M
ÁRKUS GÉZA, (Budapest, 1872. április 6. – Budapest, 1912. december 6.) építészete szorosan összefonódott a színházzal. Több színházépület tervezésében vett részt, több színdarab díszleteit is elkészítette. Színpadi díszlet képeiben épületeket, városrészeket vázolt fel, a szecessziónak kedves régi, reneszánsz előtti korokból alakítva, romantikus részletekkel kiegészítve. (KATT alább két díszletképért) Az itt látható képen historikus nagy formák keverednek szecessziós részletekkel. Legismertebb épületén a kecskeméti Cifrapalotán is egyszerre érvényesül az építész és a dekoratőr festőművész."M
eg nem becsülhető frissesség és bátorság van "Az egyszer volt, hol nem volt" című mesedarab díszlet-terveiben... Az építő-festő a könnyű munka helyett, a nehezet, az értékeset, a művészit választotta. Alkotott, kitalált, kombinált egyéni módon..." (Bródy Sándor, A színpadi festészetről, Művészet, 1904, Ötödik szám)
Épületrajzok
É
pület vázlatait is meg kell nézzük, mielőtt fő művét a kecskeméti Cifrapalotát megtekintenénk. Ezekből először azokat csoportosítottuk, ahol a Lechner Ödöntől ismerős magyaros rajzolatokat követi. A második ábrán pedig három olyan rajzot látunk, ahol monumentális emlékműveket vázolt fel. (Katt az alábbi képekre) Bródy Sándor amikor meglátogatja Márkust a műhelyében, cikket is ír a vázlatok kapcsán (Egy építész ötletei, Művészet, 1906)Lechner Ödön nyomában, magyaros díszítéssel
Monumentális, középkori ill. keleties jellegű emlékművek
"M
árkus Géza intim terveit kell néhány magyarázó szóval kísérnem. És ő is pesti. De mily különösen az. Most tavasszal voltam az atelierejében, melyet Kallós szobrásszal együtt tart. (Csuda, hogy nem társult egy festővel, egy íróval és egy muzsikussal is. Valamennyinek tudna ötletet adni és mind munkát adhatna neki.)... Egy festő atelierje a Márkus Gézáé. Minden zug tele a színtől szikrázó épületarcokkal, en face és en profil. Színházak vidám arculatai, komor emlékalakok, kecses nyaraló-helyek... Ha fontoskodni akarnék, azt mondanám, hogy valami gótikus ize van mégis mindnek. De ha jól meggondolom, inkább jellemzi egy rejtelmeskedő naivitás. Meg kell magyaráznom, hogy mit értek ezalatt. -- Azt, hogy ez építőmesterben megvan az építésben való hit, neki az nagy és szent dolog. Él benne a sajátságos ösztön, amely bizonyos vonalakat szenvedélyesen kíván."
A Cifrapalota, Kecskemét, 1902
L
egfontosabb munkája, szecessziós stílusban készült és mind a mai napig jó állapotban megmaradt, a kecskeméti kaszinó épülete, a Cifrapalota Kecskeméten. 2002 - 2004 közt újították fel (Europa Nostra Díj 2006 - Európai Unió Kulturális Örökségi Díja).A
z épület a lechneri vonalat követi, Márkus Géza ugyanis hitt mestere, Lechner Ödön által kezdeményezett magyar nemzeti formanyelv megvalósíthatóságában. Díszes betétek az ablakok közt, hullámos pártázat fent és párkány lentebb. A mázas homlokzatdíszeket, a tetőcserepet itt is a Zsolnay gyár szállította, akárcsak Lechner Ödön sok épülete esetében. (Katt a fenti képre - a hat képből álló képsorozatra) A következőkben majd azt is megnézzük, miben áll a Cifrapalota "cifrasága" és egy valószínű formai kapcsolatáról is ejtünk néhány szót.
Cifrapalota, tervváltozat
A
z épület első tervén a díszítés már szecessziós, de annak hagyományosabb módján veszi körbe az ablakokat. A két egymásfeletti ablakot körbevevő nagy keret pedig még bonyolult rajzolatú. A végső kivitelben viszont a homlokzat díszei már nem az ablak függvényei, azzal egyenrangú elemek és nem is akármilyenek, e díszek egyedülállóan fantáziadús dekorációk, melyek akár önálló művészi alkotásnak is elfogadhatók. A dekoráció viszonylag függetlenedik az épülettől, ahogy azt Európa élvonalában járó szecessziós építészeknél is látjuk ebben az időben.
A
hogyan Márkus a népies motívumokat játékos vonalvezetésű műalkotásokká alakítja át, azok szinte eleven lényekké változnak át. Nem is találunk ehhez hasonlót a századforduló magyar építészetében. A katalán Gaudi tud hasonló módon szinte élő dekorációt létrehozni, aki a hagyományos mór épületdíszeket alakítja át, rakja össze művészi szinten szürreális lényekké.
A Cifrapalota kerámia betétei
A
dekorációs betétet keretező falfelület szecessziós forma, a minta benne viszont teljesen egyéni fantázia. Ebben látunk ugyan népies részleteket, mint ahogy ezt sokan hangsúlyozzák, de személyes véleményünk szerint itt Márkus Géza a keleti színes illusztrációkból is merít, főleg a régi tűzzománcból készült edények díszítőstílusából. KATT az alábbi képre a 7 tagú sorozathozH
ogy a keleti, pontosabban kínai inspirációt is alátámasszuk mellékeljük néhány - többnyire Ming korszakbeli - tűzzománc munka képét. (Katt a fenti képre) Egyébként a tűzzománc formák, az erős körvonalakkal körbevett színfoltok a festőket is vonzották abban az időben, többek közt a Nabis csoport tagjait is. Köztük Rippl-Rónainak is volt egy ilyen periódusa a XIX század végén (de finomabb vonalakkal és sokkal mértéktartóbb színekkel).
Cifrapalota. A belső díszítmények ma.
Puha Titusz fotósorozata
A
leggazdagabb díszítés az első emeleten a Kereskedelmi Kaszinó dísztermében található (Pávás terem). A belső dekoráció, amint az más szecessziós épület esetében is előfordul, eltérő stilusú részleteket is használ. A nagy stukkó keretek hasonlóak ugyan a külső homlokzaton látható lágy vonalú és plasztikájú két szintes keretekhez, de azon belül itt más dekorácíó biztosítja a változatosságot. A leírások szerint a fehér stukkó leveleknek és virágoknak arany hátterük volt, és hatalmas tükrök is voltak a teremben. Ilyenformán akár egy rokokó szalont kell elképzelnünk szecessziós dekorációval.A
z itt látható tűkör különleges díszítése figyelemre méltó. Egy hasonmása egyébként megtalálható a Magyar Szecesszió Házában.
K
omor Marcell:
M
űvészet folyóirat, 1913, Első szám. A szöveg részlet az építészt méltató cikkből. A keret Márkus Géza a Művészetben előzőleg közzétett rajzból készült.
Budapesti árú- és értéktőzsde - pályázatterv
A
Budapesti árú- és értéktőzsde (Szabadság tér, volt MTV-székház) tervpályázatára sokan jelentkeztek, köztük Márkus Géza is az alábbi tervvel. A pályázaton szintén résztvevő Komor Marcell megjegyzi, hogy a zsűriben osztrák építészek is voltak, az első helyezett nem is lett magyaros stílusú. Megnyugvásként azért megemlíti, hogy a nyertes Alpár Ignácz - mint ismerjük mondja - egyéni stílusát majd érvényesíti a kivitelezés során.
A
z épület Márkus Géza elképzelésében monumentális, stílusa ekletikus. Barokk tömegformálás, oszloprendek, a klasszikus timpanonokban rokokó díszítmények, jellegzetes C alakban. A három erőteljesen kiugró rizalittal még találkozunk később Spiegel Frigyessel közösen tervezett lakóházainál.
Budapest, Bakáts tér, Erdey szanatórium
A
z épületet később teljesen megfosztották szecessziós jellegétől. A korabeli képeslapok őrzik a homlokzat eredeti állapotát.(Katt a képre)A
z épület itt, már nem annyira az egyéni fantáziadús ötletekkel bíró Márkust mutatja nekünk, inkább a már akkor szokványos szecessziós ornamentációt. De azért nézzük meg közelebbről... (a részletek itt a köv. részben lentebb)
Budapest, Bakáts tér 10, felújítva
H
a nem is annyira cifra mint a Cifrapalota Kecskeméten (ami többeknek túl cifra) ez az épület - ami egyébként szépen fel van újítva - ugyancsak ötletes díszítést, mozgalmas falsíkokat mutat. Való, hogy ez nem színes, néhány év ugyanis eltelt a Cifrapalota építése óta, a szecesszió itt már mérsékeltebb.E
zt a dekoráció típust igaz, hogy nem Márkus Géza találta fel, de amit itt megvalósított, eredeti fantáziáról tesz tanuságot. A falsíkok sokasága, a részben aszimmetrikus kompozíció, az eltérő magasságú két rizalit, a minden emeleten más-más ablaktípus és az eleven formákból gyúrt organikus ill. alakos dekorbetétek külön nézve mind-mind vonzó látvány, így együtt a megfelelő helyekre téve pedig finom összhangba kerülnek, ahogy egy szanatóriumhoz illik. Az egymás felé helyezett falsíkokból ötöt számoltunk meg, kisebb színeltérés is kiemeli őket, ablaktípusból legalább ugyanannyi van. A stukkó dekor mindegyike külön-külön is műremek, ezeket is érdemes közelebbről megszemlélni (KATT a négy képre a négy képsorozathoz)
Együttműködés Telcs Ede ill. Kallós Ede szobrászokkal.
A Vörösmarty-szoborpályázat, 1902
"E
Z A NYÁR A SZOBRÁSZOK NYARA VOLT. Augusztus 2-án felavatták Debrecenben a Szabadságszobrot, a melyet Tóth András készített, szeptember 18-án felavatták Cegléden a Kossuth-szobrot, Horvai János művét, ugyanaznap Zilahon Wesselényi szobrát, melyet Fadrusz János mintázott. Egy nappal később, szeptember 10-én volt a szegedi Kossuth-szobornak, Róna József művének leleplezése. Október 5-én avatták fel Budapesten Bókai szobrát, a melyet Radnai Béla készített. Végre pedig október hónapban két héten át láthatta a budapesti közönség a Vörösmarty-szobor-pályázatra beküldött mintákat." Művészet folyóirat, 1902, 5. szám (Katt a képre - két tervezet Márkus Géza közreműködésével)V
égül a Kallós Ede és Telcs Ede szobrászpáros készítette el a jelenlegi Vörösmarty emlékművet carrarai márványból.
Közös munkák -
a Komor Marcell és Jakab Dezső építészpárossal
A
alábbi zsinagóga terv mintha egyesítené a fentebbi vázlatokban látott magyaros építészeti stílust, ahogy Lechner folytatójaként Márkus Géza azt tovább vitte, és az emlékművek vázlatainál látható monumentalitást. Ez is azt támasztja alá, hogy az zsinagóga tervének megalkotásában Márkus Gézának volt meghatározó szerepe.
A
zsinagóga tervről nem tudható milyen helyszínre szánták..Király Színház, Budapest
A belső nagysikerű kialakítása
1
903-ban Beöthy László egy belgrádi kávéházban bevallotta barátainak: "Elég volt az újságírásból. Színházat akarok csinálni. " Az új színház épülete a Somossy Orfeum volt eredetileg, a lerobbant épületet Rákosi Szidi (Beöthy László édesanyja) családja segítségével megvásárolta, felújította, a Király színház első premiere 1903 november hatodikán volt (forrás: Kellér Andor, Bal négyes páholy).A
z átalakítás terveit Márkus Géza építész készítette, aki a két szfinksszel díszített homlokzat mögé, tágas, üvegtetejű előcsarnokot, 140 négyzetméter alapterületű színpadot és 1251 főnyi közönség befogadására alkalmas nézőteret alakított ki. A Budapesti Hírlap leírása szerint a nézőtér három egymás mögött emelkedő lejtőre tagolódott. A földszinten huszonnégy széksor fért el hatszáz hellyel, a magasföldszinten négyszázan, az első emeleten pedig ötszázan tudtak leülni a piros bársonyhuzatú, öblös székekben. A nézőtér két oldalán páholyokat is kialakítottak. A terem bármelyik pontjáról jól lehetett látni a színpadot, mert a teret nem tagolták oszlopok. A csillárokkal, nagy tükrökkel díszített előcsarnokban helyezték el a ruhatárt.
Egy színház terve
I
tt Márkus Géza a historikus építészetben ritka, a szecessziós épületeknél viszont gyakoribb megoldással aszimmetrikus tervet készített. Mesterének, a szimmetriától nem ennyire eltávolodó Lechner Ödönnek kevésbé tetszett volna, de végül is ez még terv, még nem is egy konkrét feladathoz kötődött, ami ha kivitelezésre kerül, tovább csíszolódik.
A
mi a szélső kerek épületrészletet illeti - egyet-egyet szimmetrikusan elhelyezve - valamint a körívekből alkotott alaprajz, megjelenik majd a kolozsvári Nyári Színház épületénél, lásd alább.
Közös munkák -
Spiegel Frigyessel
K
olozsvár, Nyári Színház. A XX század első évtizedének végén már sokan úgy gondolták a szertelen szecesszió helyett a barokk, pontosabban a neobarokk megbízhatóbb külsőt ad. Egyébként ennek az épületnek mozgalmas téralakítása Márkus Géza szecessziós épületeinél sokkal dinamikusabb, amig dekorációja viszont visszafogott.
S
piegel Frigyes szintén egyéni és újító stílusáról volt ismert (Lindenbaum-ház, Budapest, Izabella utca 94). Viszont a szecesszió európai virágzása végén, már ő is új utakra tér át, erőteljesen a funkciót választja az ornamensek ellenében. Több építész társa cselekszik hasonlóan, egyébként Spiegel népszerűsége emiatt is csak növekszik, nemsokára művészi vezető pozícióba is választják, a Magyar Építőművészek Szövetsége első elnöke volt (1914–17).
Spiegel Frigyes és Márkus Géza
Lakóházak, házsorok
M
indkét építész - úttörő szinten - mindig az aktuális stílusoknak megfelelően tervezett, jóllehet a megrendelők igényeit is szem előtt kellett tartaniok. Az 1910-es évek elejére, amikor a neostílusok és az ekletika ismét népszerűbbek lettek, úgymond maradandó - becses történelmi - jelleggel felruházva az épületeket, Márkus és Spiegel lakóházai is ehhez alkalmazkodtak. De ugyanekkor, már a premodern formák is elterjedtek, így az újvidéki Adamovits-palota de főleg a szegedi Vajda-palota historikus és premodern együttes, a pesti Simor utcai épület pedig a modern házsorokat előlegezi meg. Ezt a három épületet nézzük meg, az alábbi képsorozatokban.A
mig a szegedi Vajda-palotát 2008-ban felújították (Stefánia 10.szám), az újvidéki Adamovits-palotát 2011-ben, addig a Simor utcai lakóházsor (ma Vajda Péter utca 4-6, 8.ker.), mely a díszítését már régebb elvesztette, mára elég elhanyagolt állapotba került. Ezeknek az épületnek alaprajza mind igen különleges, erősen kiugró rizalitjaik vannak, de csak az első emelettől felfele. Az első emeleti lakók részére így egy-egy nagyobb terasz jött létre, ahol kisebb lugas kialakítására nyílt lehetőség. Ezt egy régi képeslap tanúsága szerint ki is használták a Simor utcában. Ugyanennek az épületnek az u.n. kerti homlokzata előtt (fent a kis képen is ezt hoztuk) szép parkot alakítottak ki, ami ma sajnos inkább rendezetlen, fákkal benőtt, tároló hely féleséggé szűkült össze.
Utolsó nagy munkája
a Népopera (ma Erkel Színház)
"A
Magyar Királyi Opera merev régi intézetének egy karmestere, Márkus Dezső, kicsinynek érezte munkakörét: gondolt merészet és nagyot: a Királyi Opera kötelékéből kivált és megalapította a «Népoperát», nemcsak új művészi tervekkel és új személyzettel, hanem új, saját épülettel is." (Vasárnapi Ujság, 1911 dec 3)"A
Népopera homlokzata imponáló, tiszteletet parancsoló: egyiptomi hatású ó-görög építőművészet képe, csakhogy a célszerűség-, illetőleg szükség-parancsolta felső ablakok, meg közelről nézve a színes üvegek elárulják, hogy az újkor alkotta a szokatlan nagy pogány templomot. Nagy felületek, csupa egyenes vonal, csupa felséges egyszerűség." (Vasárnapi Ujság, 1911 dec 3)
I
rodalom
