti épület tömegét, így laikusok számára is követhető a változás – vakok számára pedig végigtapintható a Mozi. (Horváth Balázs kaposvári művész alkotása)

Az épület külső felújítása a műemléki szempontokat figyelembe véve készült. Az utólagosan hozzátoldott épületrészek a felületesen nézelődők számára talán olyanok, mint ha mindig is ott lettek volna, de az alaposabban szemlélődők észrevehetik, hogy vakolat struktúrájuk eltér az eredetitől. A bővítés ilyenforma megjelenése mellett azzal győztem meg magamat, hogy talán Lamping József is így fejezte be volna az épületet. Tudni illik az épület építése (1928.) és bővítése (2010.) között eltelt több mint nyolcvan év alatt a városszerkezet is megváltozott a mozi körül. Utca nyílt a városháza előtt, így az addig alárendelt oldalsó és hátsó homlokzatok felértékelődtek.

A belső átalakításkor – illeszkedve a páratlan, egyiptomi hangulatú belső térhez – színpadot kellett kialakítani az egykori vetítőfal előtt, felette pedig a kazettás mennyezet áttörésével felsőszínpadi gépészetet beszerelni. Speciális színpadgépészeti megoldással ma a nézőtér is vízszintesbe helyezhető, az előszínpadi emelővel pedig a zsöllyék a pinceszintre szállíthatók, így a tér az előcsarnoktól a színpadig egy hatalmas rendezvényteremmé alakítható.

Érdekes feladat volt az épület világításának megoldása. Az addig gyér megvilágítású terekben a funkciónak megfelelő fényerőket a nézőtéren és a lépcsőházakban nagyméretű csillárokkal biztosítottuk, az előcsarnokban pedig hatalmas mennyezetlámpákkal és az eredeti mennyezeti rozetták mintájára készített homokfúvott mennyezeti világítótestekkel. A csillárok tervezése és kivitelezése Farkas Éva üvegművészt és férjét, Dvorszky László formatervezőt dicsérik. A kérés feléjük csak annyi volt, hogy motívumként a keselyű jelenjen meg a csillárokon, színekben pedig a bejárati ólomüveg színvilága legyen az irányadó, illetve a karzaton ismétlődő kék szín. Egyetlen támaszunk a Lamping féle korabeli hosszmetszeteken ábrázolt falikarok voltak.

Érdemes talán szót ejteni az előcsarnok padlóburkolatáról is. Az előcsarnok és az oldalszárnyak eredeti cementlap burkolatát 1987-ben vörösmárványra cserélték. Az erősen rongálódott és tönkrement lapokat a felújítás során felszedtük, helyette terazzo burkolatot készítettünk. A burkolat mintájának tervezésekor a mennyezeti mezőkhöz igazodtam, a színeknél az art deco kedvelt fekete és fehér színeihez, valamint a mozi tardosi vörösmárvány örleménnyel készült terazzo lépcsőelemeinek színéhez. A belső tér színezésénél az eredeti, gondosan dokumentált színvilág egy tompítottabb, a mai ízlésnek jobban megfelelő árnyalatát alkalmaztuk.

Az épület utólagos aláalapozása és szintmélyítése, a magas talajvízszint, a speciális szerkezeti rendszerből adódó statikai modell, a precizitást követelő technikák beszerelése és a rendkívül gazdag ornamentális épületbelső gondos és jól előkészített organizációt és kivitelezést igényelt. A magas szintű szakmai munka és a folyamatos tervezői jelenlét eredményeként a projekt határidőre, jó minőségben elkészült és átadásra került. A kivitelezés a ZÁÉV Zrt. munkája. A projektvezető Tollár József volt, az építésvezető pedig Biczó Lajos. A projekt a XIV. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázaton a Magyar Urbanisztikai Társaság díját a beruházás komlexitása és városfejlesztési jelentősége alapján érdemelte ki, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége pedig a minőséget, a műemléki eredetiséget, a praktikus használhatóságot és az eredményes üzemeltethetőséget értékelte különdíjjal!

Az újratervezésről - 3. rész

L. Balogh Krisztina cikke (folytatás)

Az új Szivárvány kultúrpalota

A felújított, bővített és korszerűsített műemlék mozi hamar a közművelődés és a színvonalas szórakozás kedvelt intézménye lett. Ezt jól mutatja nézőszám alakulása és a programnaptár, melyek szerint 2010-ben, a megnyitást követő három hónapban 5100 fő, 2011-ben 23.375fő, és 2012-ben 40.700 fő látogatta a különböző rendezvényeken az épületet!

Képekben is bemutatjuk a kivitelezési munkákat és az épület átalakulását „ilyen volt - ilyen lett” mottóval és egy látványos animációval. (KATT a baloldali képekre)

Az 1928-ban moziként megnyitott és 2001-ig moziként üzemelt épület büszke arra, hogy a mai világban is sikerült a mozi-funkciót fő profilként megőriznie. A Kultúrpalotában működő „Szivárvány filmklub” 2012. II. félévében több mint 600 bérletesével az ország leglátogatottabb filmklubja lett, filmenként háromszori vetítéssel!

Az országos viszonylatban is kiemelkedő akusztikai tulajdonságokkal rendelkező és hangtechnikailag is jól felszerelt épület, számos alternatívát kínál a zene szerelmeseinek. Megnyitása óta az épület ad helyet a rendkívül nagysikerű, egyhetes „Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválnak”, - melynek előadásait a Magyar Rádió 80 országba közvetíti -, valamint a Pécsi Filharmónia rendezvénysorozatának, a „Szivárvány” bérletnek. Az említetteken kívül számos komolyzenei hangverseny és színvonalas könnyűzenei koncert befogadója az épület.

A színházkedvelő közönség számos előadás közül válogathat a Kultúrpalota programkínálatából, nem csak a színházi évadban, hanem a „Kaposvári Nyári Esték” keretén belül a nyári időszakban is. A mintegy 350 fő befogadására alkalmas épület egyre kedveltebb helyszíne konferenciáknak is. Az országban elsőként vízszintes nézőtérré alakítható padozattal elkészített terem többször volt már exkluzív fogadások és reprezentatív kiállítások helyszíne.

Az épületben rendszeresen szerveznek „Pincétől a padlásig” címen épületlátogatást, szakszerű vezetéssel, a mozi történetét és a felújítását bemutató werkfilm vetítésével. 2012-ben a Mozi képviselte Kaposvárt a „Kulturális Örökség Napja” nemzetközi rendezvényen, amikor két nap alatt 8 alkalommal volt vezetés az épületben.

Kaposvár, 2013. január 27.

Ólomüvegablak a bejárat felett
Vajon Róth Miksa műhelyében készítették?

A

főbejárat kétszárnyú ajtai felett festett ólombetétes bevilágító látható a gyermek Apolló – feltételezett – alakjával. Minthogy egy művészeti épület bejáratához illik is Apolló alakja. Apolló a ragyogó Nap, a költészet, a jóslás, a zene, a tánc, a művészetek istene volt a görög mitológiában.

A

z üvegablak kivitelezéséről nem tudunk biztosat. Az eredetéről hitelesen ennyi maradt ránk: „450 cm. átmérőjű félköríves, festett, ólomba foglalt üvegablak a főbejárat felett, elismert jónevű üvegfestőtől, szögvas keretbe beépítve a megadandó rajz szerint teljesen készen. Általány 2000 pengő. / x. különféle munkák, 2. tétel/” – olvasható a levéltárban fellelt eredeti költségvetési kiírás 22. oldalán.

H

ogy ki lett végül a kiválasztott „jónevű üvegfestő”, azt a mai napig még nem tudjuk. Tény, hogy ez idő tájt az építőipar bőséges választékból, könnyen válogathatott a Nyugat-Európában, de főként német és osztrák műhelyekben magasan képzett üvegművesek műtermeiben tevékenykedő mesterekből. Magas minőségű rajzi tudás és festészeti rutin jellemezte a korabeli műhelyek munkáit. Magyar műhelyek közül Róth Miksa,és még vagy tíz hasonló ismertségű üvegfestője a korszaknak jöhet számításba: Ligeti, Palka, Majoros, Kopp, Zsellér, Johann Hugó,stb. Lamping Tamásnak, a tervező építész leszármazottjának Róth Miksa üvegfestő által írott levelek vannak a tulajdonában, amelyek arra utalnak, hogy nem csak a somogyfajszi templom építése miatt álltak kapcsolatban. Írásos bizonyíték azonban sajnos a művész személyét illetőleg egyelőre nincs. Az épületet Horváth Andor kivitelezte, az ő levelezésében talán megtalálható ilyesfajta információ. A téma mindenképpen további kutatást igényel. Az üvegablak terveit minden esetre Lamping József készítette, ennek tervei levéltárban kutathatók, itt balra ezen a képen be is mutatjuk ezt a tervrajzot.

A

z egyiptomi mintakapcsolatokat az itt mellékelt ábrán szemléltetjük. A részletek rajta a következők (KATT a képre a nagyításhoz):

A

450x225 cm-es szabályos félkörben megjelenő szimmetrikusan zárt kompozíciójú üvegképen egy mitológiai ihletésű figurális ábrázolást láthatunk florális környezetben, geometrikus ornamentikával zárva. A kép középpontjában álló, pávafogatot hajtó Apolló alak a tradicionális üvegfestés szép példáját testesíti meg, míg az őt körülvevő ornamentális megfogalmazás inkább a díszüvegezés fogalomkörébe tartozik. A fiú alakja schwartzlot kézifestett, un. bemosott technikával készült, a körülötte megjelenő üvegek pedig anyagában színezett, részben kézzel hengerelt, részben, korabeli, illetve újabb kori katedrál üvegekből épültek össze. Az összeállítás ólomsínes, döntően csak a csomópontokban cinezett. (Balogh Eleonóra Ferenczy-díjas üvegművész szakvéleménye felhasználásával)

A

képen Apolló hagyományos szekerét, az úgynevezett napszekeret, amellyel naponta végighajt az égen, egy kedvelt art nouveau elem, a páva húzza, hatalmas farktollai kitöltik a teljes hátteret. A páva a szecesszió tipikus motívuma, a fény, az örök világosság, a halhatatlanság szimbóluma. Tollazata miatt a büszkeséggel, hiúsággal is azonosították. Jobbra-balra egyiptomi ihletettségű (lótusz) virágdíszeket és szkarabeusz mintát látunk a mozi általános egyiptomi dekorációjával összhangban. (Három kép az ablakról – KATT a képre)

Ö

sszesítve a klasszikus eredetű Apolló-alakot, a szecessziós pávát és az egyiptomi mintákat látjuk olyan egységes rajzolatban, ami a szecesszión túlmutatva inkább már art deco alkotásnak mondható. A szecesszió aszimmetrikusabb, az art deco szimmetrikusabb, a szecesszió hullámzóbb típusú vonalakat használ, az art deco mintegy körző-vonalzóval szerkesztett mintázatot, és ehhez az egyiptomi síkmintákban kitűnő forrást is talált. A következő részben – hogy az épületet a korabeli építészeti törekvések közt jobban elhelyezhessük – egy részt szánjunk most az előcsarnok bemutatása kapcsán az art deco stílusirányzatra.

Az előcsarnok - az art deco előszobája

A

mozi stílusának meghatározása az idők során változott. Zádor Mihály Kaposvár építészettörténetéről szóló hatvanas években született könyvében a szecessziós épületek közé sorolja, a későbbi szakirodalmak ezt veszik át. A felújítást megelőző kutatómunka és építészettörténeti elemzés alapján a mai szakirodalom viszont már az art deco stílushoz helyezi.

Tegyük itt most hozzá mindehhez, hogy a század első felében az art deco még nem volt ismert fogalom, nem volt nevesített stílusirányzat. Akkor csak egyszerűen és elhatározás nélkül létezett és divatozott ez a stílus, átmenetet képezve a szecesszió és a modern között.

Amikor a 60-as években csillapodott a modern művészetek addigi túlzott felértékelése, akkor vált világossá, hogy a ma art deconak titulált munkák nem sorolhatók sem a modern művészet, sem az eklektika, vagy a szecesszió irányzat alá, és „dekadensnek” sem mondhatók.

A

z art deco virágzása és közönségsikere a 20-as években kezdődött, amikor a mozi is épült, de kezdetei korábbra nyúlnak vissza. Az 1910-es években az art nouveau-t, nálunk a szecessziót, annak szabados és hullámos vonalaival már túlburjánzónak tartották. Ismét a rend, az egyenesebb vonal, a határozott és egységes szín, az aszimmetria helyett a szimmetria szükségeltetett. Mindezeket jól nyomon követhetjük a főhomlokzaton, az előcsarnok kialakításában, de a nézőtéren is. (KATT itt a második, a panorámaképre)

Az art deco művek - melyek akkortájt a modern jelzőt szintén megkapták - a funkcionalista, modern műalkotásokkal szemben bővebben alkalmazták a dekorációt és a gazdag színezést. A dekoráció a luxust is képviselte, mint a stílus egyik jellemzőjét, de ennek a díszítésnek a szabályosabb és rendezettebb formái lehetővé tették a tömeges előállítást is, ami a többnyire kézműves technológián alapuló szecessziónak kevésbé sikerült. Ilyen módon tehát az art deco több szempontból is eltér a szecessziótól, ugyanakkor sok egyébben, például a dekoráció szeretetében, részben összművészeti törekvéseiben folytatta is azt.

A

z art deco forrásai közt kell említeni egyrészt a modern kubista festészetet (vonalaiban), a fauve festészeti mozgalmat (színeiben), másrészt viszont az ókori művészeteket is – a korabeli feltárások hatására –, az asszír és egyiptomi formákat. Ez utóbbiról lesz szó a következő részben, mivelhogy a kaposvári mozi tulajdonképpen az úgynevezett egyiptomi mozi legkiválóbb képviselője Magyarországon.

Egyiptom varázsa - Egyiptomi mozik divatja

Az egyiptomi felfedezések épitészeti hatásáról Európában és az USA-ban

(A Szecessziós Magazin szerkesztőségi melléklete)

E

gyiptom építészeti alkotásai iránti művészi érdeklődés már a Trajanus császár idején elkezdődött, a rómaiak egyiptomi stílusú épületet is emeltek, pl. az ún. Trajanus Kioszk. Utóbbi oszlopainak arányait a XIX. században sok építész átvette, amikor az egyiptomi formák is inspirálták az akkori romantikus, klasszicizáló építészetet.

Az egyiptomi stílussal Európa szélesebb körben, a napóleoni hadjáratok nyomán ismerkedett meg. Napóleon egyiptomi expedíciója (1798-1801) során született meg a több kötetes nagyméretű munka - Egyiptom leírása - amit a császárt kísérő tudósok állítottak össze. Ettől kezdve az angol építészek és belső építészek, akik addig a korábbi stílusokat, (pld. gótika) forma és színvilágában terveztek, már ún. egyiptomi stílusban is terveztek lakásbelsőket. (KATT itt az első képre)

A

z építészetet és iparművészetet befolyásoló következő nagy munka Owen Jones gyönyörűen illusztrált könyve az Ornamentika grammatikája volt (első kiadás 1856-ban). Benne prioritások nélkül (!) különböző korok és népek, földrajzi területek díszítő mintáit találjuk összegyűjtve alapul szolgálva a következő fél évszázad iparművészeinek, a historizmus irányzatainak, de még az azt követő stílusoknak is. Owen Jones az 1851-es londoni világkiállítás főintendánsa már a kiállításon is, a hírhedt Kristály Palotában, berendezett egy egyiptomi udvart (Katt a második képre).

A

z Egyiptom iránti érdeklődés a művészek és iparművészek között erősen megnövekedett az első világháború után, és ami érdekes, hogy még Tutankhamon sírjának és kincseinek megtalálása előtt(!) Howard Carter szenzációs felfedezése csak újabb lökést (és nem is akármilyet) adott az Egyiptom iránti érdeklődésnek, amikor valóságos tutmánia tört ki, az iparművészet és a divat egyik fő forrásaként. A mellékelt képeken megnézhetjük a részben még Tutankhamon sírjának (1922 év vége) felfedezése előtt épített ill. tervezett mozikat, üzleteket. (KATT itt a baloldali képre a képsorozatért)

Ha a mellékelt képeken látható 'egyiptomi mozik' épületeit megnézzük, több egyiptomi szobrot is látunk díszítésként. Megjegyzendő, hogy az épp terjedőben levő art deco stílus előszeretettel használt szobrokat dekorációként. A kaposvári mozi épületében nincs szobor, síkszerűbb és mértéktartóbb a díszítés, ha csak a nagyméretű, plasztikus homlokzati óriásmaszkot nem annak tekintjük. Viszont az egyiptomi oszlopfőkön, és az ornamentikákon felelhető alapszínek (piros, sárga és kék) a határozott és szabályos ívű kontúrok úgy a mozi belső dekorációjára, mint az art decora is jellemzőek.

"M

ég élénken emlékezünk a nagy feltűnésre és izgalomra, mit a mintegy 5000 évvel ezelőtt elhalt egyiptomi király, Tut-ankhamen sírjának a Théba közelében levő Bibon-el Meluke nevű völgyben való feltárása keltett. Fantasztikus hírek jelentek meg a lapokban a sírban talált csodás és mérhetetlen értékű kincsek nagy tömegéről és a bennük nyilvánuló művészi készség magas színvonaláról." - írja a Magyar Iparművészet 1926 szeptemberi száma egy a témát bemutató könyv magyar kiadása alkalmából. Az egyiptomi stílus népszerű volt tehát hazai körökben is. Itt még mellékelünk egy egyiptomi stílusban festett Zsolnay vázát. Zsolnay Teréz és Mattyasovszky Zsolnay László tervei nyomán számos, technikai kivitelben is változatos egyiptizáló díszedény készült a Tut-ankh-amon sorozat részeként. (KATT a fenti képre). Érdekesség, hogy Vágó József (Gresham-palota, Nemzeti Szalon, Gutenberg-otthon, Schiffer-villa, stb. tervezője) is készített 1920 körül egyiptomi dekorációs díszlettervet, de akkor már Rómában élt. (Lásd a képsorozatot)

A nézőtéri dekoráció egyiptomi és magyaros volta

a források és idézetek tükrében - Lamping feltételezett nemzeti törekvéseiről

Z

ádor Mihály még 1964-ben kiadott Kaposvár című könyvében (Műszaki könyvkiadó) az épületbelsőről röviden ennyit ír: "A szecessziós stílusban kívülről kevésbé megnyerő épület kellemes hatású belső terében az egyiptomi szárnyas napkorong és növényi díszítések mellett magyaros motívumokat is találunk"

Mai véleményekkel összhangban, ha tiszta stílusnak nem is mondható, és a szecessziós hangulat a dekorációban ugyan jelen van, de alapvetően az egyiptomi mozik díszítményei a meghatározók, rajzolatukban a korhoz is inkább art deco stílusban. Az itt fent látható motívumban viszont egyesülnek az egyiptomi és a magyarosnak is mondható stilizált virágdíszek is.

Hogyan alakult ki ez a kapcsolat?
Egyszerűen is meg lehet fogalmazni: így természetes akkor ha egy magyar építész Magyarországon ún. egyiptomi mozit tervez. Az USA-beli példákat látván (lásd fentebb) számunkra otthonosabbá tette azok egzotikus jellegét.

De el kell mondanunk, hogy a korszak törekvéseinek és Lamping szakmai érdeklődésének ismeretében a téma ennél sokkal összetettebb és itt most érdemes egy pillanatra kitekintenünk ilyen szempontból a század első évtizedeire.

F

erkai András a két világháború közti magyar építészet szakértője írja a 20-as évek gazdasági és kulturális téren egyaránt autokratikus, konzervatív korszakáról, hogy úgy a háború előtti racionális építészeti vonulat, mint a nemzeti építészet frissen kialakult vonulatai, Lechner és követőinek munkássága, Kós Károly és a Fiatalok munkássága megszakadt: "A háborút, forradalmakat és proletárdiktatúrát átélt magyaroknak elegük lett az újításokból. Nemcsak az életben, a művészetben is megszokottra, ismerősre, valami biztosra vágytak". (Magyarország építészetének története - Vince Kiadó)

Ami visszajött - mondja Ferkai András - az a historizmus, benne az ismerős neoklasszicizmus. Ezt valóban a Lamping tervezte mozi fő- és még inkább oldalhomlokzatán is észrevehetjük. Ami pedig megmaradt a háború előtti nemzeti törekvésekből az a nemzeti romantika turáni változata, aminek kiinduló alapkönyveit Huszka József írta meg. Itt most A magyar turáni ornamentika története című művéből idézünk a minket érdeklő hasonló egyiptomi és magyar motívumokról.

H

uszka József a következőket találja: "Főként a Tisza-Dunaközről származó szűr- és subadíszeink tömött bokrétái között meg aztán a kapufaragványokon látjuk a papirusznak a természeti előképet leginkább megközelítő virágalakjait; vagyis jobban mondva a természeti előképnek az egyiptomiak és az égei vagy mikénei kultúra művészei, meg a főnikiaiak által már átstilizált és az ornamentikában jól ismert hasonmásait". (HUszka József: A magyar turáni ornamentika története. Nyers Csaba magánkiadása, Budapest, 1996) Huszka tehát nemcsak összegyűjtötte és csoportosította a magyar motívumok nagy halmazát, de összefüggéseket is lát a hajdani történelmi kultúrák motívumaival.

L

amping József ismerős volt a magyar ornamentika területén is - hatalmas szakkönyvtára volt, a régebbi kiadványoktól kezdve a modern szakfolyóiratokig - így az egyiptomi dekoráció ötlete nem csak egyszerűen a korabeli divat, a külföldön megjelent mozik dekorációi nyomán született a mozi nézőterében. Ennél magasabb céljai lehettek, amikor a formai rokonnak mondható, nálunk is részben ismert egyiptomi mintákat használta és a magyaros mintákkal hasonlókat kiválasztotta. Mindebben ma Lamping nemzeti építészeti törekvéseit sejtjük és feltételezhetjük.

A projekt megvalósul.
Moziból a város büszke Kultúrpalotája.

Kaposvár netTV képei alapján

A

Szivárvány Kultúrpalota 2010-es megnyitása a város igazi ünnepe volt. Kaposvár kulturális életének új helyszíne színháznak, mozinak, zenei programoknak, kiállításoknak, családi és gyermek programoknak ad otthont. Lentebb a megnyitás alkalmából készített videót is láthatjuk, itt pedig kisebb részleteket az abban elhangzottakból olvashatunk.


Tollár József projektvezető:

"Rendkívül sok speciális megoldást, speciális kialakítást kellett megőrizni, maga az egész ház, már a szellőző rendszere is elég speciális...


L.Balogh Krisztina, a felújítás és átépítés tervezője:

"Megható érzés, szerintem a legjobb amit egy építész érezhet, három év munkának eredménye, most tényleg meg vagyok hatódva, mert nagyon örülök neki, furcsa lesz majd e projekt nélkül..."

"A közönség számára most először mutattuk be a nézőteret olyan állapotban, hogy vízszintesbe volt hozva a padlózata. Tervezéskor ez egy alapvető szempont volt, hogy állítható legyen a nézőtérnek a magassága illetve a lejtési szöge. Több mint 200 széket kell ilyenkor viszonylag gyors idő alatt kiszerelni. A székek hármas egységekbe vannak összeszerelve és a színpad előtti zóna, ami szintén sülyedőként működik, mint teheremelő szállítja csoportosan le a székeket, vagy akár a versenyzongorát."

A

lább a Kaposvár netTV videója (engedélyezett közlésben) bemutatja többek közt a kivitelezőket, a megnyitó egy-egy pillanatát, a terem gépészetének különleges lehetőségeit.


      

2010 November 11-13
A nyitóünnepség rendezvényei

"Holnap nyít a Szivárvány Kultúrpalota"

E

zzel a fenti címmel hozta a sajtó a hírt. A megnyitóról és a folytatásról Stickel Péter, a városháza művelődési igazgatója és Török Tamás, a kultúrpalota művészeti vezetője tájékoztatta a sajtót november 10-én, szerda délután.

Szivárvány Kultúrpalota a nevéből fakadóan is a kulturális élet sokszínűségét hívatott bemutatni, ezért befogadó rendezvény- házként otthont ad színdarabnak, koncertnek, hangversenynek, filmvetítésnek egyaránt. A nyitófesztivál műsora is ezt a szemléletet tükrözte, csütörtökön, pénteken és szombaton a kultúra iránt fogékony közönség valamennyi korosztálya tartalmas perceket tölthetett el a Szivárványban.

November 11-én a színházi előadások kedvelőit várták:
14 órakor a Keresztanya,
20 órakor Csókol anyád! című komédiát

November 12-e a koncertrajongók napja:
14 órakor az Üveghegyen túl címmel a Katáng Együttes gyermekkoncertje
17 órakor az ünnepélyes megnyitó után a Kelemen Kvartett Hangversenye
20 órakor a Hot Jazz Band és a Happy Hoppers sztepp táncegyüttes

November 13-án "Régi filmek mozija"
14 órakor Szaffi,
17 órakor Makrancos hölgy,
20 órakor Egy csók és más semmi

KATT a képre: itt a fényképes műsor...