Szecessziós Magazin

Megmentett szecessziós műkincsek

A fenti címmel nyílt a földszinti termeket teljesen betöltő kiállítás Gödöllőn, a Városi Múzeumban. Számos neves műalkotást, köztük nagyon nagy méretűeket is láthatunk még december 22-ig, az elmúlt évek áldozatos restaurátori munkájának eredményeképp - újból a régi fényükben. Itt balra, Nagy Sándor vázlata, Budai Ilona története, a felújítás alatt látható. A részletekért katt a képre.

Nagy Sándor Önarcképének restaurálása

Az írás szerzője, Erdei Gábor, a nem oly rég a Nagy Sándor Házban megtalált önarckép restaurátora, a több hónapi munkájáról számol be.

A műtárgy anyaga: alávásznazott fatáblahordozóra készült gesso alapozású temperakép.

Restaurálásra átvett állapotában a festmény eredeti festett felülete már csak megközelítőleg 80%-a maradt meg, továbbá megfigyelhető volt, hogy a felgyorsult romlási folyamatok miatt a károsodás egyre nagyobb méreteket öltött. (Itt és lentebb az összes kép nagyítható - KATT az itt mellékelt képekre)

Részletfelvételek az átvételi állapotról

A részletfelvételeken jól látható, hogy az alapozó- és festékrétegek sok helyen elváltak egymástól, illetve a hordozótól mely erősen zsugorodott. Ezért a jelenségért nagyrészt a hordozó klimatikus változásokra való mozgása volt a felelős, mely a nem megfelelő tárolási körülmények miatt történhetett.

A festmény hordozóról való leválasztása

A festett felület stabilizálása után, a korábbi beavatkozások során bekerült javítások eltávolítása, majd a festmény hordozóról való leválasztása következett.

A hordozó átalakítása

Ezután a fatábla megragasztása, majd úgynevezett szendvicsszerkezet kialakítása - képoldal felőli kimélyítése, és klimatikus változásokra kevésbé érzékeny balsafa lécekkel való kitöltése, majd a felszín tölgyfa svartnikkal való lezárása - következett.

A leválasztott festményről az alávásznazás és alsó alapozóréteg lebontása után ezek pótlása következett, jobb kötést biztosítva a felső alapozó- és festékrétegnek. A préseléssel és vákuumozással síkba hozott festmény, ezután az átalakított hordozóra került vissza. Majd a festett felület folytonosságait megszűntető hiányok tömítése volt a következő feladat.

Az esztétikai kiegészítések után, a festményt klímadobozba helyeztük, mely kettős feladatot lát el, részben a festményt védi, illetve annak lehetséges klímaváltozásokra való mozgását csökkenti, részben, pedig az analógiák alapján kialakított díszkeret a festmény esztétikai élményét növeli.