Könyvbemutató

2014. szeptember 1-én

A Szabadkai Városi Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves barátait a Szabadkán megtartott Kulturális utak – szecesszió elnevezésű tudományos tanácskozás tanulmánykötetének bemutatójára, amelyre 2014. szeptember 1-én, 17 órai kezdettel kerül sor a Szabadkai Városi Múzeumban.

A kötet tartalmazza az azonos elnevezésű nemzetközi tudományos konferencián 2012. szeptember 24-én elhangzott – magyarországi, horvátországi és szerbiai – előadások legnagyobb részét: összesen tizenegy tanulmányt. A kötet szerzői többnyire művészettörténészek és muzeológusok, de akad közöttük restaurátor és turisztikai szervező is:

• Dr. Baranyi Anna (Zenetörténeti Múzeum, Budapest)
• Dr. Gellér Katalin (Budapest)
• Biljana Crvenković (Iparművészeti Múzeum, Belgrád)
• Vanja Mustapić (Iparművészeti Múzeum, Zágráb)
• Őriné Nagy Cecília (Városi Múzeum, Gödöllő)
• Ljiljana Lazić (Városi Múzeum, Újvidék)
• Zora Šipoš (Városi Múzeum, Zombor)
• Branka Banjanin (Szabadka Turista Szervezete)
• Korhecz Papp Zsuzsanna (Városi Múzeum, Szabadka)
• Dr. Ninkov K. Olga (Városi Múzeum, Szabadka)
• Ljubica Vuković Dulić (Városi Múzeum, Szabadka)

A szerzők tanulmányai magyarul, szerbül és horvátul jelennek meg, angol összefoglalókkal.

A kiadvány 212 oldalt tartalmaz. A tanulmányokat fekete-fehér fotók illusztrálják, de a szövegek többségének reprezentatívabb illusztrációi színesben szerepelnek a könyv végén. A könyv formatervezője, címlapjának készítője ezúttal is Szalma Viktória.

A 2012-es tudományos konferencia tartalmáról, az eredeti programfüzetben közölt előadásokról, az alábbi képek ismertetnek (KATT a lenti képekre). Ezeknek a tanulmányoknak a nagy többségét tartalmazza a most kiadott kötet.



A következőkben a most megjelenő tanulmánykötet tartalmát ismertetjük röviden, egyúttal felelevenítve az e könyv alapjául szolgáló, 2012-es sikeres konferencia előadásait.

A kiadvány koncepcióját

három csoport határozza meg, elsőként:

A Szabadkán található szecessziós tárgyakhoz és kapcsolatokhoz tágabb kontextust építő tanulmányok, mint például Csáth Géza Sassy Attila által készített ex librise, Telcs Ede Szabadkán található érmeinek és plakettjeinek, valamint a többi hasonló, szecessziós műveinek a bemutatása, a varazsdi gyár vidékünkön is használatban levő és közgyűjteményeinkben megtalálható székei, vagy például Szabadka, Újvidék, Hódság és Zombor, valamint a gödöllői művésztelep között kialakult kapcsolódási pontok.

Itt most Sassy Attila albumából egy részlet a fenti képen. A megfelelő tanulmány, Dr. Gellér Katalin, PhD, művészettörténész részéről: 'Álom és vízió. Sassy Attila Ópium-álmok című albuma'. Sassy Attilának 1909-ben megjelent albumának illusztrációi a magyar szecessziós grafika legszebbjei közt vannak. Az ópiummámor keltette víziók már az ő korában is nagy visszhangot keltettek. Ezekben az illusztrációkban a szerző példaképe, a szintén századfordulós Aubrey Beardsley, a dekadens témákat, a modern életérzést megfogalmazó művész volt.

Szabadka, Újvidék, Hódság és Zombor, valamint a gödöllői művésztelep kapcsolatait tárgyalja egy másik tanulmány: Őri Istvánné Nagy Cecília, művészettörténész, Gödöllői Városi Múzeum: 'A gödöllői művésztelep (1901–1920) vajdasági kapcsolatai'. Lentebb az előadó által küldött néhány képet láthatunk (ezúton is köszönjük) és egy rövid kivonatot olvashatunk erről a sokoldalú kapcsolatot bemutató tanulmányról. (A lenti kis képek nagyíthatók)


A gödöllői művésztelep vajdasági kapcsolatainak vizsgálatakor a kiindulópont a szabadkai városháza hat magyar királyt ábrázoló üvegfestménye, amelyet a művésztelep egyik alapító tagja, Nagy Sándor tervezett. A kivitelezésnél felhasznált kartonokat a gödöllői Nagy Sándor ház tulajdonaként a Gödöllői Városi Múzeum őrzi. A dolgozat témáját adó földrajzi területet és a gödöllői művészek kapcsolatát vizsgálva, Undi Mariska rövid, szabadkai rajztanári tevékenységén túl, Juhász Árpád festőművész életútját végigkövetve számos közös pontot fedezhetünk fel. Juhász Árpád zombori díjnok társa volt Schmitt Jenő Henrik, akinek filozófiája meghatározta a gödöllőiek művészetelméletét. Juhász Árpád rokonaiként kerültek Gödöllőre Frey Vilma és Rózsa, akik a gödöllői szövőiskola működésében töltöttek be jelentős szerepet, annak a szövőműhelynek a munkájában, amelynek szövőszékei a Kovalszky Sarolta nevéhez köthető németeleméri műhelyből 1903 után, állami támogatással kerültek Gödöllőre.

A kiadvány anyagából,

a második csoport:

Az előadások, illetve tanulmányok másik része egy-egy szecessziós múzeumi tárgyegyüttest mutatott be, mint például a belgrádi Iparművészeti Múzeumban megtalálható Emile Gallé és követőinek üvegeit, az Újvidéki Városi Múzeumban található szecessziós női divatcikkeket és a Zombori Városi Múzeum szecessziós anyagát.

KATT a fenti kis képekre az említett múzeumok egy-egy féltve őrzött szecessziós alkotásának nagyobb méretben való megtekintéséhez

A kiadvány anyagából,

a harmadik csoport:

A harmadik tartalmi csoportot azok a tanulmányok képezik, amelyek a szabadkai hagyatékot mutatják be a szecessziós festészet, iparművészet, nyomdászat szempontjából, illetve a restaurálás és a turizmusba való beépítésének szempontjából.

Illusztrációként a ritkán felmért szecessziós könyvészeti-nyomdászati művekből itt most három a sokból, amelyek a szabadkai könyvtárakban illetve gyűjteményekben felelhetők. Igen ritkán tanulmányozottak például a számolócédulák (1.kis kép), az egyik oldalán nyomtatott képpel és szöveggel ellátott, a másik oldalán pedig írásra üresen hagyott lapocskák. Ezek a szecesszió térhódítása során élik virágkorukat és magán viselik annak stílusjegyeit.

Festészet: Aczél Henrik a szabadkai szecesszió kiemelkedő képviselője

Ninkov K. Olga, PhD, művészettörténész – főmuzeológus, Városi Múzeum, Szabadka: 'Aczél Henrik' című előadásában a sokoldalúan képzett képzőművész, elkötelezett szervező, pedagógus és alkotó, Aczél Henrik (Nagyvárad, 1876 - Budapest, 1946) életét és munkásságát mutatta be, aki 1905-ben telepedett le Szabadkán.

Aczél Henrik fennmaradt festményein a szecessziós és szimbolista jegyek egyrészt az internacionalista szecesszió szépség- és harmóniakultuszát tükrözik és világos a színviláguk. A fenti képen viszont, a művész festészetének egy másik ismert irányzatában, a sötétebb árnyalatok jutnak kifejezésre, mint amilyeneket a német szecesszióban Franz von Stuck és Thomas Theodor Heine művein, illetve Edvard Munch expresszív szimbolizmusa esetében tapasztalhatunk. A 'Két kisfiú portréja' "zárt térben" ábrázolja a fiúkat, a tájra vagy a szobabelsőre történő utalás nélkül. Külön érdekesség a keretre applikált szecessziós fém dísz.

A 2014. szeptember 1-i könyvbemutató

programja:

A Szabadkai Városi Múzeum gazdagon illusztrált új kiadványát a Városnap alkalmából, 2014. szeptember 1-jén 17 órai kezdettel Ágoston Pribilla Valéria, Szabadka művelődési tanácsosa, Grgur Marko Ivanković, eszéki művészettörténész és a Szlavóniai Múzeum igazgatója, valamint Dr. Ninkov K. Olga, a kötet szerkesztője mutatják be.