J

ónás Dávid és Heidelberg Sándor elsősorban bérházakat terveztek, épületeiknek egyaránt meg kellett felelniük az építtető reprezentációs és gazdasági igényeinek, valamint a kibontakozó szecesszió díszítőkedvének, díszítési divatjának is.

A

Szent István krt. 5. szám alatt álló nagyméretű, négyemeletes sarokbérház az 1901-ben épült Nádor-udvar, építtetője Weisz Izidor.⁶ A nagyméretű főhomlokzaton a keverednek a historizmus és a szecesszió elemei. Az öttengelyes középrizalit a homlokzat hangsúlyozott része. Ezen belül a középső három, visszaléptetett tengely kap nagyobb szerepet, mivel az oromzatban nagyméretű, félkör alakú ablak zárja le, ezzel szinte Palladio-motívumot alkotva. Gazdag szecessziós kovácsoltvas-munkák, épületszobrászati díszek borítják.

S

zintén 1901-ben születtek az újlipótvárosi Hegedűs Gyula utca 17. számú bérház tervei, az épület Beer Artúr szeszgyáros (Jónás Dávidné Engl Elza nagybátyja) és neje számára.⁷ A háromemeletes, héttengelyes, szimmetrikus homlokzat tervén a harmadik emeleti mellvédfalakon szecessziós virágdíszek, nőalakok tűnnek fel. A megvalósult épületen kevésbé koncentráltan jelennek meg a szecessziós elemek (virágdíszek, maszkok, madarak). A Nádor-udvarhoz hasonlóan az épület a historizmus és szecesszió átmenetét képviseli, a magyar szecessziós épületekre jellemző statikusság szellemében elsősorban a homlokzatdíszítés eszköztára gazdagodik a korábban megszokottak mellett a szecesszió ornamenseivel is.

A

Nádor-udvarhoz több szempontból is hasonlító a lipótvárosi Aulich utca 4-6. alatti Havas-ház tervei 1902-ben keletkeztek.⁸ Az építtető Dr. Havas Adolf nőgyógyász, egyetemi tanár. A tizenegy tengelyes homlokzat uralkodó eleme a középrizalit, amelynek visszaléptetett, félköríves lezárású középső tengelye a Heidelberg-Jónás épületekre különösen jellemző. A homlokzat díszítése visszafogottabb, a barokkos elemek, valamint a szecessziós formák keverednek a külső és a belső díszítésben egyaránt. Különösen a kovácsoltvas-munkákon dominál a növényi ornamentika.

A

z 1903-ban, Popper Lajos borkereskedő számára épített kis, terézvárosi bérházukon (Paulay Ede utca 37.) már szépen érvényesül a visszafogott, mégis játékos szecessziós homlokzatdíszítés.⁹ A kőburkolatot imitáló homlokzati felületen kis, téglány kivágatokban látszanak a homlokzat „mögött” növekvő rózsafák törzse, amelyek az oromzati mezőben bontanak virágot. A kőburkolatot utánzó, helyenként plasztikus kialakítású felületképzés a későbbi Jónás- épületekre is jellemző lesz.


  

6	BFL, XV. 17. d. 329 25019. hrsz.
7	BFL, XV. 17. d. 329. 25165. hrsz.
8	BFL, XV. 17. d. 329., 24731. hrsz.
9	BFL, XV. 17. d. 329., 29319. hrsz.,

A

Heidelberg-Jónás iroda megszűnése után, 1904. július 8-tól Jónás Dávid egyéni építési vállalkozóként tevékenykedett, terveit egyedül szignálta.¹⁰ Az ekkor készült tervek közül néhány egyenes folytatása a Heidelberggel közös munkáknak, egyes szecessziós bérházak azonban önálló csoportot alkotnak.

A

Heidelberg Sándorral 1903-1904 körül tervezett házakkal egy időben épült Lipótvárosban a Hercegprímás utca 12. alatti ház Dr. Dombóvári Schulhof Géza ügyvéd számára.¹¹ Alaprajza, a lépcsőház elhelyezése, kialakítása, a félköríves ablakok a legkorábbi Jónás-Heidelberg épületekkel azonosak, de a korábbi szecessziós virágmintákat a maratott üvegeken itt copf hatást mutató díszítmények váltják fel. A kész épület a tervekkel azonos képet mutat. A homlokzat a Heidelberggel közösen tervezett épületek díszítőelemei közül nem annyira a szecesszió, inkább a klasszicizáló későbarokk motívumait ismétli. A homlokzaton és az épületbelsőben is megjelennek a füzérek, koszorúk, a lépcsőházi ablaküvegek mellett a kovácsoltvas-munkákon is. Az egyedi és fantáziadúsan díszített bérház azonban biztosan más lett volna a szecesszió szabadsága nélkül.

1

905-re épült fel Unger Béla bérpalotája a Semmelweiss utcában.¹² A Hercegprímás utcai ház több elemét ismétlő, reprezentatív épület szecesszióba oltott neobarokkja megmutatja, hogy Heidelberg kiválásával a Popper-házon megfigyelhető egységes szecessziós díszítés nem tér már vissza, megkezdődött egy útkeresés, ami a klasszikus építészeti elemek újfajta, az építészeti célhoz illeszkedő felhasználását tűzte ki céljául. A monumentális méretű bérház homlokzatán megjelennek a levélfüzérrel ölelt meanderek, akantuszlevelek, barokkos, ovális díszek, koszorúk, de az előtér mennyezetének rózsákat mintázó, kovácsoltvas csillárján, vagy az erkélykonzolok mellett elhelyezett virágdíszek még a szecesszióra emlékeztetnek.

J

ónás Dávid bérházainak egy másik csoportja a letisztult szecessziós homlokzatformálás példáit képezik.

K

álmán Imre u. 15. számú bérház Jónás Dávid saját beruházása.¹³ A homlokzat meghatározó eleme a zárterkély, ahol az első és második emelet közötti mellvédfalon gazdag szecessziós díszítmény látható, amelyet növényi indák, rózsacsokrok, táncoló nőalakok alkotnak. Bár a virágmotívum az erkélykonzolokon ismét feltűnik, nem ez határozza meg a homlokzat egészének karakterét. Fontosabb lesz az a finom átmenet, ami a homlokzat különböző síkjai között megjelenik. A zárterkély plasztikusan emelkedik ki a homlokzat síkjából, egyes helyeken ez a kapcsolat azonban megszakad, így itt kontraszt alakul ki. A homlokzat „anyagszerűtlenségét” fokozzák az első emeleti erkélyeken nyitott rések

A

Zoltán utca 11. számú bérház tervei szintén 1905-ből származnak, az építtető Taub Simon volt.¹⁴ A héttengelyes bérház homlokzatának központi része a két zárterkély, közöttük a többinél szélesebb ablakok vannak. A zárterkélyeken kívüli részeket csak az ablakokat keretező, rovátkolt profilok; valamint a parapetfalak téglalapjai díszítik. (A parapetmezőkben látható akantuszlevelek még visszautalnak a korábbi épületekre.) A homlokzat hangsúlyos eleme a negyedik emeletet elválasztó párkány. A négyzetek alkalmazása a bécsi szecesszió hatását mutatják, a közöttük elhelyezett maszkok úgyszintén. A negyedik emeletet egy keskenyebb párkány zárja le, az ablakokat kannelúrázott pilaszterek keretezik. Jobb és bal oldalon egy-egy ablakközben a Kálmán utcai ház nőalakjaihoz hasonló alakok jelennek meg. Az ötödik emelet ráépítése 1923-ban történt, Málnai Béla tervei szerint.¹⁵ Az udvar és a lépcsőház bejárata fölött a színes üvegmozaik ablakok ugyanazokat a motívumokat használják, mint az előtér stukkódíszei. Az épület homlokzatát nem a szecessziós motívumok (maszkok, négyzetek) határozzák meg, hanem a térkezelése. Mivel a két zárterkélysor ívesen kapcsolódik a falsíkhoz, az így kialakult ritmus a parapetekvájatolt motívumaira rímel.

A

z 1905-1906-os évek talán legjobb Jónás-épülete az újlipótvárosi, Hegedüs Gyula u. 12. számú bérház. Az ingatlant 1905. január 21-én vásárolta meg Dr. Werkner Mihály ügyvéd. ¹⁶ A bérház 1905-ben kelt homlokzati terve a Vágó testvérek épületeivel rokon. ¹⁷ 1906-ban azonban új tervek készültek, ezek közül homlokzatterv nem maradt fenn. A megvalósult homlokzat feltűnő újítása a tervezetthez képest a sarokmegoldása. Mivel a telken az épület mellett külső udvar is van, adott a lehetőség a látványos, sarokházszerű kiképzéshez. A második és harmadik emelet szintjén meglepően nagy méretben jelenik meg a Vágó Józsefhez kötött, kannelúra-szerű motívum, ami önálló, nagyméretű díszítőelemmé alakítva szinte meghatározva a fő nézetet.
  

10	BFL, VII. 2. e. Egyéni vállalkozások jegyzéke 23. kötet, 217. lap
11	BFL, XV. 17. d. 329. 24621. hrsz., III. üo.
12	BFL, XV. 17. d. 329. 24027. hrsz., III. üo.
13	BFL, XV. 17. d. 329., 24856. hrsz. III. üo.
14	BFL, XV. 17. d. 329., 24961. hrsz.
15	BFL, XV. 17. d. 329., 24961. hrsz.
16	BFL, XII. 12. d., 25170. hrsz., telekkönyvi betét: 17508
17	BFL, XV. 17. d. 329., 25170. hrsz.

E

lső ismert terve 1903-ból származik. A Műegyetem hallgatói számára a Magyar Építőművészek Szövetsége pályázatot írt ki kis útszéli kápolna tervezésére, szabadon választott stílusban.¹⁸ Az akkor negyedéves Jónás Zsigmond „Alföld” jeligés terve a beérkezett tizenkét pályamunka közül elnyerte a 200 koronás fődíjat, másik, „Tornáczos” jeligét viselő tervét pedig első helyen megdicsérte a bizottság (Hauszmann Alajos, Lechner Ödön és Wellisch Alfréd). Mindkét tervezett épület egyszerű alaprajzú, egy-egy templomi oldalkápolnára emlékeztet. A győztes terv a lechneri szecesszió jegyeit viseli magán, ilyen a virágminta és a téglaszalagos díszítésre hasonlító ornamentika az épület homlokzatán. A magyaros szecesszió ezután már nem játszott szerepet a Jónás testvérek életművében.

E

lső jelentős, közösen szignált tervük 1907-ben készült a Budapesti I. és II. kerületi Takarékpénztár Rt. Széna tér 1/b. alatti épületéhez.¹⁹ (Elpusztult, ma lakóház áll a helyén.) Míg a tervek a korszak többi Jónás-tervén uralkodó elemeket mutatja (kis négyzetekre osztott ablakok, barokkos elemek), a megvalósult épület mindkét tervtől eltér. Kétoldalt egy-egy széles pilaszter, középen, az ablakok között két széles, vájatolt felületű lizéna határozza meg a homlokzatot. Az attikafal szélein egy-egy antikizáló női alak fogja közre a nagy feliratot, a mellvédfalakra is feliratok kerültek.

A

kis épület szép példája annak, ahogyan a szecesszió lecsengésével a klasszikus építészeti formák visszatértek a használatba, sokszor eredeti kontextusukból kiemelve, átértelmezve. A klasszikus formák újbóli térnyerése 1905 után egész Európában megtörtént. Jónás Dávid eddigi pályáján végig jelen voltak a klasszikus formák valamilyen módon. A pályakezdő Zsigmondból sem vált Lechner-követő szecessziós építész, Bécs hatása valószínűleg erősebb volt. „A klasszicizmust és a biedermeiert a 20. század első évtizedében nem dogmaként kezelték, hanem útmutatásként fogták fel kulturális feladatok megoldásához”.²⁰ A historizmus dogmáit felváltó sokszínű szecessziós stílusáramlatok gyors divatja után az egyik ilyen kulturális feladat minden bizonnyal az elvesztett harmónia megtalálása lehetett, valódi 20. századi építészeti, műszaki, gyakorlati igények figyelembevételével. Egy pénzintézet esetében (ha mégoly apró is volt, mint a Széna téri takarékpénztár) különösen fontos lehetett megbízhatóságot, racionalizmust sugallni az ügyfélnek. A takarékpénztár mindezektől függetlenül 1914-ben tönkrement, az épületre ezután pedig csak a pusztulás várt.²¹ Először az emeletet visszabontva, lecsupaszítva kapott új funkciót, az 1960-as években azonban elbontották, ekkor épült a helyén a ma is ott álló társasház.

  

18	Magyar Pályázatok, 1903., I. évf. 7., 16.
19	Magyar Pályázatok 1905/6 III. évf. , 4.
20	MORAVÁNSZKY Ákos, Versengő látomások, Vince Kiadó, 1998, 331.
21	BFL. VII. 153. a. 1914 - 1022

A

z 1910 előtti pályaszakasz legjelentősebb Jónás-épülete, egyben a magyar építészettörténet európai fontosságú alkotása a Szervita téri Szénásy és Bárczai Áruház. (Szénásy Gyula és Bárczai András selyem-, csipke-, és szalag-nagyáruháza) A telekkönyvbe 1908. május 19-én került bejegyzésre a négyemeletes üzlet- és bérház építése.²² A Pesti Napló beszámolója szerint 1908. február 29-ére tűzték ki a nagyszabású átadási ünnepséget. A lap beszámolója szerint a vasszerkezetű, fehér márvánnyal borított épület földszintjét, első és második emeletét foglalta el az áruház, szuterénjében alakították ki a személyzeti szobákat, a postázási, mérési, áruátvételi osztályt, gépházat. A földszinten a selyemosztály, az első emeleten a csipke-, szalag- és ruhadísz osztály, a második emeleten a bársony-, ruhaáthuzat- és függönyosztály kapott helyet, melyekben összesen 150 alkalmazott állt a vevők szolgálatában.²³

A

korra jellemző, vegyes funkciójú épületből (üzlet- és bérház) ezen kívül kettő áll ezen a téren (Bőhm és Hegedűs Török Bankháza, Lajta Rózsavölgyi Zeneműboltja. A Szénásy és Bárczay áruház egyik előképe nem csak funkció, hanem stílus tekintetében is Max Fabiani bécsi Artaria-háza, a Szervita téri épületen visszaköszönnek az Artaria-ház arányai, öblös ablakai. A budapesti épület leghangsúlyosabb elemei azonban mégis a homlokzatot díszítő szegecsek és fémveretek. A rögzítés láttatása Otto Wagner körének műszaki esztétikájához tartozott, a század első éveiben több bécsi épületen is megjelent.²⁴ (Max Fabiani: Artaria-ház, Bécs, 1900-1902; Wagner: Postatakarékpénztár) A falat burkoló kőlapokat többnyire nem ezek a szegecsek rögzítik, használatuk a rögzítés, a rögzítettség jelenségére, „mag és köpeny” különbségére hívja fel a figyelmet.²⁵ A Wagner-kör esztétikája szerint a szerkezeti igazság elsődleges fontosságú, a jelöletlen burkolólap pedig hazugságnak minősül, mert azt a látszatot kelti, hogy az épület az antik épületekhez hasonlóan nagyméretű kőtömbökből épült. A szimbolikus szegecsek tehát az építészeti igazságot szolgálják, emellett pedig nem elhanyagolható újszerű, dekoratív hatásuk sem.

A

Jónás testvérek alig néhány évvel a bécsi minták megépülte után alkalmazták ezt a díszítőelemet. A Szénásy és Bárczai áruház mellett Budapesten Vágó József és László Árkád-bazárán jelennek meg a szegecsek szintén 1908-ban, nagyobb mennyiségben és erőteljesebb hatással. Eredeti tervek hiányában az archív fotókat vethetjük össze a mai állapottal. Bár a bronzkeretbe foglalt, és így a homlokzatba falazott márványlapokat kiesés-biztosnak tartották²⁶ , a háború után készült képeken látható, hogy több széttört, kiesett. A sérült rátétekkel együtt az épeket is eltávolították, a helyreállítás során megváltozott az erkély alaprajza, az erkélykorlát is. 1986-ban a földszint és a félemelet összképe jelentősen megváltozott, felújítási munkák során zöld kubai márvánnyal burkolták az osztópilléreket.²⁷ A beavatkozás hatására üzleti és lakószint jobban elkülönül egymástól, ami a korszak hasonló épületeinél nem volt szokatlan, itt azonban idegen az eredeti megjelenéstől.
  

22	BFL. VII. 12. d., 24371. hrsz., telekkönyvi betétszám: 559
23	Pesti Napló, 1908. február 27. 51.szám, 13.
24	MORAVÁNSZKY, 134.
25	MORAVÁNSZKY, 135.
26	Magyar Kő- és Márványújság, 1910. dec. 15., 3.
27	A Dunaterv Kft dokumentációja (Elekes László és Décsi László építészek) BFL, XV. 17. d. 329., 24371. hrsz., III. üo., /1994

1

908 és 1911 között a Jónás testvérek számos bérházat terveztek. Ezek a bérházak kis kivételtől eltekintve sarokházak voltak, ezzel a kedvező adottsággal sikeresen oldhattak meg több olyan problémát is, amellyel a jó minőségű bérházak tervezésénél a korabeli építészeknek meg kellett küzdeniük.

1

908-1909 során épült a Pannónia u. 6. alatti bérház.²⁸ Az építtető a közeli Hegedűs Gyula utca 17. számú házhoz hasonlóan Beer Artúr szeszgyáros, Jónás Dávid feleségének nagybátyja.²⁹ A homlokzat díszítésében nagy szerepet kaptak a bécsi szecesszióban gyakori többszörösen keretezett felületek, többszörösen keretezett ablakok. Újdonság a homlokzaton a négyzetrácsos felületek alkalmazása is. Látványosak az erkélykorlátok, az első emeleti erkélyek pávás virágtartói a korszak kovácsoltvas-munkáinak legjobb példáit idézik. Az erősen kiugró párkány Otto Wagner műveire jellemző, az ablakok tengelyeinek többszörös keretezése, illetve a homlokzatot lezáró hangsúlyos párkány szintén a bécsi szecesszióból eredeztethető, egyes díszítőelemei és a homlokzat összhatása az art deco felé mutat.

A

z V. kerületi Veres Pálné utcai bérház 1909-ben épült (Veres Pálné u. 20/Papnövelde u. 1) építtetői Sáborszky és Fuchs urak.³⁰ A homlokzaton dominálnak a kannelúra-szerű vakolatdíszek, ezeket leegyszerűsített kelyhek, függők, maszkok, szárnyas oroszlánok egészítik ki. A bérház belső tere is igényes kialakítású. A ház kis méretéhez képest tágas előtérrel rendelkezik, ahol a belépő azonnal az impozáns lépcsővel találja szemben magát. A korlát bejárat felőli része kő lábazattal rendelkezik, magas kőoszlopról indul, aminek a tetején kehely-formájú vas elem áll.

A

Városház utca 16. számú bérház 1910-ben épült.³¹ A sarkon lágyan forduló homlokzatról hiányoznak a rutinszerűen alkalmazott, hol szecessziós, hol barokkos díszítőelemek, ezek helyére a visszafogottság lép, az egyedüli díszek a harmadik emelet parapetfalain elhelyezett egyszerű alakzatok. A diagonális osztású vasrács és a loggiák a tervezők premodern tervein köszönnek majd vissza.

A

z erzsébetvárosi Wesselényi utca 6. számú bérház szintén sarokház, a Wesselényi utca és a Rumbach Sebestyén utca sarkán épült Beer Oszkár (szeszgyáros, Jónás Dávidné Engl Elza nagybátyja) számára.³² Az első tervváltozatokat 1909. szeptember 14-én szignálták az építészek.³³ A lágyan forduló, kilenctengelyes, ötemeletes homlokzat szimmetrikus, (kivételt képez a két szélső tengely) loggiák, erkélyek, zárterkélyek változatos elhelyezése teszi izgalmassá. A harmonikus, visszafogott épületet három mellvédfalon, félköríves mezőben elhelyezett, art decós növényi-állati díszítmény, kovácsoltvas zászlótartók, kapurács díszítik. Az előtérben elhelyezett kubusos formájú csillárt négy lánc „rögzíti” a mennyezetre, kialakítása Josef Hoffmann által tervezett csillárokat idéz.

J

ónás Dávid és felesége 1911. február 6-án vásárolta meg Salzer Ignác kávéstól a Damjanich utca 58. szám alatti (Damjanich utca és Dózsa György út, korabeli nevén Aréna út sarkán álló) ingatlant.³⁴ Az ide emelt impozáns bérház első terveit 1911.március 12-én szignálták.³⁵ Az 1911. szeptember 29-i módosított tervek már vasbeton tartószerkezetet jeleznek.³⁶ A ház Jónás Dávid legnagyobb saját beruházása volt, korábban három saját házat tervezett. (A korban nem volt szokatlan, hogy az építészek építtetőként, háztulajdonosként is jelen voltak a piacon).A bérház öt emeletén szintenként öt lakás volt, hatodik emeletén a Városligetre néző műteremlakás, fölötte pedig tetőterasz. A földszintet az Andrássy Kávéház foglalta el, amely természetes fényt a bérház belső udvarából, egy felülvilágítón keresztül kapott.³⁷ Az épület tömegében már nem látjuk a szecesszió lágyan hullámzó formáit, a sarkokon derékszögben ütközik két homlokzat síkja. Visszafogott díszítőelemi a klasszicizmusból merítenek.

E

hhez az időszakhoz tartozik az Arany János utca 27. szám alatti bérház, melynek módosított tervei 1911-ből származnak.³⁸ A Damjanich utcai házzal összehasonlítva az épület nem a premodern, inkább a rutinszerű, kissé fantáziátlan klasszicizálás példája, a Jónás-család életében azonban fontos szerepet töltött be. Az építtető a FriedrichMattauschetSohn, A.G. fürTextilindustrie. A céggel nyilvánvalóan üzleti kapcsolatban álló Jónás Ignácz és Fiai kézműáru-kereskedés a házban működött, Jónás Ignác, a testvérek apja maga is a házban lakott, ahogyan ez volt a bejegyzett lakcíme Zsigmond mellett a két másik Jónás-fivérnek, Henriknek és Jánosnak, akik apjuk után a kereskedői pályát folytatták.³⁹ Az első világháború után már itt volt a testvérek tervezőirodája, amit az épület tervein büszkén fel is tüntetnek.⁴⁰ A Wollitzer és Laub kézműáru-kereskedés szintén a házban működött, de még számos textilipari céget jegyeztek be erre a címre (Kammer Testvérek Textilipari Rt, Kispesti Textilgyár Rt, Magyar Textilbehozatali Rt., Magyar Szent Korona Országának Pamutközpontja Rt.)

A

X. kerületi Jászberényi út és a Harmat utca sarkán álló kislakásos bérház egyik előterében függő tábla tanúsága alapján az épület Bárczy István polgármester városépítő programjának második ciklusában épült, 1910 és 1911 folyamán.⁴¹ A hatalmas, megközelítőleg háromszögletű telekre tervezett bérháztömb két épületből áll, egy belső udvaros épületből a Harmat utca és a Jászberényi utca sarkánál, valamint egy hosszúkás, íves alaprajzú épületből ennek háta mögött, a kettő között kis kerttel. A telek elhelyezkedése és az épületek választott alaprajza a lehető legtöbb és legvilágosabb lakás kialakítását teszilehetővé. Ez az egyetlen épület az életműben, melynek homlokzatán megjelennek a népies díszítőelemek, tulipánok, virágok,de absztrakt elemek is helyt kaptak a homlokzaton.
  

28	BFL, XV. 17. d. 329., 25099. hrsz., III. üo., 190173/1908
29	BFL, VII. 12. d., 25099. hrsz., telekkönyvi betét: 17732
30	BFL, XV. 17. d. 329. 24027. hrsz.., III. üo., 66144/1908
31	BFL, XV. 17. d. 329., 24284. hrsz., III. üo, 90325/1910
32	BFL, XV. 17. d. 329., 34232. hrsz. III. üo.,10129 /1909
33	BFL, XV. 17. d. 329., 34232. hrsz. III. üo., 10129/1909
34	BFL. XV. 37.c.-4244 - 33472
35	BFL, XV. 17. d. 329. 33472. hrsz.
36	BFL, XV. 17. d. 329. 33472. hrsz
37	A kávéház belső kialakításáról: Az „Andrássy-kávéház” in: A Lakás: Intérieur 2, 1912. , 5-6., 14-15.: (Az üvegtetőt az 1990-es évek elején elbontották, a helyét lezárták.)
38	BFL, XV. 17. d. 329. 24626. hrsz.
39	https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?query=%22Arany%20J%C3%A1nos%20u%2027%22%20AND%202%3D(BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916)&pg=1819&layout=s
40	BFL, XV. 17. d. 329. 24626. hrsz.
41	BFL, XV. 17. d. 329. 39191. hrsz.

A

lipótvárosi Arany János u. 32., a Goldberger Sámuel és Fiai Részvénytársaság textilgyárának irodaháza és nagykereskedelmi központja („Goldberger-ház”) A jelenlegi épület első, még szecessziós jegyeket mutató tervei 1909-ből származnak.⁴² Ahogyan azonban a Jónás testvérek több épületével is megtörtént, 1910-ben új tervek születtek, amelyeket már a klasszicizáló premodern kifejezéssel írhatunk le legjobban. A homlokzat három szintjét hat óriáspilaszter fogja át, ezek között vékonyabb lizénák gondoskodnak a függőleges tagolásról és az épület méreteihez képest nagy üvegfelületek elválasztásáról. (A pilaszterfők nézőnek szembefordított levelei a korábbi Jónás-épületek erkélykonzolairól, homlokzatairól ismerősek.) A hangsúlyos párkány, a Goldberger-felirat gondoskodik a horizontális lezárásról. A párkány korábban is megjelent már a Jónás-épületeken, elsősorban bécsi, wagneri hatásra, itt azonban a 10-es évek klasszicizmusa ismerhető fel benne.

A

z áruház pincéjébe a szénraktáron kívül csomagolási helységeket terveztek, a földszintre igazgatói szobát, pénztárat, a látványos üvegtető alatt az áruosztályozás zajlott. Raktár került az első emeletre is. A második emeletre igazgatósági tanácstermet, irodát és további raktárakat terveztek. Így az épületnek több funkciót is be kellett töltenie, hiszen ipari és reprezentációs célokra is használták. A vasbeton szerkezet lehetővé is tette, hogy az elegáns, könnyed homlokzat nagy üvegfelületeivel sok fényt juttasson a termekbe. Szépen illeszkedik az utcaképbe, harmonizál a klasszicista lakóházakkal, de rávilágít a stílus- és szerkesztésbeli eltérésekre is. A Goldberger-ház homlokzatát már nem egy művészi kánon szabályai határozzák meg, mint a késői historizmusban, funkciója, szerkezete alakítja.
  

42	BFL, XV. 17. d. 329., 24766. hrsz.

A

jelenleg Dohány utca 10-14. alatti telket 1909. július 31-én vásárolta meg Tolnai Simon, a Tolnai Hírlap és Könyvkiadó Vállalat tulajdonosa 430.000 koronáért, hogy felépíttesse rajta a vállalat nyomda- és irodaépületét, bérlakásokkal kiegészülve.⁴³ A Tolnai Világlapja Székház épület első ismert tervei 1911-ből származnak, augusztus 17-én nyertek jóváhagyást.⁴⁴ Ugyanabban az évben a terveken az építészek további módosításokat hajtottak végre.⁴⁵ A változtatások az építőanyagok és a homlokzat terén is látványosak. A változtatott tervekben a korábbinál nagyobb szerepet kapott a beton, tégla helyett itt betonból tervezték az alapozást, valamint több nagyobb pillért is. Az alaprajzi beosztás lényegében nem változott. A pincében kaptak helyet a nyomdagépek, raktárak, a fűtésközpont, a földszintre lapkiadót, üzleteket terveztek, a mezzanin szintjére irodákat és műhelyeket. Az emeleteken korszerű, 4-5 szobás bérlakásokat alakítottak ki. A padlástérben a viceházmesteri lakás és a mosókonyha mellett cinkográfiai műtermeket alakítottak ki, sötétkamrákkal. A franciaudvarnak köszönhetően az összes lakást a lépcsőházakból lehetett megközelíteni. A tervváltoztatás lényeges eredménye a homlokzat. Az első terven a széles, 15 tengelyes homlokzaton a szélesség ellenére a függőleges tagolás jellemző.

A

megvalósult homlokzat már nem tartalmaz függőleges tagolóelemeket. A franciaudvar két oldalán egy-egy öttengelyes, tagolatlan szakasz látható, majd a széleken két, egytengelyes, visszaléptetett szakasz következik. A lakószinteken a szélső tengelyek kivételével minden ablak egyforma. Felépítésükben a felfelé nyitható, angol ablakokra hasonlítanak. Az első emeleten végigfutó puritán geometrikus erkélykorlát horizontális hangsúlyt ad a homlokzatnak. Klasszicizáló elemek a hármas vertikális tagoláson kívül a földszinten pillérfejezetek. Az archív fotókon nem a tervezett (és ma is látható) diagonális, vas erkélyrácsok láthatóak, hanem egyszerű, függőleges rácsozás minden díszítést mellőzve, ami az épület ipari jellegét erősíti. A tervváltoztatás sarkalatos pontja volt a vasbeton vázszerkezet kialakítása, így kevesebb téglafallal, és a földszinten-félemeleten több üvegfallal épült fel. A főbejárat fölött Mester Jenő Hungáriát mintázó bronzszobra kapott helyet.⁴⁶ A szobor ma már nincs meg.

A

z épület ma irodaházként funkcionál. Mai homlokzata az 1911-es terveket követi, meglehetősen pontosan. Követi az archív fotón látható ablakok osztását, valamint ma is láthatók a fotón alig kivehető oroszlánfejek az ötödik emeleti erkélykorlátok alatt. Az erkélykorlátok viszont nem az archív képeken látható, hanem a tervezett állapotot adják vissza.
  

43	BFL, VII. 12. d. 34513. hrsz.
44	BFL, XV. 17. d. 329. 34513. hrsz.
45	BFL, XV. 17. d. 329. 34513. hrsz.
46	Tolnai Világlapja 1913. május 11. 14.

1

912-ben a budai zsinagógához készült tervükön az épületdíszítésnél sokkal nagyobb szerepet kap a modern tömegalakítás. A homlokzat erősen horizontális kiterjedésű, az egyszerű, díszítetlen ablakokon kívül a homlokzat teljes szélességén végigfutó, ornamentális fríz a meghatározó elem. A fríz Lajta Béla építészetével, Kozma Lajos díszítőelemeivel hozható összefüggésbe. A modern forma azonban nem ellentétes az épület funkciójával, a tervezett ornamentikán kívül szerkezeti elemek is utalnak az épület szakrális mivoltára.

A

vízszintes homlokzat középső részét nagy ablakok és ezeket elválasztó pilaszterek alkotják, a bejárathoz lépcső vezet fel, mintha egy klasszikus portikusz olvadt volna bele egy modern épületbe. A terv szinte észrevétlenül olvasztja magba a klasszikus formakincset, így kifejezetten újszerűnek hat.

A

két világháború közötti időszakban a Jónás testvérek a döntően a neoklasszicizmus jegyében terveznek. Láthattuk, hogy a stílus eszköztára nem volt idegen számukra, hiszen kettejük működését korábban sem elsősorban a szecesszió jellemezte. Közös munkájuk 1905 után, tehát már a szecessziós stílusirányzatok divatja után bontakozott ki, Jónás Dávid korábbi munkáin a szecesszió inkább Heidelberg Sándor öröksége, távozása után a Jónás-épületekről elfogynak az kígyózó indák és virágdíszek. Bár az első világháborút a művészet történetében is éles cezúraként szokás tekinteni, a neoklasszicizmus a klasszicizáló korai modern formájában már a háború előtt is jelen volt a magyar építészetben. A Jónás testvéreknél ez jelenség szépen végigkövethető, de ide sorolhatjuk már a Széna téri takarékpénztár épületét is. A két világháború közötti neoklasszicizmus máshogy viszonyult az antik előképekhez, mint a 19. század historizmusa, vagy a huszadik század első éveinek klasszicizálásra. A historizmus időszakának szigorú mintakövetése után a szecesszió fellángolását követő években törvényszerű volt a visszafordulás az antikizáló elemek felé, amelyek rendszerezett, ismerős homlokzatokat eredményeztek, de alkalmasak voltak a belső szerkezet kifejezésére is. 1908-ban jelent meg Paul Mebes Um 1800 című képes albuma, melyben a német építész az 1800 körüli időszak épületeit ajánlja mintaként a kortársaknak. Hatása a két világháború között is érezteti hatását. Ekkorra azonban már beláthatatlan a távolság az ókori oszloprendek tektonikus rendszere és a klasszicizáló jelzővel illetett épületek között. Magyarországon a neoklasszicizmus egy volt a két háború közti időszak stílusai között, de a neobarokk kulisszaszerűsége vagy az art deco fényűző dekorativitása mellett a jobb neoklasszicista épületek sajtosan elegyítették az ősi elemeket a korszerű, célszerű alaprajzzal, tartalommal.⁴⁷

A

változó korok új feladatokat kínáltak az építészeknek: a 20-as évek termésében önálló alkotásokat éppúgy találunk, mint átépítéseket, emeletráépítéseket.

S

zuverén neoklasszicista épület Jónás Zsigmond saját budai villája (Küküllő u. 6., 1923).⁴⁸ A ház téglalap alaprajzú, hosszabb oldala párhuzamos az utcával. A magas nyeregtető harántirányban fedi az épületet, így a homlokzatot egyetlen, nagy oromzat képezi. A középpontban a báboskorlátos kis erkély áll, az erkélyajtó fölött kis timpanon van. Az erkélyt öt ablak és az alatta található ajtó veszi körül. A tető a homlokzat két végén továbbnyúlik az épületen, alatta mindkét oldalon tornác van. A stilizál antik elemek használata Ferkai András szerint Erik Gunnar Asplund korabeli munkáival mutatnak rokonságot.⁴⁹ Az antik motívumok használatánál feltűnőbbnek tűnik a tetőmegoldás hasonlósága Asplund 1920-as kápolnájával, ami Stockholm új temetőjében, a Skogskyrkogården-ben épült. (A magas tető itt is túlnyúlik a falakon.) A földszint előteret, konyhát, kamrát, hallt és egy szobát foglal magába. A földszinten elkülönül a szoba-konyhás házmesteri lakás. Az emeletre két hálót, egy öltözőszobát, egy fürdőt és egy cselédszobát terveztek. Az emberléptékű villán keresztül megérthetjük a 20-as évek neoklasszicizmusának sajátosságát és jelentőségét: „Az egyszerűségre, célszerűségre való törekvés egybevágott a modern építészet elveivel, a hagyományos építőmesterséghez való visszafordulás, az otthonosság titkának és az építészeti formák ősi jelentéstartalmának kutatása azonban elválasztotta a modern mozgalomtól.” (Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, 2001, 61.)

J

ónás Zsigmond sorsának tragédiája, hogy házából nem lehetett saját családi otthona. Kislánya, Éva 1922-ben, háromévesen meghalt. 1924-ben, alig egy évvel budai villájuk felépülése után megszületett fia, Ernő, de az anya belehalt a szülésbe.⁵⁰ A család valószínűleg a tragédia előtt sem költözött a házba.

A

z átépítések, emeletráépítések valószínűleg a 20-as években sem számítottak hálás feladatnak, az építtetőket is inkább a gazdasági kényszerűség vitte rá, hogy új banképület, székház, bérház építése helyett emeletráépítéssel orvosolják növekvő helyigényüket. Az átépítések során a testvérek külön dolgoztak, ez pedig kis bepillantást nyújt egyéni építészi képességeikbe, de legalábbis abba, milyen sikerrel használták a klasszicista formakincset az adott cél érdekében.

J

ónás Zsigmond 1921-1922 során gróf Festetics Sándor palotáján (Nádor utca 9., ma a CEU épülete) végzett átalakításokat, kisebb alaprajzi változtatásokat.⁵¹ A kortárs beszámoló szerint az átalakítások mellett a belső terek értő restaurálására is sor került.⁵² 1922-ben szintén ő toldotta meg Pollack Mihály saját házát (Nádor utca 2.) a mai negyedik, ötödik és hatodik emelettel az Angol-Osztrák Bank budapesti fióktelepének kialakításakor.⁵³ Vámos Ferenc 1926-ban a műfaj kiváló példájaként említi, mivel a jelentős bővítés nem torzította el az eredeti épület arányait.⁵⁴

B

átyja az 1923-ban az Első Magyar Iparbank megbízásából két emelettel megtoldotta a Hild József tervezte Döring-házat (Nádor utca 12., ma Hild József Általános Iskola).⁵⁵ Itt azonban az eredeti arányok súlyosabban torzultak, mikor a házra az 1880-ban ráépített harmadik emelet után további két emelet került. Statikai problémák miatt 1956 és 1958 között visszabontották a ráépített szinteket. A testvérpár tervezőirodája is ebben az épületben működött az 1930-as években.
  

47	FERKAI András: Pest építészete a két világháború között, Modern építészetért Közhasznú Társaság, 2001., 61.
48	BFL, XV. 17. d. 329., 11541. hrsz., III. üo. 57672/1923
49	Építészeti kalauz, Budapest építészete a századfordulótól napjainkig, FERKAI András, GERLE János, VARGHA Mihály, LŐRINCZI Zsuzsa, G Bt, Bp. , 1997, 71.
50	BFL XV.20.1.XXXIII.1.a. A636. 31.
51	BFL, XV. 17. d. 329. 24587 . hrsz.
52	BIERBAUER Virgil: Pollack Mihály, a régi pesti paloták építőmestere, in. Magyar Művészet, 1925, 565.
53	BFL, XV. 17. d. 329., 24561. hrsz
54	A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönyének Havi Füzetei, III. évf., 9-12. szám, 142.
55	BFL, XV. 17. d. 329., 24561. hrsz.

A

Bajcsy-Zsilinszky út 15. szám alatt álló, a Bazilika szentélyére néző bérház a Magyar Általános Ingatlanbank megbízásából épült.⁵⁶ A bérház tulajdonképpen két épület együttese, amelyet magánutca (a Révay köz) választ el egymástól, alattuk. (Az épületegyüttes kisebb része a Révay köz 2-4. ) Az 1927 október 1-én szingnált első tervek még zárt belső udvart mutatnak, az 1928-as tervváltoztatás eredményeként a nagyobb épülettömb franciaudvaros kiképzést kapott.⁵⁷ Az építkezésről a Színházi Élet számol be.⁵⁸ Az újság kiemeli, hogy a bérpalota a modern igényeknek megfelelő lakásokat nyújt majd, alaprajzi elrendezésének köszönhetően szinte minden lakás utcára nyílik, állandó melegvíz-ellátással és gőzszárítóval rendelkezik majd.



A főhomlokzaton öttengelyes rizalit emelkedik ki. Az első emeleten az erkélyajtók összefüggő erkélysorra nyílnak, a második emeleten az erkélyek egyesével állnak, a harmadikon pedig az előbbieknél is keskenyebb vasrácsok zárják le az erkélyajtókat. A klasszicizálás eszközei a pilaszterek, konzolok, párkányok mellett a főhomlokzat erkélyeinek vaskorlátai.

I

gényesebb és jelentősebb az egyik legismertebb Jónás-épület, az újlipótvárosi ún. Phőnix-ház. Első tervei 1928-ból származnak, ezeket 1929-ben módosították.⁵⁹ A földszinten üzlethelységek voltak, az udvari traktusban házmesterlakások. Az udvarba két reprezentatív bejárat vezet a Pannónia és a Tátra utca felől, valamint négy egyszerűbb a Katona- ill. Wallenberg utca. felől. A két nagy előtérhez két-két lépcsőház csatlakozik, a kisebbekhez egy. A lakások így függőfolyosó nélkül megközelíthetőek a lépcsőházakból. Az első emelettől szintenként huszonnégy lakást alakítottak ki. A sarkokon négy, egyenként ötszobás lakás volt. A padlásszinten viceházmesteri lakások, mosókonyhák, szárítóhelységek és gépész- és fűtőlakás volt. Az épület fő homlokzatai a Pannónia és Tátra utcai homlokzatok, a Katona József- és Wallenberg utcai homlokzatok egyszerűbbek. Tervük közös, a megvalósult homlokzatok lényegében azonosak. A tizennyolc tengelyes homlokzat hat emelet magas. A homlokzat vízszintes egységei a földszint, az első négy emelet, az osztópárkánnyal elválasztott ötödik emelet, valamint a homlokzat síkjából visszaléptetett, terasszal körülvett hatodik emelet. A jobb- és bal oldalt egy-egy háromtengelyes árkádos földszintű sarokrizalit zárja le. A homlokzat nagy része díszítetlen felület, egyforma ablakokkal, a hangsúly a két kapun van. Díszességük már-már az art decóra jellemző. A két díszes kapu két előtérbe, majd egy, a zsúfolt Újlipótvárosban szokatlan, nagy udvarra vezet, melyet eredetileg Körmendi Frimm Jenő guggoló női aktszobra díszített.⁶⁰ Az épület fényképe a Tolnai Világlapja Székház képével együtt a „modern architektúránk” kategóriában jelent meg az 1930-as Nemzetközi Építészeti Kongresszuson.⁶¹ A nagy méret, az erődszerű külső szinte hivalkodó kapuival megfelelő reklámértékkel rendelkezett az építtető biztosítótársaságnak, a parkszerű belső udvar azonban otthonosságot és nyugalmat sugall. A monumentális külsővel szemben a belsőben érvényesül az a neoklasszicista törekvés, ami az 1800 körüli építészetben találta meg a korszerszerűség igényeivel összhangba hozható élhetőséget és otthonosságot.

A

30-as években építészi aktivitásuk csökken, átépítésekre, kisebb átalakításokra kapnak megbízást. Legutolsó terveik egyike az Erzsébet térre tervezett, lépcsős tömegű épület, amely a Budapest Fórum tervpályázat anyagához kapcsolódik Jónás Dávid hagyatékában. Közös tevékenységüknek Jónás Zsigmond halála vetett véget, aki 1936-ban, hosszas szenvedés után bélrákban hunyt el.⁶² Művészi tevékenységének elismeréseként Munkácsy-lepellel temették el a Fiumei úti sírkertben. (93.kép) Végakaratának megfelelően második felsége, Czettel Lily örökbe fogadta Jónás Ernőt.⁶³ Később az Egyesült Államokba költöztek. Jónás Dávid Fehérhajó utcai otthonában vészelte át a vészkorszakot, lánya, Magda azonban a nyilasok áldozata lett az őt bujtató Salkaházi Sárával együtt. Az idős építész saját visszaemlékezése szerint a háború után „szakértő bizottságokban tevékenykedett”, kevéssel 1951-ben bekövetkezett halála előtt még arra kényszerült, hogy aranydiplomájáért építészi érdemeit bizonygassa az Építészmérnöki Kar dékánjának.⁶⁴

E

gyüttműködésükről, munkamegosztásukról nincsenek közvetlen adataink. A két építész szerepéről így ír a Tolnai Világlapja a Tolnai Újságpalota átadásával kapcsolatban:

Az idősebb, Jónás Dávid, a vasszorgalmú, reális gondolkodású és örökké számoló építész, míg a fiatalabb Jónás Zsigmond, a zseniális tervező-művész, a díszítés igazi mestere.⁶⁵

Együttműködésük eredménye a Lechnert követő másodvonal egyik szép ívű építészeti pályája, olyan épületekkel, amelyek mai napig meghatározó elemei a budapesti városképnek.
  

56	BFL, XV. 17. d. 329. 29220/1-4. hrsz.
57	BFL, XV. 17. d. 329. 29220/1-4. hrsz.
58	Színházi Élet, 1928, 38. sz., 115.
59	BFL, XV. 17. d. 329. 25183/1-6. hrsz.
60	FERKAI, 366.
61	Építő Ipar – Építő Művészet, 1931, jan. 15., 12.
62	Az Est, 1936. június 13. 12.
63	BFL VII. 187.a. 1935-0529
64	Jónás Dávid levele az Építészmérnöki Kar dékánjának, 1951, magántulajdon
65	Tolnai Világlapja 1913. május 11. 14.