A groteszk minta átváltozásai a pesti utcán
A historizmusból a szecesszióba és a modern felé. Lajta Béla épülete, Budapest, Cházár utca 10
A groteszk minta először a 15. századi itáliai reneszánsz díszítőművészetben jelent meg.
Elnevezése az olasz grotta 'barlang' szóból ered, mivel hasonló mintákat az akkor
elterjedt feltárások során találtak, többnyire a föld alatti boltozatokból - grottákból - kiásott
tárgyakon. A groteszk minta heterogén (emberi, növényi, állati) formákat kapcsol össze,
sokszor bizarr módon,
de gyakran tartalmaz az épület tulajdonosára vagy funkciójára utaló szimbólumokat is.
Amikor XIX század második felében a neoreneszánsz stílus a historizmus építészetének legelterjedtebb
stílusává válik, a groteszk mintázatok ismét megjelennek. A gazdagabb díszítést egyrészt a gazdagodó
polgárság igénye hozta meg, másrészt a díszítőipar fejlődése tette lehetővé.
A XX század elejének szecessziós építészete, a neoreneszánsz stílussal
nem egyszer összekapcsolódott. A félköríves elemek, ablakok, árkádok
népszerűek lettek, a szecessziós stílus ugymond szeszélyességét csökkentve. Groteszk
szerkezetre is van példa, modern szimbólumokkal kibővítve.
Részinformációkért vigye az egérmutatót a kis képek felé
A képsorozatunk utolsó képein a pillérdísz Lajta Béla utolsó nagy munkájához kapcsolódik.
Ez (Cházár utca 10) már modern épületnek számít. De ellentétben a modern építészet dekoráció
ellenességével, a Lajta képviselte
modern építészet nem hagyott fel a díszítéssel. A bejárat tartó pilléreit
díszítő mintákban a századforduló iparának sikerszimbólumait, a léghajót, mozdonyt, automobilt
látjuk viszont növényi formáktól körbevéve.
Ha IDE KATTINT az itt tárgyalt négy pesti falpilléren lévő groteszk
mintázatot oriás méretben is megnézheti
A nagy méretű képek majd scrollozhatók, látni minden kis részletüket.
KATT ide a max mérethez

KATT a max mérethez
KATT ide a max mérethez

KATT a max mérethez
KATT ide a max mérethez

KATT a max mérethez
KATT ide a max mérethez

KATT a max mérethez