A MAGYAR SZECESSZIÓS ÉPITÉSZET
Rozsnyai József előadása nyomán
A magyar szecessziós építészet hét lámpása
Rozsnyai József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára ez év elején tartott előadásában hét pontban foglalta össze a magyar szecessziós építészet legfontosabb jellemzőit.AZ ELŐZMÉNY: A XIX SZÁZAD HISTORIZMUSA
A stílusválasztás szabadsága és kifulladása
A múlt új horizontja
A XIX század polgárai tudatában voltak, hogy a század a szenzációs tudományos felfedezések kora, A sajtó révén ugyanakkor távoli földrészek, vidékek váltak ismertté, előző korok történései, szokásai mentek át a köztudatba. A történelem megjelent mint tantárgy a magasabb szintű oktatásban, és megszülettek a történelmi szaklapok is.
1.NEOBAROKK ÉS SZECESSZIÓ
Épület párok - ugyanazon építészektől
Első lámpás
Elsőnek egy eredeti észrevétel, megállapítás: több ismert és szecessziós stílusban alkotó építőművész, pályája kezdetén neobarokk épületeket tervezett.
2.A SZECESSZIÓS ORNAMENTIKA
Világszinten Magyarországon
A dekorációtól
a hullámzó homlokzatig
3.A MAGYAR FORMANYELV - 1.rész
A nemzeti építészet
"nem volt, hanem lesz"
Első szecessziós periódusa - a kezdetek: népies és indus. Az új magyar stílus keresésének időszaka ez,
aminek itt két remekművét, a Kecskeméti Városházát és az Iparművészeti Múzeumot nézzük meg.
Lechner azt tartotta, hogy magyar jellegzetességként a népművészeti motívumok meghatározó szerepűek kell
legyenek, de arra is hamar rájött, hogy a részletdekoráció önmagában kevés. Keresi azt a nagyobb
építészeti környezetet, mai szóval tömegformákat, a nagybani alakítás módját, amibe
szervesen beillesztheti a folklór elemeit.
Amíg Kecskeméten ez az építészeti forma még inkább historikus, Budapesten
már keleti eredetű.
A második periódusa - a nemzeti formanyelvünk - már a kiforrt lechneri stílus. Ő ezt magyar formanyelvnek
nevezi. Talán azért is használja ezt az
elnevezést, hogy ne kösse azt csak egyedül magához, ne adjon okot a vitákra.
Ami a homlokzatot illeti, az ablakokat, a népies dekorációt zseniálisan úgy ágyazza be
nagyobb szinten az épületbe, hogy kitalálja azt a - köztes méretű - formát, amit téglaszalagnak
nevezünk és ami Lechner sokak által követett találmánya.
Az épületbelsők művésze.
Ami az épület belsejét illeti, ott a teret Lechner talán még felszabadultabban kezeli.
Ez egyébként jellemző rá minden alkotó periódusában. Úgy is mondhatnánk a belső tér három
dimenziójában még inkább szárnyal fantáziája.
A nagyobb épületek esetében - a nagy közintézményeknél - hajlékony ívű
előcsarnokok, kupolák, félkupolák, fény-árnyék játékban gazdag folyosók viszik a látogatót - mondhatni
egyik ámulatból a másikba - gazdagon bánva többek között a magyaros diszitőelemekkel is.