Szecessziós Magazin

A MAGYAR SZECESSZIÓS ÉPITÉSZET

Rozsnyai József előadása nyomán

Alcímként akár ezt választhatnánk:

A magyar szecessziós építészet hét lámpása

Rozsnyai József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára ez év elején tartott előadásában hét pontban foglalta össze a magyar szecessziós építészet legfontosabb jellemzőit.

Az alábbiakban - rövidített formában - ezt a hét gondolatkört mutatjuk be, mint a magyar szecessziós építészet legfontosabb jellegzetességeit, e témát mintegy megvilágító lámpásokat.

Valamennyi itt bemutatott kép nagyítható, KATT a képekre nagyítás és kis plusz információ végett.

AZ ELŐZMÉNY: A XIX SZÁZAD HISTORIZMUSA

A stílusválasztás szabadsága és kifulladása

A múlt új horizontja

A XIX század polgárai tudatában voltak, hogy a század a szenzációs tudományos felfedezések kora, A sajtó révén ugyanakkor távoli földrészek, vidékek váltak ismertté, előző korok történései, szokásai mentek át a köztudatba. A történelem megjelent mint tantárgy a magasabb szintű oktatásban, és megszülettek a történelmi szaklapok is.

Közismertté vált, hogy a régi koroknak megvolt a saját stílusuk, ezeket megismerve az építészetben, iparművészetben szabadon választhatóvá váltak. Az építőmestereknek illett ismerni a különböző stílusokat, a megrendelő igényelte stíl-ben kellett építeniök. Bizonyos társítások is kialakultak, például a templomok többnyire neogótikus stílusban épültek, a középületeknél a félköríves ill. a csúcsíves stílus vetélkedett, népszerű a barokk és a reneszánsz is.

E történelmi stílusokban létrehozott épületek korabeli értékelését mutatja, hogy a Milleniumi ünnepségek stílusösszeállítása oly nagy sikernek örvendett, hogy Alpár Ignácnak ezeket az alkotásait, kőből újraépítették. Lentebb egy félig takarásban lévő gótikus toronykapu mellett a Jáki templom "hasonmása":

Elterjedt az ekletika is: "válasszuk ki minden stílből a legjobbat és hozzunk létre egy új stílust" jelszóval. Megjelent mint cél, a kor saját stílusának a kialakítása. Kezdetben ezt a célt az ekletikában látták megvalósíthatónak, de a beköszöntő századnak szánt új stílust a századforduló építészete végülis a szecesszióban valósította meg.

1.NEOBAROKK ÉS SZECESSZIÓ

Épület párok - ugyanazon építészektől

Első lámpás

Elsőnek egy eredeti észrevétel, megállapítás: több ismert és szecessziós stílusban alkotó építőművész, pályája kezdetén neobarokk épületeket tervezett.

Természetesen ezek a szecessziós építészek első generációjához tartoztak, akik a századforduló idején már komolyabb munkássággal bírtak, mint Lechner Ödön, a Korb és Giergl építészpáros, stb.

Ez a kapcsolat nem véletlen. A szecesszió dinamikus vonalvezetése, sokszor aszimmetrikus tömegformálása és mozgalmas homlokzatfala közelebb áll a barokk stílushoz, mint a kiegyensúlyozottabb reneszánszhoz.

Végül itt egy Lechner Ödön idézet: "Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a barokk stíl szempontjából bárkivel szemben felvehetem a versenyt. Megmutattam a szegedi városházánál, hogy otthon vagyok és pedig alaposan, ennek a kornak rekonstruálásában. De nem tartom művészi feladatnak..." (Lechner Ödön: A magyar építőstílusról, Szeged, 1902, Vállalkozók Lapja, 1902, VI)

2.A SZECESSZIÓS ORNAMENTIKA

Világszinten Magyarországon

A dekorációtól
a hullámzó homlokzatig

A szecessziós ornamentika Európában és Magyarországon is, egymástól eltérő újdonságokkal jelentkezett, talán egyetlen ami közös volt bennük, hogy lecserélték a historikus stílusokból ismerős elemeket. KATT a képre a sorozatért és plusz infóért

Lindenbaum-ház, Budapest, Izabella utca 94
(Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp, 1896-97)

Spiegel Frigyes itt, a magyar építészetben először, az addig megszokott, de funkcionális szerepüket elvesztett párkányok, pillérek vagy oszlopok helyett, a korabeli modern dekorációra tér át. Ezzel kapcsolatban mondja Spiegel helyesen, hogy ezek már kevésbé tektonikus épülettartó elemek, többé nem kőből vannak, hanem kőutánzó olcsóbb anyagokból, szerepük inkább a dekoráció. De ha viszont dekoráció, akkor válasszunk a gipszhez, a kerámiához jobban találó diszítőelemeket az iparművészet területéről, éspedig mindjárt a modern stílusból merítve, a századvégi modern emberhez közelállót. (A fenti sorozatban az első három kép vonatkozik erre az épületre)

Bedő-ház, Budapest, Honvéd u.3
(Vidor Emil, 1903)

1903-ban már sok sikeres és szép art nouveau épület állt Európában. Vidor főleg a belga formákat figyelte. Az épület homlokzata - egyébként Vidorra jellemzően - aszimmetrikus, baloldalt minden ablak más alakú, jobb oldalt viszont hasonlók. Közbül a szintén aszimmetrikus zárt erkély baloldalt toronytaggal. Ami nagyon különleges és ritka Budapesten, hogy az épületbelső is teljesen a modern építészet szellemében van kialakítva Vidor tervei szerint, a lépcsőház, az üvegablakok, a szobabelsők, stb., mintegy egységes összművészeti alkotás. (A fenti sorozatban az második három kép)

Reök-palota, Szeged, Tisza Lajos körút 56
(Magyar Ede, 1907)

Talán a legszebb magyar szecessziós épület, európai viszonylatban is az egyik legszebb. Magyar Ede itt kezeli a legszabadabban a homlokzat felületét, ahol a fal maga is képlékeny ornamentikává válik. Figyelemre méltó a zárt és nyitott erkélyek váltakozása, rajtuk, a szintén Magyar Ede rajzai alapján készült kovácsoltvas munka (Fekete Pál kovácsművész kivitelezésében). (A fenti sorozatban az utolsó négy kép)

3.A MAGYAR FORMANYELV - 1.rész

Lechner Ödön

A nemzeti építészet
"nem volt, hanem lesz"

Lechner elismerten a legnagyobb szecessziós építészünk. Tavaly Európa szintű art nouveau vándorkiállítás volt a Nemzeti Múzeum kertjében. Barcelona - Budapest - Brüsszel volt a címe, de valójában Gaudi - Lechner - Horta alkotásai volt a téma. Ehhez az értékeléshez nem kell semmit hozzátennünk.

Első szecessziós periódusa - a kezdetek: népies és indus. Az új magyar stílus keresésének időszaka ez, aminek itt két remekművét, a Kecskeméti Városházát és az Iparművészeti Múzeumot nézzük meg. Lechner azt tartotta, hogy magyar jellegzetességként a népművészeti motívumok meghatározó szerepűek kell legyenek, de arra is hamar rájött, hogy a részletdekoráció önmagában kevés. Keresi azt a nagyobb építészeti környezetet, mai szóval tömegformákat, a nagybani alakítás módját, amibe szervesen beillesztheti a folklór elemeit. Amíg Kecskeméten ez az építészeti forma még inkább historikus, Budapesten már keleti eredetű.
Folytatás itt

A második periódusa - a nemzeti formanyelvünk - már a kiforrt lechneri stílus. Ő ezt magyar formanyelvnek nevezi. Talán azért is használja ezt az elnevezést, hogy ne kösse azt csak egyedül magához, ne adjon okot a vitákra. Ami a homlokzatot illeti, az ablakokat, a népies dekorációt zseniálisan úgy ágyazza be nagyobb szinten az épületbe, hogy kitalálja azt a - köztes méretű - formát, amit téglaszalagnak nevezünk és ami Lechner sokak által követett találmánya.
Folytatás itt

A téglaszalag önmagában is esztétikus dekorvonal, néha vonalháló, ami az ablakoknak, a népies díszeknek, stb. keretet ad és ami az egész épülettel szervesen összefonódik, megrajzolja az épület főbb vonalait, mozgalmasan hullámzó felületet hozva létre. Lechner másik nagy újítása, ami szintén inkább az épület külsejéhez köthető, a kerámia dekoratív már-már épületszobrászati használata. A mázas cserepek, a pirogránit díszítőelemek, olyan lechneri magyaros jellegzetesség, ami szinte egész pályája alatt jelen van épületein.

Az épületbelsők művésze. Ami az épület belsejét illeti, ott a teret Lechner talán még felszabadultabban kezeli. Ez egyébként jellemző rá minden alkotó periódusában. Úgy is mondhatnánk a belső tér három dimenziójában még inkább szárnyal fantáziája. A nagyobb épületek esetében - a nagy közintézményeknél - hajlékony ívű előcsarnokok, kupolák, félkupolák, fény-árnyék játékban gazdag folyosók viszik a látogatót - mondhatni egyik ámulatból a másikba - gazdagon bánva többek között a magyaros diszitőelemekkel is.

Ha a külsőben Lechner a homlokzat és a felület magyaros megújításának művésze, a belsőben a téralakítás és a hullámzó dekoráció varázslója. Ezeket a jellegzetességeket, és ezeknek nemzeti vonatkozásait illusztrálja ez a kis fejezet. (Lechner két periódusának 2-2 monumentális remekművéhez KATT fentebb a két indító képre)

3.A MAGYAR FORMANYELV - 2.rész

Lechner Ödön nyomdokain