Pfaff

Pfaff Ferenc
(Gyula, 1878. 01. 18. - Gyula, 1945. 05. 17.)

A neves gyulai szakember 1902-ben kapott építész oklevelet, 1910-től közös tervező- és vállalkozóirodát nyitott Schneider Mátyással. Gyulán jelenleg 15 épület kapcsolódik igazoltan hozzá. Munkássága szorosabban kötődik Lechner Ödön nemzeti stíluskísérletéhez, de egyúttal helyi ízt is ad annak. Síremléke Gyulán, a Szent József temetőben található

1908–1912 között elkészült épületeinek az utcavonalhoz finoman igazodó, elegánsan ívelő homlokzatai, szamárhátíves oromzatai, téglaszalagjai jellegzetesen sgrafittó-technikás, növényi és népművészeti motívumokkal tarkítják a városképet.

A városhoz élete végéig ragaszkodó Pfaff Ferenc egy kiváló gyulai polgár, egy termékeny építészt ismerhettünk meg munkái által.

5700 Gyula, Városház utca 1. (hrsz.: 4464)
Gyulavidéki Takarékpénztár Rt.
(Piculás takarék), 1905

Ma: Ikon Lounge & Grill Pub, diszkó, étterem. Gyula legújabb szórakozóhelye és étterme, tánctérrel és külön VIP teremmel.
Tervezés éve: 1905
 

5700 Gyula, Városház utca 26. - Megyeház utca 7.
Békés Megyei Takarékpénztár - KÖVIZIG, 1907-1908

Ma: Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság székháza
Tervezés éve: 1907-1908
Tervező: Szántay Lajos (átalakítás) - Pfaff Ferenc (kivitel)
Leírás: Az épület eklektikus-neoreneszánsz és szecessziós elemekkel díszített homlokzatú. Az egyemeletes, késő barokk stílusú házat eredetileg az 1801. VII. 9-12-ei nagy tűzvész után építtette Thezarovits Antal (1769-1836) vas- lőpor- és fegyverkereskedő és neje Fischer Terézia. Építette: id. Cziegler Antal uradalmi építész (1767-1862). 1863-ban a Békés megyei Takarékpénztári Egyesület vette meg az épületet, az irodáikat a földszinten alakították ki.

A takarékpénztár első igazgatója Bodoky Károly mérnök (1814-1868), utána Erkel Rudolf orvos (1819-1907), akinek halála után, 1907 nyarán az épület átalakítását, kibővítését határozták el. A kiírt pályázatot az aradi Szántay Lajos (1872-1961) műépítész nyerte meg. Az épület mai kialakítása az ő terve. A kivitelezést Pfaff Ferenc gyulai fiatal építész végezte 1908-ban. A pénzintézetek államosítása idején megszűnt a takarékpénztár, és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság székháza lett az épület, amely ma is városunk egyik legszebb építménye.
 

5700 Gyula, Kossuth Lajos u.24.
Állami elemi és polgári leányiskola, 1911 - 1912

Ma: zárva
Tervezés éve: 1911 - 1912
Tervező: Pfaff Ferenc - Schneider János ; Pfaff Ferenc (1878-1945) építőmester.
Leírás: A saroképület állami elemi iskolának épült. A Lechner Ödön-féle szecessziós díszítéssel – magyaros motívumokkal – kétszintes kivitelben elkészült épület földszintjén elemi, az emeletén pedig polgári iskola volt. Az alaprajz negyed körös elrendezésű. Az épület a szimetria szabályait megtartja. A közepén kiskiülésű díszes rizalit helyezkedik el, amely oromzata szamárhátív kialakítású.

A második szinten az ablakok szamárhátív záródásúak, téglával keretezettek. Az ablakok alsó síkján mindkét szinten téglasor díszítés fut végig. A klinkertégla hálózatban kialakított vakolatdísz sgraffito technikával készült. A belső térben elsősorban a lépcsőházban található a szecessziós stílus: oszlopfők, korlátmerevítők, falfülkékkel tagolt, díszített falfelületek, terazzo burkolat stb.

5700 Gyula, Béke sgt. 9-11. – Jókai u. sarka
Egyesült Katholikus Polgári Kör székháza, 1911 - 1912

Ma: elbontották
Tervezés éve: ismeretlen; 1911 nyara-1912. január.
Tervező: ismeretlen; Pfaff Ferenc (1878-1945) és Schneider Mátyás (1883-1945) építőmesterek. (Nem biztos, hogy ők a tervezők, de megépítették - megj.Fodor György)
Leírás: szimmetrikus tervezésű saroképület. A központi oromzat trapéz végződésű. Ez a forma dekoratív és összetett módon ismétlődik - mintegy akrotérionként, kis méretekben - ahogy az oromzat két szélét koronázza. De egy más változata látható az ablakok közt is, plusz még egyszerű trapézok sorát is láthatjuk a tetőpártázaton.

Ilyen módon a mértanias, szerkezeti elemekből komponált dekorációt használó szecesszióhoz áll közelebb. De épp ezzel a motívummal, az 1910-es években is jelen lévő klasszicizáló-neobarokk stílushoz is kapcsolható. Utóbbit erősítő jelleg a barokkban használatos nyomott ív az emeleti ablakok esetében, mintegy a trapéz záródású oromzat íves megfelelője. Ezek az egymáshoz hasonló, rímelő elemek adják meg az épület homlokzatrészleteinek összhangját, egyben a hagyományos eleganciát kapcsolják egy díszes geometriával.

5700 Gyula, Béke sugárút 14. - Jókai M. utca 12.
(hrsz.: 4551)
Pfaff-villa; Stéberl hentesüzlet, 1927-1928

Ma: Harruckern Középiskola kollégiuma
Tervezés éve: 1927-1928; 1927. (nem találtam még 1928-ra vonatkozó adatot - megj.Fodor György)
Leírás: Stéberl család 1931-ben megvásárolta Pfaff Ferenc építésztől az emeletes, sarki házat, ahol modern húsboltot alakított ki. L alaprajzú sarki egyemeletes épület homlokzatán szecessziós stílusjegyekkel. Gipsz domborműve is van.
 

5700 Gyula, Kárpát utca 11.
Gyermekmenhely

Ma: további átalakítás alatt. Egyébként 2019. májusában ünnepélyes keretek között adták át a Pándy Kálmán Tagkórház Gyermekgyógyászati osztályát, amely a Kárpát utcából költözött az intézmény központi telephelyére (Gyula, Semmelweis utca. 1.)

Családi körülményeiről

Családja német származású, vallásos, katolikus, viszonylag jómódú család volt. Apja Pfaff Gáspár jó képességű építési vállalkozó volt. Gyulán végezte a középiskolát. Egész fiatal kora óta, apja mellett segédkezett, kitanulta a szakma minden fogását. Római kat. egyházi tanácstag volt. Neje Greszner Erzsébet.

Az I. Világháború kitörésekor 36 éves. Hogy mikor hívták be katonai szolgálatra, az bizonytalan, de a fellelt adatok alapján a háború utolsó két évét végig harcolta. (1917 Pfaff Ferenc tartalékos őrvezetőnek, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül, a bronz vitézségi érem Budapesti Közlöny, 1917. június (51. évfolyam) 1917-06-16 / 137. szám ) Halálának körülményei nem ismertek, kutatás szükséges.

Síremléke Gyulán, a Gyep utca 38-40. sz. alatti, Szt. József temetőben található (1. parcella, 4. sor)

A köz-, és gazdasági életben vállalt szerepei

• 1906-ban átveszi a tagságot a Gyulai Építőiparosok Hitel-, és termelőszövetkezetben Schneider Jánostól
• 1908 Alapító tagja Gyulai Téglagyár Szövetkezetnek, ahol még 1943-ban is igazgatósági tag
• 1913 A Magyar Építőiparosok Országos Szövetsége, a szövetségtanács tagja lett, Gyula képviseletében
• 1915 alapítója volt a Tej Szövetkezetnek, igazgatói tagságáról 1935-ben mondott le.
• 1920 a „Kultura" Könyvnyomda és Lapkiadó Részvénytársaság. Gyula. 1920-tól igazgatósági tag 28-ban is Központi Értesítő, 1921 (46. évfolyam) 1921-03-31 / 10. szám
• 1924 Gimnáziumi bizottságban a város megbízottjaként tag Katolikus Főgimnázium, Gyula, 1924 /1928
• 1930 az Ipartestületek Országos Szövetsége gyulai küldöttje, és vezetőségi tagja
• 1930-40 évek között, Gyula város Képviselőtestületének tagja, és különböző bizottságaiban visel tisztségeket.
• 1937 megalakítják a Magyarországi Ipari, Kereskedelmi, Mezőgazdasági Vállalkozó. Termelő, Anyagbeszerző és Értékesitő Szövetkezetet, ahol igazgatósági taggá választották
• 1937 a Községi Polgári Fiúiskola, Gyula, az Iskolaszék választott tagja
• 1938-tól a fenntartó város képviseletében működő Iparostanonc iskolai Felügyelőbizottság tagja 1942-ig
• 1940 alapító tagja a Gyula, Békésvármegyei Közjóléti Szövetkezetnek

Szakmai életútjáról

Építőmesteri oklevelet 1902-ben Budapesten, az Állami Felső-építőipari Iskolában szerezte meg. Gyulán az Állami Építészeti Hivatalban kezdte meg működését, de hamar apja nyomdokaiba lépett, és 1903-ban pedig már önállósította magát (valószínűleg apja egészségi állapota, esetleg halála miatt is). Tervezéssel és kivitelezéssel foglakozott. Pályájának indítása, annak ellenére, hogy nagy helyi ismerettel és szakmai tapasztalattal rendelkezett, nem volt könnyű.

Már korán kitapasztalta, hogy a társadalmi, politikai folyamatok (a Viharsarok spontán sztrájk mozgalmai, szociális feszültségei) jócskán megnehezítik a munkáját. Ezért egyrészt a „több lábon állást” választotta (a Gyulai Téglagyár Szövetkezet, a Tej Szövetkezet, a Gyulai Építőiparosok Hitel-, és termelőszövetkezete alapító tagja), másrészt a társadalmi szerepvállalására is fokozott gondot fordít (szociális és szakmai szervezetek tagja lett, a törvényhatóság munkájába is határozott elszántsággal kapcsolódott bele), amely megalapozta a későbbi szociális érzékenységét, és a város iránti elkötelezettségét.

Már ebben az időben is számos megyei híd-, köz-, lakóépület, valamint templom tervezése, felépítése fűződik nevéhez. Természetesen azzal, hogy a városban született a helyi ismerete, kapcsolatai szoros együttműködésekhez kialakításához vezetett. Például, több ponton ütközött az érdeke, a szintén építéssel foglalkozó Schneider János és fia vállalkozásával (például az elemi és polgári leányiskola kivitelezésére meghirdetett versenyben velük szemben maradt alul, a különben általa tervezett épület, kivitelezésével kapcsolatosan), ezért logikusnak látszott, hogy az amúgy is az „örségváltás előtt álló” Schneider János vállalkozását folytató Mátyással összefogjanak. Ezért 1910-től társul, a nála öt évvel fiatalabb, Schneider Mátyással (1883-1945).

Az I. Világháború utáni gazdasági megtorpanás, ebben a régióban nem csak az általános romlás miatt következett be, hanem azért is mert a Trianoni döntés a „hátországától” is megfosztotta ezt a várost. Azonban a város „élni akarása” hamar áthidalja ezeket a veszteségeket, és már 1924-től a beruházási lehetőségek is visszatérnek. Vállalkozásukat egészen a II. Világháborúig közepéig kísérelhetjük meg nyomon követni, jó részt együtt tervezik, kivitelezik, munkáikat. Valószínűsíthető, hogy nem csak munkatársi, de baráti viszony is kialakult közöttük, amelyet vélhetően rokoni kapcsolatuk is elősegít. (Pfaff felesége Schneider anyai ági családjából származó lehet.) Nem csak a munkában, de a köz-, és gazdasági életben is, hasonló szerepeket vállalnak, ezzel is segítve egymást és a közös munkát.

(Részletek, Somogyi Botond: "Pfaff Ferenc (Gyula, 1878. 01. 18. – Gyula 1945. 05. 17.) építőmester életrajza és munkássága" tanulmányból)

5700 Gyula, Scherer Ferenc utca 58.
Lakóház, 1910.

Tervezés éve: 1910.
Leírás: az épület dekoratív jellegében a Állami elemi és polgári leányiskolához hasonlít (1911 - 1912) Lechner Ödön stílusára jellemzően szintén téglasoros a díszítése, betétként, habár kisebb mennyiségben mint a fent említett iskolán szintén magyaros motívumokkal, itt több színben is. Amennyiben helyesek a tervezési idők, akkor ennél az épületnél kisérletezte ki Pfaff Ferenc, a polgári leányiskola látványos díszítő stílusát.

5700 Gyula, Bodoky utca 1.
lakóépület; Uffenbach Rudolfné [Mogyoróssy Klára] (1851-1936) lakóháza, 1911.

Tervezés éve: 1911
Leírás: L alaprajzú, kétszintes lakóház, homlokzatán szecessziós stílusjegyekkel. A földszinti ablakok trapéz záródásúak, kétszárnyasak, a homlokzat díszítése elmaradt az idők folyamán. A szinteket sima övpárkány választja el a homlokzaton. Az emeleti ablakok vakolt falkeretben állnak, egyenes záródásúak. Az ablakok felső részén szecessziós és geometrikus szemöldökdíszítés található. Főpárkánya hullámvonalú, virágmintás és geometrikus díszekből áll. A homlokzat hangsúlyos része a középrizalit emeleti erkélyes része, amely díszes acélkorláttal készült. A főpárkány virágmintás és geometrikus díszítése a timpanon felső részén is megtalálható. A timpanon trapéz oromzati ablakkal rendelkezik, amelyet szintén virágmintás díszítés vesz körbe, az ablak felső részén megtalálható az építés évszáma.

Gyula, Hétvezér utca 5.
lakóépület; Faulháber András és Preisler Jakab 2 szintesháza, 1924

Tervező: valószínű: Pfaff Ferenc - Schneider Mihály (az építők biztos, hogy ők voltak)
Tervezés éve: 1924
Leírás: Eredetileg egy Faulháber András nevű asztalos és felesége, az eleki Engelhardt Terézia lakóingatlana volt, majd a gyulai polihisztor, várostörténet-szerző Scherer Ferenc élt itt feleségével, Preisler Szerénával az 1949-es államosításig. A városképi jelentőségű szecessziós épület földszintjén az államosítás után Ibusz és bútorbolt, majd játékbolt üzemelt. A közelmúltban felújították, jelenleg Széchenyi Programiroda működik benne.

Modern emeletes lakó- és bérház szecessziós stílusban. Alsó szinten üzlethelyiségeket, felső szinten lakásokat alakítottak ki. A falmezőket érdekes díszítésekkel láttak el.

Gyula, Árpád utca 28.
Neumann János háza

Tervező: Pfaff Ferenc (1878-1945) építőmester (28/a); Schneider Mátyás (1883-1945) építőmester (28/b).
Tervezés éve: ismeretlen; 1910-es évek (28/a); 1910 (28/b).
Leírás: Utcasorban álló, L alaprajzú lakóház. Homlokzata szecessziós és klasszicista stílusjegyekkel rendelkezik. A homlokzatot 2 díszes rizalit 3 falmezőre osztja. A lábazat fugázott tégla, mélyített díszítésekkel, 70 cm magas párkányban végződik. A rizalit két széle fugázott téglafalas pilaszterrel van ellátva, amely a lábazati párkányhoz csatlakozik. A háromszárnyú szegmensíves záródású ablak fugázott téglakeretben foglal helyet. A középső háromtengelyes mezőben kétszárnyú szegmensíves ablakok helyezkednek el, a szemöldökrészen fugázott téglakerettel, az ablakok között egyenes szalagpárkány fut végig. Utcasorban álló, V-alaprajzú az épület, a homlokzata szecessziós díszítésű, palafedésű. Manzárd rendszerű tetőszerkezettel. Felépítése: 3 szoba, 2 konyha, 2 fürdőszoba, előszoba, kamra, pince és garázs. Az épület díszes bejárati acélkapuval rendelkezik. (28/b)

Gyula, Szent István utca 33.
lakóház

Tervezés éve: ismeretlen
Leírás: Utcasorban álló, U alaprajzú lakóház, melynek szárai nagyobb udvart zárnak közre, az utcai oldal kb. harmada az egész épületnek. Homlokzata szimmetrikus tagolású. Más színű téglából kialakított faloszlopok a bejárat két oldalán 2-2 stukkókeretes ablakot zárnak közre. A stukkó keret a reneszánsz stílust idézi, faragott köveket imitálva az ablak körül. Az ablakokat összekapcsoló vízszintes stukkó sáv a homlokzatot aranymetszésben osztja fel.

Gyula, Kálvin utca 27.
polgárház

Tervezés éve: ismeretlen
Leírás: A homlokzat falpillérekkel két részre osztott, egyenként 4-4 ablakkal. A falpillérek fejezete egyszerű geometrikus jellegű. Az ablaksort itt is, akárcsak a Szent István utca 33. alatti épület esetében egy vízszintes stukkó sáv kapcsolja össze. Az ablakokat záró szemőldőkön dekorációmentes két gyámkő valamint középen a zárókő utánzata.

Gyula, Kossuth Lajos utca 16.
lakóház

Tervezés éve: ismeretlen
Leírás: Az épület nevét a homlokzaton lévő kerámia dekorációról kapta. A homlokzat falpillérekkel három részre osztott, egyenként két ablakkal. Az ablakok felett díszítés nélküli egyszerű szemöldök, a középső két ablak felett timpanon, háromszög alakú orommező. A bejárat felett szintén a historizáló építészetből ismert félkörív alakú orommező, vasműves díszítés.

Gyula, Szőlős utca 1.
Józsefvárosi Földmunkás Olvasókör székháza, 1929

Tervezés éve: 1929
Leírás: A Békés Megyei Levéltárban tíz régi olvasókör iratanyagát őrzik, ezek egyike a a Földmunkás Olvasókör. Elnevezése egyrészt az adott városrészre, másrészt a kört zömmel látogató társadalmi rétegre utal. Közintézmény jellegét, fontosságát a háromszög alakú oromzatos tetőzet emeli ki.