Szántay Lajos 1872. február 20-án született Aradon. Középiskoláit Budapesten, felsőfokú tanulmányait pedig Zürichben végezte.

Anyanyelvén kívül még németül, franciául és románul is tudott. Bár pályafutása során 72 épületet tervezett, legismertebb alkotásai 1911 és 1913 között születtek. Ebben az időszakban bérpalotája mellett készült el a Kultúrpalota és a Bohus-palota is. Első jelentősebb munkája a Vörös templom néven ismert evangélikus templom neogótikus épület, melynek 46 méter magas tornyát két oldalról egy-egy kisebb torony veszi közre.

1905 és 1911 között építette fel a róla elnevezett impozáns méretű Szántay szecessziós palotát. A kétemeletes épületben 115 helység, 64 szoba van.

A XVIII. századi Arad egyik legbefolyásosabb családja volt a Bohus família. 1767-ben a város legnagyobb háza is az ő tulajdonukban volt. Miután lebontják, 1913-ban Szántay megtervezheti számukra azt a szecessziós palotát, melynek egyetlen hátránya, hogy nem egy széles sugárút mellett épült fel. A modern berendezésekkel ellátott Apolló mozit is magába foglaló háromemeletes épületet Rubleztky Géza domborművei díszítik. Ez az első aradi épület, amelybe felvonókat szereltek, s amely építésénél már vasbetont is használtak.

Az 1911-1913. között, a városi tanács kezdeményezésére emelt, Kultúrpalota ötszög alaprajzzal készült el. Az építtető kérésére a szecessziós Kultúrpalota épületén számos korábbi építészeti stílus elemei jelennek meg, illetve keverednek egymással: görög-római, gótikus, reneszánsz, barokk. A domborművek Rubletzky Géza munkái.

Az első világháború után Arad gazdasága hanyatlásnak indul, az építészek megrendelés nélkül maradnak. Az állomástól nem messze egy hatalmas raktárházat, majd Neuman báró megbízásából lakóházat és óvodát tervez a textilgyár munkásai számára.

A második világháború után az államosítás következtében teljes vagyonát elveszik és még dolgozni sem engedik a kommunisták. A pénzhiány, az állandó megaláztatások, felesége halála, az Anna (idősebbik lánya) tragikus végű éhségsztrájkja tovább fokozzák e család sanyarú helyzetét, mely, hogy ne fagyjon meg, kénytelen elégetni a híres építész birtokában lévő, iratok, tervek, könyvek egy részét. Ő, a 89. életévét is betöltötte, amikor 1961. március 8-án elhunyt.

Munkássága méltó elismeréseként 2020. februárjában szobrot emelnek számára Aradon a Kultúrpalota előtt – Kocsis Rudolf szobrászművész alkotásaként.



Források:
Ujj János, Szántay Lajos és palotái, Arad, 2013
Stieger Simona, Tamas Maria, Muntean Tibor, Kramer Eduard, Arad épített kulturális öröksége, Arad, 2012