Bolla Zoltán: Glasgow rózsái és más Mackintosh inspirációk


Fotók: Szecessziós Magazin



M

ackintosh első „hazai” (angliai) bemutatkozása 1896-ban volt az Arts and Crafts Exhibition-ön, ahol a műkritika ugyan akkor még elutasította, de ennek ellenére 1899-ben is kiállított itt.
• 1897 Az angol The Studio szaklap már közli munkáit.
• 1897-ban a német Dekorative Kunst csak szövegben számolt be a munkásságáról.
• 1898-ban a német Dekorative Kunst képeket közöl munkásságáról, a szöveg feltehetőleg Muthesius tollából származik.
• 1899 kiállítás a Londoni Arts and Crafts Exhibition-ön
• 1900 nyarán Mackintoshék felkérést kaptak a Bécsi Szecesszió novemberben nyíló 8. kiállítására
• 1901-ben a bécsi Ver Sacrum közli az illusztrációit, a tavalyi Bécsi Szecesszió kiállítási anyagának fényképeit a német Dekorative Kunst mutatja be Muthesius írásával.
• 1902-ben a Dekorative Kunst, Deutsche Kunst und Dekoration, The Studio és Magyar Iparművészet közli a torinói kiállítás lakberendezési terveit
• 1903 The Studio
• 1905 Willow Tea Rooms – Dekorative Kunst, The Hill House – Deutsche Kunst und Dekoration

Így magyar művészvilág, mind a The Studio, mind az osztrák és német művészeti lapokból tájékozódott Macintoshról. Az 1902-es torinói világkiállítás után először Vidor Emil használta Magyarországon Mackintosék ún. „Glasgow rózsa” motívumát a Bedő-házban 1903-ban.


Margaret Mackintosh és a glasgow-i Négyek


Margaret Mackintosh két fényképe The heart of Rose, Margaret MacDonald Mackintosh, 1902

Charles Rennie Mackintosh és Margaret MacDonald Mackintosh egy-egy sablonja. Ver sacrum (Mittheilungen der Vereinigung Bildender Künstler Österreichs), Bécs, 1901, 23.szám


A

"Négyek" néven ismert glasgow-i csoportot Charles Rennie Mackintosh (1868-1928), James Herbert MacNair (1868-1955), valamint a két nővér, Margaret Macdonald (1864-1933) és Frances Macdonald (1873-1921) alkották. A művészek az 1890-es évek közepén, a Glasgow School of Art fiatal diákjaiként találkoztak. Mackintosh és MacNair közeli barátok és építészgyakornokok voltak a Honeyman és Keppie glasgow-i irodájában, a nővérek pedig a Glasgow School of Art nappali tagozatos hallgatói voltak. 1899-ben MacNair és Frances Macdonald összeházasodtak és Liverpoolba költöztek. Mackintosh és Margaret Macdonald a következő évben házasodtak össze, és 1914-ig Glasgowban maradtak. Charles Rennie Mackintosh nyilatkozta, hogy munkájának nagyobb részét, főleg a belső dekorációban, feleségének, Margaret Macdonaldnak köszönheti.

A

z 1901-ben, a Zeitschrift für Innendekoration (Belsőépítészeti Magazin) által kiírt "Haus eines Kunstfreundes" (Művészetbarátok háza - Házterv a művészetek patrónusának) építészeti tervpályázaton is résztvettek. Mackintosh terve későn érkezett és a befejezetlen vázlatokat tartalmazott, emiatt hivatalosan kimaradt. A kizárás ellenére a portfólió megvételt kapott, "a hangsúlyozottan személyes minőség, az újszerű és szigorú forma, valamint a belső és külső egységes elrendezése" indoklással. Az első díjat nem adták ki, a második díjat az erős vetélytárs, Mackay Hugh Baillie Scott (1865–1945) kapta.

M

ackintosh épületében többek közt a zeneszoba dekoratív paneljeit Margaret Macdonald tervezte, láthatók itt a megrajzolt glasgow rózsák. Az épület 1989 és 1996 épült meg végül, ma már művészeti kiállítások és egyéb rendezvények helyszíne, valamint maga is látogatói látványosság. Látogatható a zeneszoba is. A glasgow rózsa motívumot Charles Rennie Mackintosh is használta több változatban később, pl. textil tervhez.


Charles R. Mackintosh és Margaret Macdonald-Mackintosh: "Zeneszoba",
a "Haus eines Kunstfreundes"tervpályázat egy lapja

Részlet a fenti tervrajzból (sötétebb reprodukció)




Torinói kiállítás, 1902, skót csoport




Torinói kiállítás, skót csoport.
Magyar Iparművészet 5. évfolyam 1902. 4. szám, 194.oldal



INTERNATIONALE AUSSTELLUNG, TURIN 1902.


INTERNATIONALE AUSSTELLUNG FÜR MODERNE DEKORATIVE KUNST IN TURIN 1902.
Charles R. Mackintosh és Margaret Macdonald-Mackintosh: "The rose boudoir"
Deutsche Kunst und Dekoration: illustr. Monatshefte für moderne Malerei, Plastik, Architektur, Wohnungskunst u. künstlerisches Frauen-Arbeiten. 1902.



Magyar iparművészek, építészek terveiből

Toroczkai Wigand Ede


Balról jobbra:
1. Leányszoba, Toroczkai Wigand Ede, 1902. Mackintoshra jellemző, feminim jellegű, fehérre festett, vékony lábú bútorok
2. Ebédlőszekrény – pohárszék, Toroczkai Wigand Ede, 1902. A bútor egyes részletei Olbrich, a dekoráció Mackintosh hatása alatt készült



Horti Pál


Balról jobbra:
1. Torino, világkiállítás, „A rózsa budoár” Charles R. Mackintosh és Margaret Macdonald, 1902
2. „Argyle” szék, Charles R. Mackintosh, 1899
3. Ebédlő terve, HORTI PÁL, 1903
Kelengye ebédlő. A Magyar Iparművészet Társulat nagy tárgysors-játékának főnyereménye. Tervezte HORTI PÁL. Az asztalosmunkát készítette Vukovics és Kaufmann. Magyar Iparművészet 6. évfolyam 1903. 3. szám, 125.oldal



Vágó József


1. Torinó, "A Rózsa Budoár", Világkiállítás, 1902. Charles R. Mackintosh és Margaret Macdonald-Mackintosh
2. Ellenző (?) Vágó József, 1905 körül



Falus Elek


Balról jobbra:
1. Falus Elek: angliai könyvfedélrajz, 1906
2. C. R. Mackintosh
3. Kiss József: Levelek hullása c. verseskötetének illusztációi, Falus Elek, 1908-ból (Singer és Wolfner kiadása)

M

ackintosh leglelkesebb magyar követője Falus Elek volt, aki szigetországi tanulmányútján ismerkedett meg Mackintosh művészetével. „1906-os londoni tudósításában a grafikus, majd bútortervező Falus Elek ugyan „kis Glasgow”-nak nevezi Bécset, Mackintosh és körének nyilvánvaló hatására utalva, de teljes joggal teszi hozzá, hogy „Bécs érthetőbben beszél Mackintosh-nál a népnek”. ” (Falus Elek: „Londoni levél – Mackintosh és a bécsiek”. Magyar Iparművészet 1906.09.06.280–281.)

„Amit Falus a szigetországban megismert, könyvtervezését illetően sokáig befolyásolta, meghatározta. A brit művészetbôl a glasgow-i iskola, A Négyek művészete (Charles Rennie Mackintosh, Herbert McNair, Margaret Macdonald és Frances Macdonald) döntô volt számára. Falusnál is feltűnnek a rájuk jellemző testetlen figurák, finom vonalak, könnycsepp vagy körkörös formák, nyújtott, vertikalizmust hangsúlyozó arányok, feminin jelleg. Mindezek a sajátosságok jellemzik külhonban készült, az angol művészeti folyóiratban, a The Studio-ban közölt műveit, Oscar Wilde Tales című könyvének borítóterveit.” (Horváth Hilda, művészettörténész: Falus Elek (1884–1950), a könyvtervező, in: epa.oszk.hu; magyar_iparmuveszet 2014. 10.)


Kiss József: Levelek hullása c. verseskötetének illusztációi Falus Elek, 1908-ból (Singer és Wolfner kiadása)




Magyar nyomdászok évkönyve, 1910

Novák László (szerk.)


Novák László (szerk.): Magyar nyomdászok évkönyve, 1910 (25. évfolyam): A tanműhelyi rajzoktatás., 115. oldal



Meloccó Péter márványmozaiklapjai

Honvéd utca 3. Bedő-ház, Vidor Emil, 1903.

A

z 1895. december 8.-i Pesti Hírlapban olvassuk: "Márvány-mozaiklemezek legszebb és legjobb padlóbetétek képezik különösen üzletek, folyosók, bemenetek, templomok stb. számára, szállit olcsón az Első magyar mozaiklemezek cement árugyár és betonvállalat MELOCCO PÉTER, Budapest, VI., Dévai-ntca 21. sz. Az új országház összes mozaik munkáinak szállítója. Árjegyzék ingyen és bérmentve."

A

z alábbi képen sima 20x20 nagyságú márványmozaiklapok rajzait látjuk. Színezésük lehetett: fekete, fehér, a barna, bordó, sárga, zöld és kék.

Forrás1: Árjegyzék és mintakönyv Melocco Péter cementárugyár..., Budapest - in: epiteszforum.hu, A gótika és a szecesszió találkozása – a Pénzügyminisztérium palotájának ornamentikájáról. Itt látható a két alábbi színes mintakönyv lap
Forrás2: Árjegyzék és mintakönyv : Melocco Péter Cementárugyár és Épitési Vállalat Részvénytársaság, Budapest : Melocco Péter, [ca 1900] in: opac.oszk.hu, hivatkozik az említett mintakönyvre, de kép nélkül
Forrás3: Mindennapi művészet a talpunk alatt Budapesti mozaiklapok 100 éve és ma. Eredeti Walla-féle mozaikminták képsorozat.
index.hu, urbanista, 2016/10/15/, mindennapi_muveszet_a_talpunk_alatt
Ebben az írásban a Forrás1-ben látott színes mintalapokat fekete-fehérben látjuk viszont és Walla-féle mozaikminták nagy cím alatt.

Árjegyzék és mintakönyv Melocco Péter cementárugyár... (epiteszforum.hu)

A mintakönyv fenti képén a jobb alsó minta, három budapesti épület folyósóján. Balról jobbra:
Dózsa György út, 64. Fodor Gyula, 1909
Erkel utca 13/a, 1909 körül
Attila út 77., Porgesz József, 1911


Azonos mintázatok két budapesti épületben
Felső kép: Thököly út 27, Schanzer ház, Schütz Rezső, 1904 - 1905
Alsó kép: Andrássy út 92–94. – Kodály körönd, Hübner Nándor bérháza, ún. Hübner-udvar, Bukovics Gyula, 1883–1884




Budapest, Múzeum körút 19.

Épület: Ybl Miklós; Üvegablak: Róth Miksa


Budapest. 5. kerület. Múzeum körút 19. Róth-ház. Fovárosi Szabó Ervin könyvtár. Budapest-gyüjtemény, Fotó. Divald K. A három nagyobb üvegablak helyének megjelölése az első emelet alaprajzán, Szecessziós Magazin


A

Múzeum körút 19. épület hajdani megrendelője Róth Zsigmond, Róth Miksa édesapja, tervezője Ybl Miklós (1814 – 1891). Az üvegablak Róth Miksa (1865 – 1944) mühelyében készült szecessziós munka lenyűgöző színvonalon.

S

zép és megható, ami 2016-ban az üvegablakkal szembeni lakásban zajlott. A lakók több év után elhagyták a nevezetes - sok művészeti eseménnyel bíró - lakást és bucsúzóul néhány hétvégén kiállításvezetést tartottak. Asbóth Magdolna egy néhány évvel azelőtti videón részletesen bemutatta a lakást, minden tárgy történetét. Sok művészt ismert, sok ajándékot kapott, de a régebb még nem becsült historikus bútorokat is megszerezte, rossz állapotukból felújította.

A

z ólomüvegablakot ne felejtsük kinyitni, a gazdag sgrafitto-díszítéssel a földszinten az udvart, középen csigás falikúttal is megnézni... Ybl Miklós itt sem adta alább díszítésben... az udvarán látható sgrafitto-díszítés évszáma szerint 1874-ben készült el a ház, habár az építészeti tervrajzot 1883 körüli datálják, ahogy a korabeli fotót is (FSZEK, Budapest-képarchívum, tervrajz és korabeli fotó, utóbbi Divald Károly (1830-1897) munkája)

1053 Budapest Múzeum körút 19., 1.emelet


Károly körút 24.

Kriegler Sándor, 1904 - 1905


Károly körút 24. - Kriegler Sándor, 1904 - 1905



Arany János utca 25.

Wellisch Alfréd, 1905.


Arany János utca 25. – Hercegprímás utca 20., Wellisch Alfréd, 1905 – Róth Miksa, 1907. körül



Kertész utca 27.

Karvaly Gyula, 1905 - 1906


Kertész utca 27., dr. Hajcsy György bérháza, Karvaly Gyula, 1905 - 1906



Budapest, Váci utca 9., Philantia virágüzlet

Kőrössy Albert, 1906.







Budapest, Visegrádi utca 14.

Magyar Vilmos, 1906.


Visegrádi utca 14. – Katona József utca 15., Neuschlosz Károly és fia cég bérháza, Magyar (Unger) Vilmos, 1906.



Práter utca 55.

Széll Imre, 1908.


Práter utca 55., homlokzat, Széll Imre, 1908.



Peterdy utca 38.

Schwarcz Jenő és Horváth Antal, 1908.


Peterdy utca 38. – Weisz József és neje bérháza, Schwarcz Jenő és Horváth Antal, 1908.



Király utca 51.

Schwarcz Jenő és Horváth Antal, Hikisch Rezső, 1910 - 1911


Király utca 51. - Akácfa utca 64. – Schwarcz Jenő bérháza, Schwarcz Jenő és Horváth Antal, Hikisch Rezső, 1910 - 1911



Karinthy Frigyes út 4-6.

Bach János, 1914.


Karinthy Frigyes út 4-6. – Schneller Jenő bérháza, Bach János, 1914. A csempén a négyszögű formába zárás egy másik változatát láthatjuk (ahogy már egy négyszögű változatot láttunk fentebb az írásunk elején, Novák László (szerk.): Magyar nyomdászok évkönyve, 1910.)



Pestújhely, Adria utca 17.


Pestújhely, Adria utca 17., kerítés



Pestújhely, Szűcs István uta 28.


Pestújhely, Szűcs István uta 28., kerítés



Arad, Kultúrpalota, 1911 - 1913

Szántay Lajos



A

z épület Szántay Lajos legtermékenyebb időszakában készült, terveinek egy része fennmaradt a Kultúrpalotában tárolt Szántay hagyatékban. A geometrikus elemekkel alkotott, ízig-vérig szecessziós épület kicsit kiforratlan hatást kelt a historizmust idéző, antik és középkori formanyelvhez visszanyúló elemek alkalmazásával. Az épület tömege ma is meghatározza a város Marosparti szakaszának képét, kulturális jelentősége, funkciója mit sem veszített a közel egy évszázad során. (Szövegforrás: lexikon.adatbank.transindex.ro)


Arad, Strada George Enescu 1., Kultúrpalota, Szántay Lajos, 1911 - 1913.



Arad, Bohus-palota

Szántay Lajos, 1912


Arad, Strada Vasile Goldis 1-3. Bohus-palota, Szántay Lajos, 1912



Arad, Szántay-palota

Szántay Lajos, 1911.


Arad, Strada Horia 3. Szántay-palota, Szántay Lajos, 1911. (Fotó: Bagyinszki Zoltán)