R
ippl-Rónai több képe is bizonyitja, hogy stílusbelileg nem állt távol a hagyományos ólomüveg technika vonalakból kialakított szerkezetétől. Rajzos tehetsége révén kezdettől fogva alapoz a vonalakra. Mint tudjuk már Munkácsy is a tehetséges rajzolót ismerte fel benne és nála sajátította el rézmetszés technikáját is, ami szintén jó rajztudást igényel a finom részleteket illetőleg. Párizsi önálló - u.n. fekete - korszakában a színeknek kevesebb szerepet is szánt. Később palettája megszínesedett, de a körvonalaknak nem egyszer jól látható szerepet adott. Az itt mellékelt első kép - a Magyar Szecesszió Házában látható - nem ólomüvegablak ugyan, de ahhoz hasonló körvonalas kompozició.A
XIX század végén az európai festészetben megjelent a sík felületek és az egyszínű színfoltok használata, melyeket nemegyszer erős körvonalak határoltak. Mint elöző számunkban láttuk - a magyar Nabi cimű cikkünkben - mindezt Rippl, a párizsi festő barátaitól - a Nabi csoport tagjaitól - ismert meg mely csoportban ő is elismert szerepet játszott. A festők, ebben az időben, az impresszionizmus színes fény-árnyék foltjaitól eltávolodva, a keleti metszetekben és iparművészeti tárgyakban, de a középkori művekben pl. ólomüveg ablakokban is találták meg azt a stílust, ami már nem a pillanatnyi impressziót, hanem az állandóbb formákat és azok szimbolikus jelentését hangsúlyozta. "Újból elállt az eszem a Guimet-múzeumban a perzsák, indokínaiak, kínaiak, egyiptomiak nagy művészetének láttán. Eláll, azt hiszem, másoké is. Elállna, ha élne, Giottoé is. Meg a japánoké is " irja Rippl az emlékezéseiben.A
Japán Kávéház (ma Irók Boltja) telefonfülkéjének egyik táblája, amelyet ma az Iparművészeti Múzeum őriz, Rippl-Rónai József tervezése, Róth Miksa kivitelezése (1910?). Kék alapon, többféle színű és ezen belül többféle árnyalatú, fehér, lila, sárga és piros virágok nyílnak egy ideális kert részleteiként.A
Japán Kávéház az 1890-es években nyílt meg az Andrássy út 45. számú házban. A kávéház nevét színes, növényi ornamentikával díszített fali csempéiről kapta. A mellékelt kép a kávéház teraszát mutatja, a művészek asztaltársaságát 1912-ből. Balra világosabb felöltőben Szinyei-Merse Pál, jobbra sétapálcával Rippl-Rónay József. De idejártak festők és építészek mellett az irók és költők is, mint Kassák Lajos, Szép Ernő, Nagy Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Bródy Sándor és József Attila. A Japán Kávéház a két világháború közt is sikeres, amikor Kraszner Menyhért volt a tulajdonos. Kiváló konyhát és cukrászatot vezetett, s adott hitelbe a kispénzű művészeknek, gyakran egy-egy szegény sorú képzőművészeti főiskolásnak is juttatott kosztot.G
róf Andrássy Tivadar 1896-ban bízta meg Rippl-Rónayt budai palotája ebédlőjének berendezésével. Rippl ebben az évben rendezi első hazai kiállitását, ami teljes kudarc, a hazai kritika sem a képekre, sem azok kedvező párizsi fogadtatására nincs tekintettel. A gróf a kivétel, akit mindez nem érdekel, megvesz egy pasztellképet, és meghívja a festőt kastélyába. A gróf egyébként maga is festett képeket, a képzőművészet támogatója volt a parlamentben is, 1890-től elnöke az Országos Képzőművészeti Társulatnak.F
ent az ebédlő fő ékességének számitó ólomüveg ablak tervrajza és az elkészült ablak fényképe látható. A 12 négyzetméteres ablak kivitelezője Róth Miksa volt. Figyeljük meg - a teljes ebédlő fényképén feljebb jól látható - hogy a üvegablak mintái balra tovább, a falon felfestve is folytatódnak. De a virágminták a bútorok, a himzett szőnyegek, a poharak, stb. vizuális egységét is megvalósitották. Mindezt valószinűleg csodálatos fény lengte körül, amit a mennyezet üvegablaka sugárzott. Az ebédlő elemeit egyébként az 1898-as karácsonyi vásáron már sikerrel kiállították. Lentebb egy korabeli képen látható e bútorok nemes egyszerűsége és amint Rippl az üvegablak virágait a bútorokra is felvitte.A
A Magyar Iparművészet 1899 január-márciusi számában Diner-Dénes József erről így ír: " A bútorzat-osztály legkülönb dísze kétségtelenül az a pohárszék és az a tömör mahagóniból készült asztal, amelyet Thék Endre Rippl-Rónainak, az ismert festőnek tervei szerint csinált. Ez a két bútor gróf Andrássy Tivadarnak egy most készülő ebédlő berendezéséhez tartozik. Nemcsak külső hatás dolgában kitűnőek, de konstructió szempontjából is kifogástalanok." A beszámoló méltatja a bútor előkelőségét és Rippl művészi érdemeit. Sajnos miután a gróf özvegye az ebédlő berendezését Tiszadobra átköltöztette, az ott a második világháborúban megsemmisült.E
rnst Lajos 1912-ben nyitotta meg magánmúzeumát, ahol az előcsarnok lépcsőfordulójába Rippl-Rónay tervezett nagyméretű üvegablakot. Ernst Lajos apja Ernst Mór, zsidó származású, több ingatlannal is rendelkező lisztkereskedő elfogadta fia gyüjtőszenvedélyét, aki gyűjteményét már 15 éves korától (!) kezdte kialakitani, ami 11 év alatt akkorára bővült, hogy 1898-ban a Vasárnapi Ujságban több képpel számoltak be róla. A régebbi képek mellett fontosnak tartotta a folyamatosság fenntartását, a modern műalkotások beszerzését. Az 1900-as évektől kezdte megvásárolni az iparművészeti tárgyakat is. Gyüjteményének egy-egy része sokszor szerepelt a Műcsarnok illetve az Iparművészeti Múzeum kiállításain. 1901-ben a Nemzeti Szalon igazgatója lesz, ahol sok modern művész is ki tudott állitani, de 1909-ben elveszti e vezető pozicióját és ekkor gondol saját múzeuma alapítására.A
Vasárnapi Ujság fotóján nem kis különbséget látunk a környezetben a jelen állapotokhoz képest. Ahogy Róka Enikő egy tanulmányban kifejtette néhány évvel ezelőtt, az Ernst Lajos által ide kialakított környezet, vagyis a virágcsokorral is kiemelt Munkácsy szobor a márványposztamensen mintegy összeköti a XIX század magyar festőit, a XX századi modernekkel, azok képviselőin keresztül, Munkácsyt Rippl-Rónayval, a mestert a tanítvánnyal.F
alus Elek által tervezett üvegablakok a Rippl ablakok közelében láthatók az Ernst múzeumban. Ezeken a keretdísz hasonló ahhoz, amit a fenti képen, az 1912-es fotón láttunk. E három kis üvegablak, kb. ennyi maradt meg a múzeumban Falus munkásságából.N
os, jellemző Rippl művészi függetlenségére, hogy Ernstnek megírta, csak a harmadikat választhatja, esetleg az első színeiben, vagy a második változat - sárga - színével. Mert "nem szeretném, ha munkámba százféle befolyás tolakodnék bele. Ez olyan ügy, amiben én teljesen otthon érzem magam, és annak kell történni amit én akarok "E
mlítsük meg, hogy Ernst a Rippl ablakban több közvetlen kapcsolatot is szívesen látott volna a múlttal, pontosabban a történelmi gyüjteményeivel. Igy szóba hozta, hogy Petőfi is jelen lehetne a hölgyek közt, vagy máskor történelmibb öltözéket kivánt e múzsáknak, de legalább a kezükben lenne egy-egy tárgy ami a különböző művészeteket jelképezte volna. Minderre Rippl röviden válaszolt: