Szecessziós magazin
Szecessziós magazin

    

A szerzőről

Székely Gábor (történész, művészettörténész, Kecskemét), Komor Marcell és Jakab Dezső kecskeméti Iparos Otthonával már régóta foglalkozik, tanulmányt jelentetett meg, előadásban mutatta be. Jelen tanulmánya, a Magazinunknak készült bővített változat, felöleli az épület időbeli és térbeli környezetét is, kis körképet ad a Komor Marcell és Jakab Dezső épületekről is. A szöveget teljes egészében közöljük, jegyzetekkel is kiegészítve, megfelelő helyen KATT a TOVÁBB-ra. A képek minden esetben nagyíthatók, képgaléria nyílik meg.

Köszönet

A mai Ifjúsági Otthon méltó módon folytatja a hajdani Iparos Otthon funkcióit. Ezekről is szó esik ez írásban a Ifjúsági Otthon megfelelő weboldalaira való hivatkozással együtt. Itt most szeretnénk viszont megköszönni az otthon munkatársainak, személyesen Habuda Ibolyának a szíves vezetését az Otthonban, és hogy lehetővé tette jó minőségű belső felvételek készítését.

Ezekkel a képekkel is kiegészítve a bőséges és szakszerű szöveg az eddigi legteljesebb képanyaggal is ellátott monográfia az épületről.







  A századforduló városrendezésének új épületei
  (Így születik meg Kecskemét, a hírös város szecesziós főtere)




A

z egykori Iparos Otthon, ma Ifjúsági Otthon a magyaros szecesszió neves építészei, Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett épülete a kecskeméti főtér meghatározó eleme, művészettörténeti és városképi jelentősége miatt is kiemelkedő értéket képvisel.

Ugyanakkor a történelmi változások nyomot hagytak rajta, funkcióváltozásai miatt többször is átalakításokon esett át. Legutóbbi, 2004-ben történt felújítása azonban szerencsés módon alapos kutatással párosult, ennek eredményeként nem csupán állagmegóvásra, hanem az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállítására is sor került.

L

étrejöttét a századforduló és századelő gazdasági és kulturális fellendülése tette lehetővé, mely Kecskeméten is éreztette hatását. A Duna-Tisza köze egyik legjelentősebb városa évszázadok óta kulturális és gazdasági központ volt, a török hódoltság óta kiterjedt rideg állattartást folytatott a környező elnéptelenedett pusztákon, később a város birtokain kialakult tanyákon a szőlő- és gyümölcstermesztés virágzott fel. 1

A Pest-Szeged vasútvonal megépítésével (1853-1854) megnyílt a lehetőség a mezőgazdasági termékek távolabbi piacokra való eljuttatására...




  Megrendelés, tervezés, kivitelezés



E

bben az időszakban építették föl a kecskeméti iparosok is saját székházukat. Erről 1903-ban döntöttek a Kecskeméti Polgári Kör és az Iparegyesület tagjai, miután leégett a korábban használt (1870-ben vásárolt), szerény megjelenésű egyesületi székház zsindelyből készült tetőzete.

Az új, reprezentatív székház felépítését ipartestületi tisztviselőként Sándor István városi főjegyző, későbbi polgármester is szorgalmazta, akinek Lestár Péter, majd Kada Elek közeli munkatársaként nagy szerepe volt Kecskemét akkori fejlődésének előmozdításában.



A következő évben írta ki a pályázatot az 1884-ben alapított kecskeméti Ipartestület és az 1861-ben létrejött Iparegyesület közös bizottsága a két szervezet közös tulajdonaként létesítendő..


..Kecskeméti Iparos Otthon tervezésére, melyen 1905 januárjában Komor Marcell (1868-1944) és Jakab Dezső (1864-1932) terve lett a győztes, „legbecsesebb és legtakarékosabb beosztásukért”, és megbízást kaptak a kiviteli tervek elkészítésére is.4 Erről a Művészet című folyóirat is beszámolt: „A Kecskeméti Iparos-Otthon tervezésére hirdetett pályázatra 16 pályamű érkezett be. A 600 koronás első díjat Komor Marcell és Jakab Dezső, a második 400 koronás díjat Dvoracsek József és Lajos kapták. 200 — 200 koronával megvételre ajánlotta a zsűri Stobbe Kálmán és Palotás János terveit.”5 Miután 1905-ben elkészült a Széchenyi tér szabályozási terve, amivel lezárult a beépítési vonal vitája, a város kiadta az építési engedélyt.6

A tervrajzok fennmaradtak a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltárának (korábban Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára) tervtárában. 1906. január 9-én, Budapesten kelt a főhomlokzat és az oldalhomlokzat terve.7 A szerzőpáros többször is átdolgozta a terveket. Az egyes munkálatok kivitelezésére versenytárgyalásokon adtak megbízást, elsősorban a helyi mestereknek (épület- és bútorasztalos, épületlakatos, bádogos, üveges, szobafestő, mázoló, kőfaragó, kárpitos, villanyszerelési, csatornázási, kályhás munkák), az épület jellegéből adódóan ezzel is a helyi ipar támogatását célozva.






  Az Iparos Otthon
  a Komor és Jakab tervező iroda nagy alkotásai közt




K

omor Marcell és Jakab Dezső épülete szervesen illeszkedik a Lechner Ödön nevével fémjelzett magyaros szecesszió alkotásai közé, Kecskeméten Lechner Városházájával és Márkus Géza Cifrapalotájával együtt képviselik ezt a stílust. Lechner leghívebb követőiként tartották számon őket, átvették tőle a szalagornamentikát és a népi ihletésű motívumkincset is.

Komor és Jakab az ország keleti és déli részén alkották fő műveiket. A kecskeméti Iparos Otthon tervpályázatával szinte egy időben készítették az 1906-1910 között épült marosvásárhelyi városháza (ma Maros Megye székháza) terveit10, majd a mellette álló Kultúrpalota (Ferencz József Közművelődési Ház) építése következett (1911-1913)11 és ugyanerre a térre készítették Maros-Torda vármegye székházának pályázati terveit is 1910-ben.12 1907-ben, az Iparos Otthon építésével egy időben kezdődtek a szabadkai városháza építésének előkészületei,13 korábban a város zsinagógáját (1901-1903),14

majd a Korzón álló egykori Szabadka Vidéki Kereskedelmi Bank épületét (1907-1908),15 valamint a közeli Palicsfürdő épületegyüttesét (1909-1912) is ők tervezték,16 amiben szerepet játszott Jakabnak a városhoz fűződő rokoni kötődése is. Nagyváradon az Adorján-házak (1905),17 a Stern-ház18 és a Fekete Sas Szálló építése (1909)19 mellett a Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Takarékpénztár díjazott tervei (1906) fűződnek a nevükhöz.20

Nagy szerepük volt a Zsolnay-épületkerámiák elterjesztésében, amire Zsolnay Vilmos lánya, Mattyasovszky Zsolnay Margit visszaemlékezése is utal: „Komor, Jakab, Bálint, Jámbor, Pogány Móric, Alpár Ignác és a többi neves építész mind Zsolnay-kerámiával díszítette az általuk tervezett köz- és magánépületeket Budapesttől Besztercebányáig, Miskolcon és Debrecenen át Nagyváradig, Déváig és Marosvásárhelyig…” 21






  Az Iparos Otthonnal szomszédos épületek



A

z épület szomszédságában áll a Fischer Boldizsár által tervezett, 1824-1829-ben épült görögkeleti templom, melyről a két épület közötti Görögtemplom utca (1907-től Hornyik János utca, de ma ismét eredeti nevét viseli) kapta a nevét. 24 Ugyanitt épült fel Zaboretzky Ferenc városi mérnök (esetleg Lechner Ödön és Pártos Gyula) 1894-es tervei szerint a görögkeleti egyházközség ma is álló bérháza és bazára 1895-1896-ban. 25 Erre az utcára néz az épület oldalhomlokzata, másik oldala szabadon állt az izraelita bérház felépüléséig, 1910-ig. 26 A mozgalmas tetőzetű, homlokzatán íves vakolatszalagokkal, párkánysávokkal osztott bérház harmonikusan illeszkedik az Iparos Otthon festői tömegéhez. (KATT a fenti képre a képsorozathoz ebben a témában)

Ugyanebben az évben a bérház közelében, a főtérre néző sarokkiképzéssel épült fel a Jánszky-Szivessy-féle katolikus bérház, (KATT a lenti képre) kapcsolatot teremtve a Komor-Jakab-féle épületek és a város központi tere között. Az Iparos Otthon főhomlokzata a Széchenyi térre néz, ahol régebben polgárházak álltak, ma buszpályaudvar működik itt, illetve a modern Arany Homok Szálló tömbje zárja le a teret.


É

rdemes megemlíteni, hogy Komor és Jakab 1908-ban vásárcsarnokot és városi bérházat is tervezett Kecskemétre, ez azonban nem valósult meg. 27 Erről a Művészet című folyóirat is beszámolt: A tervek szerint a csarnok a Görögtemplom utcára néző homlokzattal, az Iparos Otthon oldalhomlokzatának folytatásaként épült volna föl, a „Fekete Sas” passzázsához hasonló öntöttvas vázas, üveggel fedett folyosótérrel és üvegkupolával ellátott centrális alaprajzú csarnokkal. Valószínűleg az ő művük a „Szecessziós bérház” című jelöletlen építészeti terv is, amely a tervezett vásárcsarnokkal együtt a vas- és vasbetonhasználat, illetve az egységes díszítés jó példája lehetett volna. 28

Feltételezhető, hogy szintén az építészpáros vagy helyi követőik tervezték a Széchenyi körút 20. szám alatti villát. 29 Ők inspirálhatták a mára lebontott Don-kanyar városrészben (a Bene-féle telken, régi Vásári Nagy utca, később Villám István utca 4.) épült II. számú városi bérház (városi italmérés és a Csorba-patika) épületét, melynek közép- és sarokrizalitjainak hármas tagolása, oromzati íveinek rajza és a majolikával díszített homlokzata igen közel áll az Iparos Otthon megoldásaihoz. 30






  A homlokzatról eltávolított feliratokról











A

korabeli fényképfelvételek megmutatják az új épület eredeti állapotát. Egy Polló János kiadásában az 1910-es években megjelent képes levelezőlap még az izraelita bérház építése előtt, szabadon állva mutatja az épületet (tehát maga a felvétel még 1910 előtt készült), 31 egy Fekete Soma által ugyanebben az időszakban kiadott képes levelezőlap pedig a görögkeleti templommal együtt (mindkettő: Kecskemét, Katona József Múzeum). 32

Az első képen még látható a később eltávolított felirat (Iparos-Otthon, illetve Iparos-Otthon Szálloda). Egy másik korabeli képeslapon az is kivehető, hogy a főhomlokzat két oldalán, a földszint fölött elhelyezett faltükrökben is egy-egy felirat olvasható: „Kávéház” és „Étterem”. (Ezt a képet fentebb, a tanulmány bevezetőjében mutattuk meg) Ez a megoldás már a Lechner és Pártos által tervezett Iparművészeti Múzeum és Iskola épületén is megjelenik, a főbejárati előcsarnok és az oldalbejáratok fölött hasonlóan díszes, homlokzatba épített kerámiabetűkből álló felirat látható. Mindkét esetben találkozik a funkcionalitás a szecesszióra jellemző dekorativitással, a praktikus, tájékoztató feliratokat is művészi igénnyel készítették el, egyúttal a hazai műipar vívmányát, az újra felfedezett épületkerámiát is látványosan mutatták be. Ugyanakkor a fényképek tanúsága szerint ez a két felirat már nem sokkal az izraelita bérház felépülése után eltűnt. (KATT a baloldali képekre)


  A homlokzat különböző részleteiről






A

z elkészült épület sokkal gazdagabban dekorált, mint a terv, amiben a homlokzatot díszítő, a népi hímzésekből átfogalmazott, erőteljes, tisztán növényi ornamentikát megformáló épületkerámia játszik fontos szerepet. A vakolatba süllyesztett, mozaikbetétekkel díszített, illetve a falfelületből kidomborodó, virágmotívumokat formáló kerámiadíszek a napfényben megcsillanva erősítik az épület dekorativitását.

KATT a felső képre a galériához ebben a témában

Ugyanakkor változtatások is történtek, a terveken hangsúlyosabb a nyílászárók mozgalmas, hullámzó vonalvezetése és (valószínűleg költségcsökkentési okokból) lemaradtak a tetőgerincet és a sarokkupolát díszítő majolikaelemek, melyekhez hasonlók az Iparművészeti Múzeumon, illetve a tervezők többi épületén (marosvásárhelyi városháza, Kultúrpalota) ma is láthatók.

Az Iparos Otthon L alaprajzú saroképülete kezdetben szabadon állt, ma zártsorú beépítésben helyezkedik el. 35 Szárnyait kontyolt nyeregtető fedi, az íves, két hullámos vonalú attikával körülvett sarokrészen egykor negyedkupolával, tetején lanternának is tekinthető, negyedkúp formájú tetővel fedett ablaksorral (a régi felvételeken ez még látható). 36

Délnyugati, Széchenyi téri szárnyának utcai homlokzatát többszörösen megtört ívű, oromzatnak és pártázatnak is tekinthető attikafal, és fölötte magasabb, kontyolt nyeregtető zárja le.

A főhomlokzaton meghatározó a három nagy méretű díszteremablak, melynek vonalvezetését megismétli a lezáró párkány, hasonlóan a marosvásárhelyi városháza középrizalitjához. Északnyugati, Görögtemplom utcai szárnya egytraktusos, udvari folyosós elrendezésű, magasabb tetőgerincű középrizalit zárja le. Két szélén két emeletet átfogó, zárterkély jellegű építmény található.

Az első emeleten a rizalit középtengelyében, az ívelt sarkon és a délnyugati szárny középtengelyében kovácsoltvas mellvédes erkélyt alakítottak ki. Az oldalhomlokzat tetőzetén is eredetileg kosszarv alakú csúcsdíszek álltak. Udvari homlokzatain lépcsőházak és emeletes épületrészek, az északkeleti telekhatáron földszintes, oromzatos épületrész áll, mellette faszerkezetes, nyitott szín.



  A belső dekorációról.
  Az Iparos Otthontól a mai Ifjúsági Otthonig

A

z épületen belül helyet kapott az Iparos Otthon Kávéház és Vendéglő, az Iparegyesületi Kaszinó, az Ipartestület Munkás és Betegsegélyező Pénztára, az Építőiparosok Szövetsége és más hivatalos helyiségek és irodák.37

A Széchenyi téri szárnyban alakították ki a táncteremként is használható földszinti kávéházat, melyet festett, faragott faburkolat és falfestés, valamint tükrök díszítettek (ezért viseli ma a „tükörterem” elnevezést). Fölötte található a két emelet magasságú, boltozott, karzattal ellátott reprezentatív díszterem, ahol számos társas összejövetelt (iparos bálok, gyűlések), valamint még több kiállítást rendeztek. 1918 februárjában például a kecskeméti művésztelep 86 művet felvonultató, jelentős tárlatának is otthont adott.38

A helyi sajtó leírása szerint „…Az egész épületen szépen érvényesül a magyar stíl, mely az egyszerű, de ízléses külső homlokzaton és a nagyteremben üvegmozaik berakásokkal, a kávéházban pedig festéssel domborodik ki teljesen”.39 Az oldalszárny második emeletén az átutazó iparosok vendégszobáit helyezték el, itt jórészt megmaradtak a XX. század eleji nyílászárók. Az épület közel negyven évig töltötte be eredeti feladatát. Az Iparos Otthon történetének érdekes epizódja, hogy falai között alakult meg a Gömbös Gyula vezette Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (röviden Fajvédő Párt) 1924. október 19-én, mivel a városi hatóságok nem engedték a gyűlés nyílt téren való megtartását.40

Az első jelentősebb átalakítás a két világháború között történt. Az 1936-1937-ben történt átépítés során mozit alakítottak ki az emeleti díszteremben, ekkor eltakarták az eredeti mennyezetet, és kb. 8 méter magasságban egy álmennyezetet helyeztek el a dongaboltozatos térbe. Ez a beavatkozás durván elvágta az üvegmozaik-díszítést, de a szint fölé került részét szerencsére érintetlenül hagyta. A díszterem ablakait is eltakarták, miután a vetítőteremben elvesztették eredeti szerepüket, és eléjük helyezték Imre Gábor szobrász két egészalakos, egy munkást és egy értelmiségit ábrázoló reliefjét.41

Az 1937. szeptember 17-én tartott első vetítésről a Kecskeméti Lapok 1937. szeptember 21-i cikke így számolt be: „[a közönség] nagy örömmel szemlélte és teljes megelégedettséggel fogadta a látottakat. Kellemes benyomást tesz a csinos, ízléses, modern mozi, amely családias, otthonias, barátságos.”42 A tudósításból az is kiderül, hogy a bemutató előtt néhány perccel még hátra voltak az utolsó simítások. A bejárat, a világítás beszerelése a következő hétre maradt, és az előadáson tapasztalható zökkenők miatt új vetítővásznat és –lencsét is be kellett szerezni. Mégis, a sajtó híradása szerint: „Az új mozi tulajdonosai boldogan szemlélték a hatalmas érdeklődést, örömmel fogadták a gratulációkat, rengeteg izgalom, munka előzte meg a nagy napot, s az méltó jutalma volt fáradozásaiknak.”43 A mozi kialakításának ötlete egyébként már az Iparos Otthon felépítése után nem sokkal fölmerült. Sándor István városi főjegyző visszaemlékezése szerint Földváry vendéglős engedélyt kért a nagyterem e célú átalakítására, de tűzveszélyre hivatkozva elutasították, ezután épült meg 1913-ban a Városi Mozi különálló épülete.44






  A díszterem mennyezete
felújítás előtt és után

A

mikor a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban működő Otthon mozi terme felújításra került, arra senki sem számított, hogy az álmennyezet alatt megtalálható az eredeti század eleji szecessziós díszítés. Egyébként a felújítás kiterjedt a mozi fény- és hangtechnikájára valamint belsőépítészetére és a tető felújítására.

Katt. a jobbra látható kis képre a képsorozatra (5 részletkép). Fotók: Tóth Miksa. Felvétel időpontja: 2004. Jogtulajdonos: Kecskeméti Ifjúsági Otthon (közölhető jelleg).











A

z impozáns díszítés gipszstukkókból és üvegmozaikokból áll. A stukkódíszítések veszik körül a világítótesteket a hevederíveken, melyek egy nagyobb és két kisebb boltszakaszra osztják a mennyezetet. Ez utóbbiakban egy-egy négykaréjos stukkódísz négy-négy lámpát kísér, a mennyezet közepén elhelyezett nagyméretű csillárt pedig egy nyolckaréjos stukkó veszi körbe. Feltárták a vakolatba süllyesztett üvegmozaik-díszítés töredékeit is, mintegy 80 m2 felületen. Ezek a hevederívek két oldalán és a boltszakaszokon láthatóak: szétnyíló, kék kelyhekből és arany szárakból álló stilizált virágok.

A szecessziósan átírt népi motívumokból építkező nagyszabású mozaik a tervező építészekkel folyamatos munkakapcsolatban lévő Róth Miksa üvegműhelyében készülhetett, esetleg testvére, a kecskeméti református Újkollégium üvegablakait készítő Róth Manó közreműködésével. 48 Bár erről levéltári forrás nem áll rendelkezésre, a stíluskapcsolatok ezt valószínűsítik. Emellett szólnak a felhasznált anyagok (anyagában színezett, illetve aranyfóliás síküveglapok) és a mozaiktechnika is. Róth Miksa már az „opalescens üvegmozaikok” kapcsán beszélt arról az „inkább szőnyegszerű nagy mozaikszerű hatásról”, melynek szellemében később dolgozott. Emlékirataiban a modern mozaikkal kapcsolatban az arany „vékony fonalakban inkább, mint rajzos elemként” való felhasználását is említi. 49

A Róth Miksa Gyűjtemény is több hasonló mozaikot őriz, így például a Gránátalmás – Az élet fája vagy a Magyaros-mozaik. Az üvegmozaik-mennyezet színvilága, formakészlete és anyaghasználata az épület külső díszítéséhez és a belső térhez egyaránt igazodik, a szecessziós Gesamtkunstwerk („összművészeti alkotás”) szellemében.

Róth szerzőségét erősíti, hogy az Iparos Otthon építésekor már álló Cifrapalota Pávás termének üvegmozaikjai is az ő műhelyéből kerültek ki. A Pávás terem dekorációja, karéjos stukkódíszei is sok hasonlóságot mutatnak az Iparos Otthon dísztermének kialakításával, ezért elképzelhető, hogy inspirálhatta a tervezőpárost.



  A mai Ifjúsági Otthon
(Katt a bal oldali képekre a mai Ifjúsági Otthon tevékenységeihez)



A

legutóbbi 2004-es felújítás az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ kutatásai alapján, a műemléki szempontok legmesszebbmenő figyelembevételével történt. A művészettörténeti kutatást Sárossy Péter művészettörténész, a restaurátori kutatást Jakab Magdolna kőrestaurátor végezte. A felújítást végző építész Rényi Károly és Tóth Tamás volt, a restaurálást Heim Attila épületszobrász vezette, a kiegészítéseket Holtság Károly kecskeméti üvegművész készítette, aki a marosvásárhelyi egykori városháza dísztermének üvegablakait is restaurálta.

A

felújított Otthon Mozit 2004. december 17-én, ünnepélyes keretek között adták át. 50 Összefoglalóan elmondható, hogy a felújítás a műemléki szempontok szerint, levéltári és helyszíni kutatás alapján, az eredeti állapotot lehetőség szerint legjobban megközelítő módon történt, összhangba hozva a jelenlegi funkcióval. A sarokkupola visszaépítésére ugyanakkor nem került sor. Ez magyarázható a helyén kialakított helyiségek kihasználhatóságával, illetve azzal, hogy az átalakítás az épület tömegét, összképét alapvetően nem változtatta meg. Megfontolandó lenne viszont a kerámia tetődíszek rekonstruálásának lehetősége az eredeti tervek, illetve az archív fényképek alapján.

U

gyanígy megvalósítható lenne az épület eredeti funkciójára utaló egykori felirat helyreállítása a most üresen álló vakolat- és majolikakeretes homlokzati díszszalagba, illetve ennek jobb sarkában a sérült üvegmozaik elemeinek pótlása. Hasonlóképpen visszaállítható lenne a kávéházra és étteremre utaló két említett felirat a homlokzati faltükrökben. Ez megint csak hitelesen megoldható lenne az említett források alapján, és megszüntetné a ma tapasztalható zavaró hiányt. A műemléki státusz és a feliratoknak az épülethez egykor szervesen illeszkedő volta miatt az időközben bekövetkezett funkcióváltás ellenére sem lenne zavaró a visszahelyezés, hiszen az az épület múltjára emlékeztetne.






IRODALOM

Bardoly István – Haris Andrea (szerk.): Magyarország műemlékjegyzéke. Bács-Kiskun megye. A jegyzéket összeállította: Borossay Katalin. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006. Letölthető: www.koh.hu/download/Bacs-Kiskun.pdf

Bera Linda: Hetvenéves a filmek Otthona. A kezdetek óta a magyar és a művészfilmek fellegvára. In: Kecskeméti Lapok, 2007. október 4., 15.

Borossay Katalin: Iparos Otthon. In: Magyarország műemlékjegyzéke. Bács-Kiskun megye. Szerk.: Bardoly István - Haris Andrea. A jegyzéket összeállította: Borossay Katalin. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Budapest, 2006

Bela Duranci: A vajdasági építészeti szecesszió. Fórum, Novi Sad (Újvidék), 1983

Entz Géza - Genthon István - Szappanos Jenő: Kecskemét. (Városképek – Műemlékek).
Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961

Gábor Ildikó: A kecskeméti iparosság a dualizmus korában. (Kecskeméti Füzetek 16.). Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, Kecskemét, 2006

Gellér Katalin: A magyar szecesszió. (Stílusok, korszakok). Corvina, Bp., 2004

Gerle János - Kovács Attila - Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó - Bonex, h. és é. n. (Békéscsaba, 1990)

ifj. Gyergyádesz László:Kecskemét. A főtér és környékének művészeti emlékei és gyűjteményei. Kecskeméti Lapok Kft. Kecskemét, 2005 Letölthető: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Kecskemet/index_3.htm
Juhász István: Kecskemét város építéstörténete. (Kecskeméti Füzetek 8.). Kecskemét Monográfia Szerkesztősége - Tiberias Bt., Kecskemét, 1998

Keserü Katalin: A századforduló. Kijárat Kiadó, Budapest, 2007

Szabadkai városházák 1751 - 1828 - 1910. Kiállítási katalógus. Szerk.: Stevan Mačković. A kiállítás és a katalógus szerzői: Zoran Vukelić, Stevan Mačković, Zolna Matijević, Dr. Mészáros Zoltán, Tatjana Segedinčev. Szabadkai Történelmi Levéltár, Subotica - Szabadka, 2010

Moravánszky Ákos: Versengő látomások. Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 1867-1918. Vince Kiadó, Budapest, 1998

Nagy Miklós Kund (szerk.): Marosvásárhely - régi városháza/Tîrgu Mureş - Primăria Veche. Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány - Maros Megyei Múzeum, Marosvásárhely - Tîrgu Mureş, 2012

Negyela László35. Márk: A szabadkai "új" zsinagóga: az első szecessziós zsinagóga Magyarországon. In: Bácsország 2012/3 (62. sz.), 33-35.

Paksa Rudolf: A Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt megalakulása és a fajvédők programja. In: Sic Itur Ad Astra, 2005. 3-4. sz. 59-88.

Paşca, Mircea: Exemple ale Arhitecturii 1900 la Oradea: Komor Marcell, Jakab Dezso şi Mende Valer. In: Cele Trei Crişuri, Oradea, 2005, seria III, ne. 4-7, (aprilie/iunie), 81-92.

Pereházy Károly: Magyarországi kovácsoltvas-művesség. H. n. (Bp.), Corvina Kiadó, 1982

Pereházy Károly: Az európai kovácsoltvas-művesség története. (Képzőművészeti Zsebkönyvtár). Bp., Képzőművészeti Kiadó, 1984

Péter I. Zoltán: Komor Marcell és Jakab Dezső nagyváradi munkássága. In: Bácsország 2012/3 (62. sz.), 52-58.

„A puszták metropolisza”. Kecskemét városképének alakulása a 19. század végén, a 20. század elején a tervrajzok tükrében. A kiállítást rendezte, a katalógust összeállította: Péterné Fehér Mária. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 2003

Ricz Péter: Volt egyszer egy Palicsfürdő. In: Bácsország, 2011/2. (57. sz.,) 87-94.

Sándor István: Emlékezés (1942). In: Az „aranykor” után. Egy elfelejtett polgármester: Sándor István. S. a. r., írta és szerk.: Székelyné Kőrösi Ilona. (Monumenta Muzeologica 3.). Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Múzeuma, Kecskemét, 2008. 115-322.

Sárossy Péter: Felújított szecessziós mozi-terem Kecskeméten. In: Örökség, 2005. február, IX. évf., 2. sz., 14.

Simon Magdolna: Tervek és épületek. Kecskemét építészete a századfordulón a Bács-Kiskun Megyei Levéltár tervanyagának tükrében. In: Cumania 8. A Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, 1984. 13-56.

Sümegi György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón. In: Műemlékvédelem 1981/2. 135-148.

Sümegi György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón. 1890-1919. In: Bács-Kiskun megye múltjából 9. Közművelődés. Kecskemét, 1987. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 11. 357-422.

Sümegi György: A kecskeméti művésztelep (1909/12-1944) és alkotóház (1957-). (Új Művészet Könyvek 9.). Új Művészet Kiadó, h. és é. n.

Székely Gábor: A kecskeméti egykori Iparos Otthon. In: Bácsország 2012/3 (62. sz.), 46-51.

Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti évszázadok. Fejezetek a város múltjából. Kecskeméti Lapok Kft. – Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, Kecskemét, 1993

Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét anno… Képek a régi Kecskemétről. CLIO-2000 Könyvkiadó, Kecskemét, 2006

Székelyné Kőrösi Ilona: Zsidó építészek és a szecessziós Kecskemét. In: Múzeumőr, IX. évf., 2-3. sz., 2011. nyár-ősz, 19-21.

Szórád Péter: Iparos Otthon domborművei.
http://www.kozterkep.hu/~/8545/iparos_otthon_dombormuvei_kecskemet_imre_gabor_1934.html#1267466, feltöltés dátuma: 2010. január 6.

Várallyay Réka: Komor Marcell és Jakab Dezső. (Az építészet mesterei). Holnap Kiadó, Budapest, 2006

Varga Vera: Róth Miksa művészete. Bp., 1993

Gordana P. Vujnović: A szecesszió Palicson. In: Bácsország 2012/3 (62. sz.), 86-93.

Zsolnay Teréz és M. Zsolnay Margit: Zsolnay. A család és a gyár története 1863-1948. Sikota Győző: A gyár története 1948-1973. Corvina Kiadó, h. n. (Bp.), 19803 (első kiadás: 1974)









A századforduló városrendezésének új épületei
(folytatás)


A

kiegyezést követő évtizedekben, majd főleg a millennium körüli években itt is jelentős gazdasági fejlődés ment végbe. A mezőgazdaság mellett az ipar is kibontakozásnak indult (gyufagyár, gépgyár), részben a mezőgazdasági feldolgozóipar (malmok, konzervgyár), részben a helyi céhes ipar hagyományait követő kézműves ipar. A dualizmuskori polgárosodásnak köszönhetően egyre több társadalmi szervezet, egyesület jött alakult, ennek során a helyi iparosok is létrehozták saját testületüket.2 A századforduló éveiben Lestár Péter (1880-1896) és Kada Elek (1897-1913) polgármester vezetésével lezajló városrendezés során számos új középület jött létre.

E

nnek köszönhető a Lechner Ödön tervezte városháza, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer városi színháza (1896), a Márkus Géza tervei szerint épült városi bérház, ismert nevén Cifrapalota (1902-1903), Korb Flóris és Giergl Kálmán Népbankja (1909), a Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervezte római katolikus bérház (1910) és Városi Kaszinó és Gazdasági Egyesület (1910-1911), valamint Mende Valér tervei alapján az evangélikus egyházközség bérpalotája (1910-1912) és a református Újkollégium (1911-1913) megépülése. Ezáltal létrejött egy olyan városközpont, melyben a szecesszió valamennyi hazai irányzata jelen van.3

1 A város történetéről tájékoztat Entz-Genthon-Szappanos 1961 és Székelyné 1993
2 A korabeli kecskeméti iparosságról lásd részletesebben Gábor 2006
3 Gerle - Kovács - Makovecz 1990. 252-253.; Gellér 2004. 134.; Keserü 2007. 250-251. A városfejlődésről lásd még Juhász 1998. 217-224.

Iparos Otthon: megrendelés, tervezés, kivitelezés
(folytatás)


V

idéki és fővárosi iparosok csak olyan szakipari feladatokat kaptak, amelyeknek a városban nem voltak képviselői (vasgerenda, majolika, üvegmozaik, világítótestek, villanyszellőztető rendszer, parkettázás). A műlakatos munkákat a kecskeméti Reiszmann Márton8, a külső majolika díszeket a ceglédi Faragó Lajos, a festett üvegmozaikokat valószínűleg Róth Miksa készítette.

Az épület két szakaszban épült föl. Gy. Papp József, Mészáros János, Csapó Sándor és Kiss Mihály építőmesterek 1906 júliusában kezdtek a munkához, novemberben már a tetőszerkezet is elkészült, ekkor tartották a bokrétaünnepélyt is.

E

lőbb a földszintet adták át 1907. október 6-án Földváry Ferenc kávéházának és vendéglőjének megnyitásával, majd a dísztermet avatták fel ünnepélyes táncvigalom keretében december 7-én, ahol részt vett Kada Elek polgármester is.9 Az építkezés munkálatainak költsége – a berendezéssel együtt – a tervezett 160.000 korona helyett az oldalhomlokzat kétemeletesre építése miatt 310.000 koronára emelkedett, a telek értéke 40.000 korona volt. Ugyanekkora értékben ajánlott föl téglát a város törvényhatósági bizottsága, a hiányzó pénzösszeget pedig a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesülettől vették föl jelzálogkölcsönként.


4 Sümegi 1987. 395.; Gerle - Kovács - Makovecz 1990. 85., 86., 248. kép; Juhász 1998. 219.; Gyergyádesz 2005. 72-74.
5 Művészet, 1904, III. évf., 4. sz., 269. (interneten olvasható változat: http://www.mke.hu/lyka/03/3-4-10-kronika.htm); Gábor 2006. 52.
6 A városszabályozási munkákról lásd részletesebben Sándor István visszaemlékezéseit: Sándor 2008. 121-123., 131-132.
7 Mindkettő: MNL BKML. IV. 15 46. téka. Péterné 2003. 16., 74. és 77. tétel. A főhomlokzat rajzát közli Simon 1984. 37., 18. kép,, valamint a levéltár honlapja: www.bacs-kiskun-leveltar.hu/m_re/re_b_kmetterv03.htm, letöltés dátuma: 2010. május 7.
8 Jeles helyi mester volt, nevéhez fűződnek a Cifrapalota és a Törvényszéki palota kovácsoltvas díszei is. Pereházy 1982. 54., uő 1984. 319.; Gábor 2006. 130.
9 Simon 1984. 38-39.; Gyergyádesz 2005. 72.; Borossay 2006

  Az Iparos Otthon
  a Komor és Jakab tervező iroda nagy alkotásai közt
   (folytatás:)


A

kecskeméti épület tehát beleillik a tervező iroda fénykorának nagy alkotásai közé, mintegy megelőlegezve a későbbi monumentálisabb munkáikat, olyan formai, tömegképzési és díszítési kérdéseket vetettek itt föl, melyeket az utóbbiakon már érett építőművészi nagyvonalúsággal oldottak meg.

Az Iparos Otthon változatos és fantáziadús tömegalakítással, íves, hullámvonalas homlokzati elemekkel és nyílászárókkal, vakolatarchitektúrával, gazdag, polikróm kerámia díszekkel, kovácsoltvas erkély- és ablakrácsokkal Lechner egyik legkövetkezetesebb, de egyben legegyénibb követőinek az egyik legszebb, legsikerültebb alkotása.

S

ztankay Lajos kortárs ipariskolai tanár így méltatta az épületet: „A monumentális építmény pazar alkotása a magyar építőművészetnek, de szimbóluma az erőnek is, mely erő összetartja az iparosokat.”22 Igaz, értékelése nem mindig volt előnyös. Entz Géza, Genthon István és Szappanos Jenő a város műemlékeit bemutató, máig alapvető munkája 1961-ben, a szecesszió általános korabeli megítélését tükrözve mindössze ennyit ír az egykori Iparos Otthonról és a közvetlenül hozzá kapcsolódó, vélhetően szintén Komor és Jakab által 1907-1908-ban tervezett izraelita bérházról: „két igen kirívóan szecessziós stílusú kétemeletes lakóépület, a saroképületben a város harmadik volt mozijával.”23


10 Nagy 2012
11 Gerle - Kovács - Makovecz 1990. 85., 89. A városháza: uo. 88., 257-258. kép, a Kultúrpalota: 90., 270-273. kép; Gellér 2004. 134-135., 141.
12 Gerle - Kovács - Makovecz 1990. 89., 267. kép; Keserü 2007. 245.
13 Gerle - Kovács - Makovecz 1990. 89., 264-266. kép; Gellér 2004. 141.; Mačković 2010. 17-18. A városházáról és a többi szabadkai épületről lásd részletesebben Duranci 1983
14 Gerle - Kovács - Makovecz 1990. 85., 86., 243-246. kép; Negyela 2012
15 Gerle - Kovács - Makovecz 1990. 85., 87., 251. kép
16 Gerle - Kovács - Makovecz 1990. 85., 89., 87., 249-250. kép, 88., 261. kép; a fürdőről lásd még Ricz 2011 és Vujnović 2012
17 Gerle - Kovács - Makovecz 1990. 85., 86., 247. kép
18 Gerle - Kovács - Makovecz 1990. 89., 88., 262. kép
19 Gerle - Kovács - Makovecz 1990. 85., 87., 253-256. kép. Nagyváradi épületeikről lásd részletesebben Paşca 2005 és Péter 2012
20 Simon 1984. 41-42.; Sümegi 1987. 415., 421.; Moravánszky 1998. 196-197.; Gellér 2004. 134-135., 141. A korabeli városépítészeti tervekről és a magyar szecesszió kapcsolatáról lásd Keserü Katalin: A kultúra jelentősége a századforduló városépítészetében. In: Keserü 2007. 245-254. Az építészek munkásságáról l. Fónagy Béla: Jakab Dezső. In: Magyar Zsidó Lexikon. Szerk.: Újvári Péter. Bp., a Magyar Zsidó Lexikon kiadása, 1929. 405. (http://mek.niif.hu/04000/04093/html/0413.html, letöltés dátuma: 2012. április 12.), Komor Marcell: uo. 500. (http://mek.niif.hu/04000/04093/html/0508.html, letöltés dátuma: 2012. április 12.). Gerle - Kovács - Makovecz 1990. 84-90., a legújabb monografikus feldolgozás: Várallyay 2006
21 Zsolnay 1980. 192.
22 Székelyné 2011. 20.
23 Entz – Genthon – Szappanos 1961. 116.

  Az Iparos Otthon szomszédságában (e fejezet jegyzetei:)



24 Entz – Genthon – Szappanos 1961. 160., 105. kép az egykori Iparos Otthonnal és az egykori izraelita bérházzal együtt; Gyergyádesz 2005. 36-38.; Velladics Márta: Görögkeleti templom (Szentháromság). In: MMj 2006. 81., 517. tétel
25 Péterné 2003. 14. 57-58. tétel; Gyergyádesz 2005. 36-38.; Velladics Márta: Lakóház. In: MMj 2006. 81-82., 10460. tétel
26 Gerle - Kovács - Makovecz 1990. 253., 873. kép; Gyergyádesz 2005. 72. Az izraelita bérházban működött 1912-től a Szociáldemokrata Párt hivatalos helyi lapja, a Magyar Alföld. Sümegi é. n. 28., 44-45.
27 A tervek fennmaradtak a Bács-Kiskun Megyei Levéltár Tervtárában: „Vásárcsarnok terve Kecskeméten, Város Bérháza M = 1:200.” címen, kelt Budapesten, 1908. november 20-án. Három nézetből mutatják a tervezett épületet: 1. Keresztmetszet., 2. Hosszmetszet, 3., Görögtemplom utcai homlokzat. MNL BKML 64. sz. Simon 1984. 38-42., 38-39., 19-20. kép; Sümegi 1987. 396.; Gerle - Kovács - Makovecz 1990. 89.; Gyergyádesz 2005. 72., kép: 74.
28 Sümegi 1987. 395., 396., 7. kép
29 Gerle - Kovács - Makovecz 1990. 253.
30 Tervek: ifj. Gulyás János és Héjjas István vállalkozók, Kecskemét, 1905. május 22. Simon 1984. 37-38., 36., 17. kép (1920-as felmérés, homlokzatrészlet); Sümegi 1987. 398., 399., 8. kép; Péterné 2003. 10., 34-35. tétel; Székelyné 2006. 42., 52. kép, leírás: 164.

  A homlokzatról eltávolított feliratokról (e fejezet jegyzetei:)



31 Székelyné 2006. 32., 28. kép, leírás: 163.
32 Székelyné 2006. 32., 29. kép, leírás: 163.

  A homlokzat különböző részleteiről (e fejezet jegyzetei:)



35 Két házszámon is nyilván van tartva az épület a főtér sajátos jellege, egymásba nyíló téregységei révén: Kossuth tér 4., Széchenyi tér 7., hrsz.: 4014. Borossay 2006
36 Borossay 2006

A belső dekorációról.
Az Iparos Otthontól a mai Ifjúsági Otthonig
(folytatás)


A

II. világháború után az épület a Szociáldemokrata Párt tulajdonába került, majd 1950-ben államosították és a Kecskeméten állomásozó szovjet csapatok használatába került. Működött itt szénraktár, majd tiszti lakásokat alakítottak ki benne, ám a vetítések ebben az időben sem szüneteltek, mivel a szovjet tiszti klub is itt kapott helyet. 1982-ben kapta vissza a város az Iparos Otthont, ekkor ifjúsági otthon kapott helyet benne. Ugyanebben az évben felújították a mozit is. Az 546 ülőhelyesre zsúfolt teremben 1945-46-os Pravdákat és pezsgősüvegeket is találtak az ülések alatt, ezeket teherautóval kellett elszállítani. 45

1982 októberében újra megnyílt a mozi a kecskemétiek előtt a Bosszúvágy című amerikai filmmel (érdekesség, hogy az első vetítésen is hasonló című alkotást játszottak, az Édes bosszú című magyar filmet). 1990-ben vette fel az intézmény a Kecskeméti Ifjúsági Otthon nevet, addig Szalvay Mihály Ifjúsági- és Úttörőház néven működött (az új funkciót a homlokzati szalagba helyezett, a szecessziót fölidéző betűtípussal írt Úttörő és Ifjúsági Otthon felirat hirdette). Itt került elhelyezésre az 1997-ben átadott új épület megnyitásáig a közös városi és megyei fenntartású Katona József Könyvtár Gyermekkönyvtára. A mozit először a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat, majd a Hírös Film Filmforgalmazó és Moziüzemeltető Vállalat működtette 1992-ig. Az Ifjúsági Otthon 1994. március 15-étől saját üzemeltetésébe vette át, és art moziként működtette tovább az Otthon Mozit, ahol ifjúsági, illetve művészfilmeket vetítenek.

A

z épület földszintjén újból kávézót nyitottak, melynek jó időben terasza is várja a vendégeket. Az udvaron szintén kávézóteraszt alakítottak ki, emellett szabadtéri színházi előadásokat is tartanak itt. A 219 férőhelyes, erkélyes vetítőteremben enyhén lejtős, lépcsőzetes sorelrendezésű nézőteret alakítottak ki, zöld kárpittal bevont, Gyulán gyártott ülésekkel és pótszékekkel. A nagyméretű vetítővásznat függöny borítja, mely minden előadás előtt szétnyílik. Elöl egy színpad is található, melyet a rendszeres filmes rendezvények (MOZAIK, Dán Filmnapok, Francia Filmnapok, Kecskeméti Animációs Filmfesztivál), filmklubok, közönségtalálkozók alkalmával használnak. Ugyanitt egy zongorát is elhelyeztek a némafilmek zenei kíséretére.

Az egykori Iparos Otthon, mai Ifjúsági Otthon épületét 1993-ban nyilvánították műemlékké. 46 A legutóbbi felújításra 2004-ben került sor, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával, a mozifejlesztési program keretében.

Megújult a fény- és hangtechnika, valamint a belsőépítészet. A vetítőteremben a kellemes hangzást a Lege Stereo hangrendszer és a DTS hang, a képminőséget 35 mm-es Meo 5 XB vetítőpár és e-cinema projektor biztosítja. A korábban használt 2 db Dresden 35 mm-es és szintén 2 db Meopta 16 mm-es vetítők raktárba kerültek, itt várják további sorsukat.47

Az épület földszintjén megújították a nagyterem századeleji faburkolatát és díszítőfestését. Az épület más helyein, így az egykori díszlépcsőházban is előkerült az eredeti ornamentális falfestés, ezt ahol lehetett, helyreállították.

37 Sümegi 1987. 395.; Gábor 2006. 52.; Székelyné 2011. 19.
38 A kecskeméti művésztelep megalakulását is segítették ezek a kiállítások, így Pataky Imre főgimnáziumi rajztanár, ipariskolai igazgató képkiállítása (1909. október 24-31.), majd a Nemzeti Szalon 40. vidéki, egyben II. kecskeméti tárlata (1909. november 28-december), melyen a gödöllői művésztelep szőnyegei is szerepeltek. Sümegi 1987. 395., uő é. n. 21., 47.
39 idézi Sárossy 2005. 14.
40 Paksa 2005. A helyzet iróniája, hogy a nemzeti radikális és antiszemita elveket valló párt a görögkeleti templom és az izraelita bérház szomszédságában álló, zsidó építészek tervezte épületben alakult meg. Igaz, később Gömbös jelentősen árnyalta a zsidókról alkotott véleményét és elismerte a magyarságért cselekvő zsidóság teljesítményét. Tragikus tény viszont, hogy a magyar nemzeti stílus jegyében alkotó Komor a vészkorszak áldozata lett 1944. november 29-én, Sopronkeresztúrnál (Deutschkreutz), a nyugat felé tartó erőltetett menetben.
41 Ezeket az 1982-ben végzett felújítás során távolították el, később a Városgazdasági Kft. telephelyén helyezték el őket. Egy 2009-es letéti megállapodás értelmében a Pintér Művek vállalta, hogy más, kecskeméti köztérről lebontott szobrokkal együtt keceli szoborparkjában bemutatja az alkotásokat. Szórád 2010
42 idézi Bera 2007. 15.
43 idézi Bera 2007. 15.
44 Sándor 2008. 160-161. A félelmek nem voltak megalapozatlanok, miután Szabadkán egy vetítéshez felállított nagyobb vászonsátorban támadt tűz és a nyomában kitört pánik több halálos áldozatot követelt.
45 Bera 2007. 15.
46 Törzsszáma 10813. Borossay 2006
47 Forgács Balázs: Otthon Mozi, Kecskemét. 2010. február 6. www.mozivilag.com/component/content/article/216.html?tmpl=component&pr/mozitura/216-otthon-mozi-kecskemet.html. Letöltés dátuma: 2010. május 7.

A díszterem mennyezete
(e fejezet jegyzetei:)


48 Gyergyádesz 2005. 72. Róth Miksáról lásd még Varga 1993
49 Róth Miksa: Egy üvegfestőművész emlékei, idézi Sárossy 2005. 14.

A mai Ifjúsági Otthon
(e fejezet jegyzetei:)



50A restaurálásról a helyi sajtó mellett beszámolt a Magyar Televízió Unokáink sem fogják látni… című műsora (161. adás, 2004. október 2.;166. adás, 2005. február 26.). Az adások megtekinthetők a Magyar Televízió honlapjának (www.mtv.hu) archívumában: http://old.hirado.hu/magazin/cikk.php?id=2009&offset=4; http://old.hirado.hu/magazin/cikk.php?id=24836&offset=1 (letöltés dátuma: 2010. május 7.)