A Postatakarékpénztár oromzata.

A volt Magyar Királyi Postatakarékpénztár épülete. Budapest, V. kerület, Hold utca 4. Jelenleg a Magyar Államkincstár működik benne. Épült: 1900-1901.

Tervezte:
Lechner Ödön és Baumgarten Sándor

A Postatakarékpénztár Lechner leginkább megcsodált épülete, építészeti pályája csúcsát jelenti, azé a Lecheré, aki itt valósította leginkább kitűzőtt célját, a magyar építészeti stílus megteremtését.

Lechner úgy vált a magyar szecessziós építészet, a magyar építészet vezető egyéniségévé, hogy a régi stílusokról nem szólt támadólag, a szecessziót, az előző századtól való elszakadást nem hirdette, de megtette.

Ennek a hajdan kispénzű emberek bankjaként müködő épületnek belső térfelosztása és berendezése is ugyanigy csodálat tárgya lehetne, sajnos eredeti funkcióját elvesztette, belsője pedig még felújításra vár, a reményteljes igéret viszont megvan hozzá.

Az itt jelenlevő szövegek - célírányosan - a képen látható részletekkel foglalkoznak.

Vidd az egeret a kép felé, a megjelölt részek felé, hogy a részinformációk megjelenjenek.

A tetődíszen látható bikafejek esetében Lechner a magyar ill. hun eredetűnek hitt aranylelet, a nagyszentmiklósi kincs bikafejes ivóedényeiből indult ki, tisztelegve a múltból származó értékeink előtt. Ahogy ezt a harmonikus tetődíszt összeségében kialakította, páratlan szépségű. Összehozta a szecesszió mozgalmasságát és a klasszikus egyensúlyt. Sikeressége ugyanakkor a Lechner - Zsolnay baráti együttműködés eredménye is.

Lásd még magazin 3.számában a A nagyszentmiklósi kincs a Lechner és Zsolnay művekben cikket

A méhkas formát Lechner ragyogó ötlettel mint pillérfőt alkalmazza, persze nem öncélú formaként, hanem a takarékosság, a gyűjtögetés banki szimbólumaként.

A pilléren lentebb látható (más részletképünkön pedig még nagyításban is) méhek sorakoznak felfele amint gyüjtésükből hazatérve a méhkas fele igyekeznek.

"Midőn a Postatakarékpénztár palotája épült, hozzám fordult Lechner Ödön azzal a kérdéssel, hogy tudnék-e - az eddig csak zárt és határozott felületeken alkalmazott mozaik helyett - vakolat-háttérbe behelyezett szabadrajzú mozaik-disziteseket késziteni. A felvetett gondolatot magamávé tettem és sikerült olyképpen megvalósitanom, hogy a mozaik-diszitést - mely látszólag a vakolat-háttérbe van elhelyezve - attól függtelenül tartós anyagba beágyaztam, úgy, hogy amennyiben a vakolat idővel leromlanék, a mozaik sértetlenül és szilárdan megmarad a helyén"

Róth Miksa - Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről, Budapest, 1942

Akkor és most. Az épület akkor - egy ilyen nagyméretű középület esetében - szokatlanul sikszerűnek tünt, még központi falsikja sem emelkedik ki. Ma, a modern épitészet ismeretében ez már nem annyira feltűnő. Amit viszont ma is mindannyian csodálunk azok a lendületes-vonalas fali diszitőelemek, a téglaszalagdiszek, Lechner sokak által követett találmánya.

Ami általános és szecessziós jellegű. A századvégi ill. századfordulós festészet és ornamentika általános jellemzője volt a sikszerüség és a vonalakra épitő mozgalmas kompozició. Lásd ezzel kapcsolatban cikkünk - A Nabik csoportja és Rippl-Rónai - 2011 / 2.szám

Ami viszont egyedi és sajátosan lechneri, azok a vonalas diszek formája amennyiben Lechner azok megalkotásakor szem előtt tartotta a magyar népi diszitőművészet korában ismert mintáit.

A Török bankház oromzata.

Budapest, V. kerület, Szervita tér 3. Épült: 1906-ban.

Tervező épitészek: Böhm Henrik és Hegedüs Ármin, statikus: Hahrer Lipót, üvegmozaik: Róth Miksa, szobrász: Kiss György, kivitelező: Zeuner Gyula

A Szervita tér, a századelő gazdasági lendülete közepette mozgalmasabb központ volt mint ma. A volt Török és Társa bankház székházának a modernséget, a gazdagságot és a banki megbizhatóságot kellett sugároznia. Igy korában az egyik legmodernebb épület született itt meg, vasszerkezetbe helyezett üveg függönyfallal, ugyanakkor diszes főpárkánnyal. Innen az épület kettőssége, a modern vas és üveg szerkezet és a franciás art nouveau keramiaához közeli gyönyörű pártázat. A felújitásra 2000-ben került sor (tervező: BAUPLAN Kkt.)

Az épület leghangsúlyosabb része a homlokzaton a felső rész, a két Hermes domborművel diszitett főpárkány fölött. Ez az épitészeti szakmában attikafalnak nevezett falfelület, ami eltakarja a tetőt, jelen esetben egy hatalmas üvegmozaikot tartalmaz. Ez Budapest legnagyobb mozaikja, Róth Miksa alkotása, képi tartalma a magyar nemzet dicsőséges múltja, annak ideája. Középen Szűz Mária mint a Magyarok Nagyasszonya, körülötte történelmi alakok, Rákoczi Ferenc, Kossuth Lajos és a népet jelképező tömeg.

A Gresham-palota. A déli saroktorony és kupola.

Eredetileg iroda és lakóépület, ma Four Seasons Hotel Gresham Palace Hotel.
Budapest, V. kerület, Széchenyi István tér 5-6. Épült: 1906-ban.

Tervező iroda: Quittner Zsigmond irodája, benne fontos szerepe volt a Vágó fivéreknek (József és László) Épittető: Gresham Biztositó társaság, épitő: Mann József, szobrász: Maróti Géza, Telcs Ede, Margó Ede, Ligeti Miklós, Pongrácz D. Szigfrid, üvegmozaik(a képen): Róth Miksa.

Amig a Török Bankház (szintén 1906-ból) a modern épitészeti megoldásokat is tartalmazza, szecessziós és premodern összhangban, addig a Gresham-palota a közvetlen múlt irányából érkezik, szecessziós historizmusként.

Ennek oka egyrészt a tervező Quittner, aki többnyire historizáló (ekletikus, neoreneszánsz) épületeket tervezett, és vele dolgozó Vágó József aki a szecesszióhoz kötödő mestereknél tanult és dolgozott. Másrészt a századelőre a monarchiában jellemző volt a szecesszió és historizmus együttélése.