Art Nouveau Magazin
Szecessziós építészet
Szecessziós építészet

Content:

The tower of the Kalotaszeg
a symbol of Hungarian Art Nouveau

The tower of the Kalotaszeg
a symbol of Hungarian Art Nouveau





Peafowl, flying adder and wavy hair have all been the symbols of art nouveau as well as gloss, ostentation and pleasures. However, there was a completely different, specifically Hungarian type.. Transmitting integrity and the mood of a fairy tale: the tower of the Kalotaszeg Church, `the innate szekely (szekler, inhabitants of Transylvania) wonder`.

The artists of the time have not only visited Italy rather jubilantly exploring Hungarian folk art – wandering around Korosfo, Magyarvalko or Magyargyerimonostor just to name a few -, the towers, embroidery and trimmings. `They have all travelled the country only to come back to Korosfo. `

Countless drawings and paintings have been made and the tower became a symbol, an icon. This has inspired some more buildings which are making us all proud in Budapest, Transylvania and Slovakia. This article (click on the link above) is the perfect occasion to introduce you to some of the artists of the turn of the century through one of their artworks, based on the writings of Katalin Keseru.








  

We`ve collected the four grotesque markings of the budapesti utca (Street of Budapest), and added a little history to it. The importance of markings lies in the fine details which can be brought close to the patient viewer by a camera.







  

Ernst Ludwig grand duke (Hesse-Darmstadt) often visited Vienna and was deeply interested in modern arts. In 1899, for his impulse, the Darmstadt Art Colony has been set, leaded by its architect, Jospeh Maria Olbrich, who got into the prince`s circle of friends as well. It is truly a fairy-tale. Olbricht moved to Vienna and designed many houses. To make everything as modern and amazing as possible he got in contact with the Zsolnay factory too.











The peafowl
   is the most recognised
 symbol of the Art Nouveau.

Maybe, because the peacock`s tail is
a living decoration. Why this beautiful, dangerous decor has formed in nature has made Darwin think as well, and he made his conclusions adaptable to humans too. Our article shows the representations of the peafowl in the XIX century Art Nouveau and its progenitors through industrial arts.











Shiny colour, colourful lights, spectacular and beautiful lead-glass. The architect, Emil Vidor, made this stairway of this simple building radiant – a standard near palace-like - , by using this sample, which radiates grandiose harmony. The origins of the window shape...






The golden artefact of Nagyszentmiklos was the talk of the XIX century – an archaeological sensation -, for a long time they have mistaken it to the `treasure of Attila`. Many artists, including Odon Lechner and Vilmos Zsolnay have been inspired by it too.



Motto

"There is no excuse for doing anything which is not strikingly beautiful."

William Morris


Your magazine


The secession (Art Nouveau), having been revalued in the XXI century, due to the new importance of decorations, ornaments and pendants. Many readers sent us images and articles regarding secession from Marosvasarhely, Pozsony, Kaposvar, Budapest, Szabadka and so on. If you`d like to send us images or essays, we will be happy to post them, as this is really your magazine too.

Our address:

szecessziosmagazin@gmail.com

Search articles, themes or older issues below.

Topic selection

Your opinion, info



Your Email(required):

A mi email címünk :
szecessziosmagazin@gmail.com

Facebook

Fresh news, articles, opinions, like it :)
To hear all that is happening, secession events: such as exhibitions, book launches or walks, follow the Szecessziós Magazin`s Facebook page. Facebook is also the place for opinions, responses and getting in contact.

The oldest articles













and many other fresh articles...






Szecessziós építészet
A Postatakarékpénztár oromzata.

A volt Magyar Királyi Postatakarékpénztár épülete. Budapest, V. kerület, Hold utca 4. Jelenleg a Magyar Államkincstár működik benne. Épült: 1900-1901.

Tervezte:
Lechner Ödön és Baumgarten Sándor

A Postatakarékpénztár Lechner leginkább megcsodált épülete, építészeti pályája csúcsát jelenti, azé a Lecheré, aki itt valósította leginkább kitűzőtt célját, a magyar építészeti stílus megteremtését.

Lechner úgy vált a magyar szecessziós építészet, a magyar építészet vezető egyéniségévé, hogy a régi stílusokról nem szólt támadólag, a szecessziót, az előző századtól való elszakadást nem hirdette, de megtette.

Ennek a hajdan kispénzű emberek bankjaként müködő épületnek belső térfelosztása és berendezése is ugyanigy csodálat tárgya lehetne, sajnos eredeti funkcióját elvesztette, belsője pedig még felújításra vár, a reményteljes igéret viszont megvan hozzá.

Az itt jelenlevő szövegek - célírányosan - a képen látható részletekkel foglalkoznak.

Vidd az egeret a kép felé, a megjelölt részek felé, hogy a részinformációk megjelenjenek.
A Postatakarékpénztár oromzata.
A toronytető és díszei

A torony és díszei
A tetődíszen látható bikafejek esetében Lechner a magyar ill. hun eredetűnek hitt aranylelet, a nagyszentmiklósi kincs bikafejes ivóedényeiből indult ki, tisztelegve a múltból származó értékeink előtt. Ahogy ezt a harmonikus tetődíszt összeségében kialakította, páratlan szépségű. Összehozta a szecesszió mozgalmasságát és a klasszikus egyensúlyt. Sikeressége ugyanakkor a Lechner - Zsolnay baráti együttműködés eredménye is.

Lásd még magazin 3.számában a A nagyszentmiklósi kincs a Lechner és Zsolnay művekben cikket
A Postatakarékpénztár oromzata.
A méhkas szimbólum

A kaptár szimbólum

A méhkas formát Lechner ragyogó ötlettel mint pillérfőt alkalmazza, persze nem öncélú formaként, hanem a takarékosság, a gyűjtögetés banki szimbólumaként.

A pilléren lentebb látható (más részletképünkön pedig még nagyításban is) méhek sorakoznak felfele amint gyüjtésükből hazatérve a méhkas fele igyekeznek.
A Postatakarékpénztár oromzata.
Róth Miksa a mozaikról

Róth Miksa mozaik Róth Miksa mozaik


"Midőn a Postatakarékpénztár palotája épült, hozzám fordult Lechner Ödön azzal a kérdéssel, hogy tudnék-e - az eddig csak zárt és határozott felületeken alkalmazott mozaik helyett - vakolat-háttérbe behelyezett szabadrajzú mozaik-disziteseket késziteni. A felvetett gondolatot magamávé tettem és sikerült olyképpen megvalósitanom, hogy a mozaik-diszitést - mely látszólag a vakolat-háttérbe van elhelyezve - attól függtelenül tartós anyagba beágyaztam, úgy, hogy amennyiben a vakolat idővel leromlanék, a mozaik sértetlenül és szilárdan megmarad a helyén"

Róth Miksa - Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről, Budapest, 1942
A Postatakarékpénztár oromzata.
A lechneri téglaszalagok
Róth Miksa mozaik Róth Miksa mozaik
Akkor és most. Az épület akkor - egy ilyen nagyméretű középület esetében - szokatlanul sikszerűnek tünt, még központi falsikja sem emelkedik ki. Ma, a modern épitészet ismeretében ez már nem annyira feltűnő. Amit viszont ma is mindannyian csodálunk azok a lendületes-vonalas fali diszitőelemek, a téglaszalagdiszek, Lechner sokak által követett találmánya.

Ami általános és szecessziós jellegű. A századvégi ill. századfordulós festészet és ornamentika általános jellemzője volt a sikszerüség és a vonalakra épitő mozgalmas kompozició. Lásd ezzel kapcsolatban cikkünk - A Nabik csoportja és Rippl-Rónai - 2011 / 2.szám

Ami viszont egyedi és sajátosan lechneri, azok a vonalas diszek formája amennyiben Lechner azok megalkotásakor szem előtt tartotta a magyar népi diszitőművészet korában ismert mintáit.
A torony és díszei
A méhkas szimbólum
Róth Miksa mozaik
Téglaszalagok

Ablakot bezár



Szecessziós építészet
A Török bankház oromzata.

Budapest, V. kerület, Szervita tér 3. Épült: 1906-ban.

Tervező épitészek: Böhm Henrik és Hegedüs Ármin, statikus: Hahrer Lipót, üvegmozaik: Róth Miksa, szobrász: Kiss György, kivitelező: Zeuner Gyula

A Szervita tér, a századelő gazdasági lendülete közepette mozgalmasabb központ volt mint ma. A volt Török és Társa bankház székházának a modernséget, a gazdagságot és a banki megbizhatóságot kellett sugároznia. Igy korában az egyik legmodernebb épület született itt meg, vasszerkezetbe helyezett üveg függönyfallal, ugyanakkor diszes főpárkánnyal. Innen az épület kettőssége, a modern vas és üveg szerkezet és a franciás art nouveau stilusához közeli gyönyörű pártázat. A felújitásra 2000-ben került sor (tervező: BAUPLAN Kkt.)

Az épület leghangsúlyosabb része a homlokzaton a felső rész, a két Hermes domborművel diszitett főpárkány fölött. Ez az épitészeti szakmában attikafalnak nevezett falfelület, ami eltakarja a tetőt, jelen esetben egy hatalmas üvegmozaikot tartalmaz. Ez Budapest legnagyobb mozaikja, Róth Miksa alkotása, képi tartalma a magyar nemzet dicsőséges múltja, annak ideája. Középen Szűz Mária mint a Magyarok Nagyasszonya, körülötte történelmi alakok, Rákoczi Ferenc, Kossuth Lajos és a népet jelképező tömeg.

Ablakot bezár



Szecessziós építészet
A Gresham-palota. A déli saroktorony és kupola.

Eredetileg iroda és lakóépület, ma Four Seasons Hotel Gresham Palace Hotel.
Budapest, V. kerület, Széchenyi István tér 5-6. Épült: 1906-ban.

Tervező iroda: Quittner Zsigmond irodája, benne fontos szerepe volt a Vágó fivéreknek (József és László) Épittető: Gresham Biztositó társaság, épitő: Mann József, szobrász: Maróti Géza, Telcs Ede, Margó Ede, Ligeti Miklós, Pongrácz D. Szigfrid, üvegmozaik(a képen): Róth Miksa.

Amig a Török Bankház (szintén 1906-ból) a modern épitészeti megoldásokat is tartalmazza, szecessziós és premodern összhangban, addig a Gresham-palota a közvetlen múlt irányából érkezik, szecessziós historizmusként.

Ennek oka egyrészt a tervező Quittner, aki többnyire historizáló (ekletikus, neoreneszánsz) épületeket tervezett, és vele dolgozó Vágó József aki a szecesszióhoz kötödő mestereknél tanult és dolgozott. Másrészt a századelőre a monarchiában jellemző volt a szecesszió és historizmus együttélése.

Ablakot bezár