Merényi György
írása
A domborművek
képgalériája
Köszönettel
tartozunk a Magyar Építészeti Múzeumnak, hogy lehetővé tették a Zala villa, Lechner Ödön által készített tervrajzának közlését.A Zala villa
Lechner Ödön tervrajza
M
ár az építészettörténeti háttere is izgalmas a budapesti Városliget melletti, a Stefánia út és az Ajtósi Dürer sor sarkán elhelyezkedő műteremvillának (XIV ker. Ajtósi Dürer sor 25/a.). Zala György szobrászművész, korának kiemelkedő alkotója rendelte meg az akkor rendkívül divatos zöldövezetben Lechner Ödöntől a villa első tervét 1895-ben. A végleges terveken, amelyek alapján az ezredfordulóra éppen felépült a pazar kivitelezésű szecessziós villaépület, azonban a Lechnert követő Bálint Zoltán és Jámbor Lajos közös műteremben dolgozó építészpáros aláírásai szerepelnek. A két terv között alig van eltérés és a végeredményt a századforduló szecessziós építészetének szép példájaként tarjuk számon még akkor is, ha hatalmas egykori műteremszárnya ma már nincsen meg. (Katt a fenti képre a nagyításhoz és részletekhez)T
eljességgel szokatlanná teszi azonban épületünket, hogy homlokzatának ékességét a szecessziós kerámia domborművet, maga a villa leendő lakója tervezte épülete számára. Talán még ennél is izgalmasabb kérdés azonban, hogy miért éppen a szobrászat hagyományos eszköztárával dolgozó Zala György álmodja és tervezi meg a hazai Art Nouveau legmonumentálisabb domborműplasztikáját saját maga számára. Művészi elképzeléseit az akkori legújabb, modernnek nevezett törekvésekhez igazította, ennek kifejezőeszközeivel dolgozott alkotója. Szobrászatában ennek kevés példáját lelhetjük fel, ám a források megemlékeznek arról milyen módon viszonyult korának művészi változásaihoz. Legszebb kiállása éppen a Lechner által magálmodott, a szecesszió magyar változataként aposztrofálható építészet elleni politikai támadásokra reagáló tiltakozásnak egyik első aláírója 1902-ben.A kezdeti ablak és dombormű tervek
Zala György első elképzeléseiben ilyen lehetett?
A
z első, Lechner-féle tervnél a domborműveknek még nem látjuk a helyét, amint a lépcsőházi nagy ablak felett is csak három önálló, téglaformájú karcsú ablak tagolja a homlokzatrészt.H
elyette az elpusztult, az épület második egységeként magasodó műteremszárnyon láthatunk keretbe helyezett plasztikai díszítéstervet. Ha Zala György elképzelései nyomán született az építészeti koncepció részeként a megvalósult domborműdíszítés, akkor kétségtelenül maradandó nyomot hagyott nevezetes épületén. (Katt itt is a nagyításhoz és plusz részletekhez )E
lgondolkodtató, ahogy a tervezés időszaka során - ez épp a századforduló éveire esett - Zala ezt a klasszikus 9 múzsát, a historikus művészetek jelképeit lecseréli, a modern stílusú, de azért mégis felerészben antik, felerészben századfordulós hölgyekre. Valószínű, hogy ebben az Art Nouveau illetve a szecesszió ezen időbeli nagy térhódításának volt meghatározó szerepe. De Zala György, mint az érzékihez vonzodó legtöbb szobrász és - ezek szerint - az újdonságokra is odafigyelő művész, személy szerint szívesebben fordult korának modernebb, érzékletesebb nőideáljához, mint a ridegebb, klasszikus hűvösségek világához. Tette ezt méginkább akkor, amikor saját környezetének kialakításáról volt szó, ahol alkotói szabadságát nem korlátozta megrendelő.M
ás megközelítésben, Zala esetében is igaz, mint a kvalitásos művészeknél - pl. Otto Wagner modernizmusa - hogy a klasszikus örökség a „modern” törekvésekhez igazítva jelenik meg. A szecesszió mint kivonulás, mint a múlttal való szakítás értelmezését illetőleg, Zala e kivételes alkotása esetében is, törekvés ugyan az új század új stílusának kialakítása, de ez egyáltalán nem jelent durva szakítást a hagyományokkal.Lesskó János korabeli méltatása
Európa leghatalmasabb, legszebb műterme
„Z
ala műterme a Stefánia- és István-út sarkán áll és nemcsak Magyarországnak, de az egész kontinensnek leghatalmasabb, legszebb műterme. Az atelier pompás művészi díszítésű homlokzata és az épületet övező kert dús zöld bokrai és a pompázó rózsák közül elő-elő tünedező antik szobrok nyomban elárulják, hogy a háznak valamelyik művészfejedelem az ura. Ebbeli hitünk mindjobban beigazolódik, a hogy a kapun belépünk. A bejáróban a medici-i Venusz kecses szobra bilincseli le mindjárt figyelmünket, Az atelier hallja meg éppen telistele művészettel. A falakon régi mesterek remekműveinek ugyancsak remek másolatai, egyik sarokban a nürnbergi Madonnának fából faragott szobra, a másikban üvegszekrényben antik muzeális szobrocskák, a mi mind azt bizonyítja, hogy Zala György az igazi klasszikus művészetnek a kedvelője, híve.” olvashatjuk Lesskó János korabeli méltatását (1912).A Zsolnay-gyárban készült
építészeti kerámia elemek
A
z épület burkolataihoz, díszítéséhez, bőven használták az építészeti kerámiát, mázatlan (pirogránit) és a mázazott változatában egyaránt. A tetőfedés, a tetődíszek az ablakkeretek a homlokzattagoló elemek, a villa kertjének kerítésoszlopait záró „hullámzó” díszek mind-mind a pécsi Zsolnay-gyárban készült építészeti kerámia elemek. A szintén kerámiával burkolt falazatból kinövő, tobzódó növényi ornamentikából font főkkel ékes zömök oszlopok, mintegy tartóelemként is szerves részei az építészeti kerámia együttesnek.A Zsolnay-gyárban készült
figurális kompozíció
S
zellemes elhelyezésben a Zala-villa Városliget felé néző homlokzatán, a homlokzathoz csatlakozó lépcsősor zárásaként a villa főbejáratát fonja körül kéttagú monumentális figurális kompozíció. Ennek leglátványosabb része az épület belépője ablakívét követő, a felette lévő hasonló ívű ablakok közét kitöltő plasztikai alkotás. A lépcsőkön felfelé haladó azonban nem ezt, hanem a derékszögben csatlakozó, a francia Art Nouveau-t megidéző, elképesztően buja, növényi levelekből, indákból fonódó- zöldes mázakban pompázó kettősnek a kisebb, kerámia ívét láthatjuk. Ez a bejárat feletti egység, alacsonyabb elhelyezésével is hangsúlyozza, kiemeli az épülethomlokzat nőalakokból formált kerámia attrakcióját.Vénusz ünneplése az Olümposzon...
és Paolina Bonaparte mint a Győzedelmes Vénusz
A
műteremháznak díszeként az északi homlokzaton szerencsére tökéletes állapotában megmaradt kerámiadombormű örök szobrászi feladat: hódolat a női test szépsége előtt. A „Vénusz ünneplése az Olümposzon” elnevezésű kompozícióban azonban a historizmus nagymestereként ismert és elismert szobrászművész az új ízlésvilághoz, a szecesszióhoz igazította kifejezőeszközeit, az új kihívásoknak megfelelve alkotta meg remekművét. Habár a címe kissé zavarba ejtő, amennyiben Aphrodité nevét lenne illendő a téma megnevezésében olvasnunk, ám ez esetben a kettős arcú görög istennő helyét a szerényebb és prűdebb, ám talán ettől szalonképesebb római megfelelője, Vénusz foglalja el. A nagyjából szimmetrikus kompozíció közepén Antonio Canova híres szobrát (Pauline Bonaparte mint Vénusz Victrix: Paolina Bonaparte mint a Győzedelmes Vénusz, 1805-1807) megidéző pózban helyezte el Zala Vénusz alakját. Tisztelgés ez javából a klasszikus művészet, az örök női szépségeszmény előtt.Vénusz ünneplése az Olümposzon...
női alakok sorozatában
Z
ala György a maga művészi (plasztikai) eszközeivel azonban továbbmutat a klasszikus példán. Színezett kerámiadomborművén 10 nőalakot fűzött ritmikus sorba úgy, hogy közepén a szimmetriatengelyben a szépség szinonimájaként is ismert Vénusz alakját helyezte el. A Vénusz figura testtartása és fejének elforduló mozdulata -amellyel egyben kapcsolatot is teremt a további nőalakokkal- már a 19. század végének mozgalmasabb, a mozdulatok szépségét is hangsúlyozni kívánó friss szemléletű világába vezeti el a szemlélőt. Valójában ez a mozgalmasság, a nőalakok mozdulatainak, tartásának finoman modellált rendszere hozza közel a mai szemlélőhöz Zala remekét. Az elforduló alakok, a fejek profiljai vagy félprofiljai ugyanakkor megfelelnek a korabeli szecessziós formaalakítás követelményeinek. Az alaksor különlegessége a közepén pihenő Vénusz hozzávetőlegesen teljes alakja és a figurák részleges ábrázolásának ellentmondása: a sorból ezért is az ő pompásan mintázott alakján pihenhet meg leginkább a fürkésző tekintet. A kompozíció egyedisége a bravúrosan elhelyezett, nemegyszer elvágott figurák lazán kapcsolódó sorából, ennek ritmusából adódik.Vénusz ünneplése az Olümposzon...
a három grácia alakja
A
további nőalakok közül elsősorban a tőle balra álló három Grácia háromnegyed alakjai azonosíthatóak. A három Grácia (magyarul: Kháriszok) a görög-római mitológiában a báj, a kellem, a jóság, a kreativitás, a termékenység istennői, akik a természet harmóniáját testesítették meg. Vénusz jelentése báj, bájosság, kellem - eredetileg ugyan a kertek gondozásának istennője - de a lényeg itt is a szépség megtestesülése, a leginkább örömteli emberi érzés, a szerelem szimbólumaként is tisztelt istenség. Ugyanúgy, ahogyan a görög Aphrodité, a „habokból kiemelkedő”(Aphrosz jelentése: hab) jártában lába nyomában csodás növények és fák sarjadtak, amelyek különösen alkalmasak afrodiziákumként a szerelmi vágy fokozására. Az ünneplés célja egyértelmű: Vénusz mint a szépség, a szerelem istennője előtti művészi hódolat.Vénusz ünneplése az Olümposzon...
Pallas Athéné vértezett alakja
A
ttribútumai (gorgófejes pajzs, a sisak és a kezében tartott lándzsa) alapján a nőalakok közül még a három Grácia mellett féloldalasan álló, finoman modellált Pallasz Athéné azonosítható. A kompozícióban egyedül a szűz istennő testét takarja teljesen a pikkelyszerű ruházat. A bölcsesség és a művészetek istennője tekintetét Vénuszra szegezi, Vénusz pedig rá figyel. Tekintetük találkozása egyfajta szimbolikus utalásként is értelmezhető.Vénusz ünneplése az Olümposzon...
...a századforduló hölgyei a buja levelek közt
A
finoman színezett alakokat Zala egy hullámzó vonalakkal körbezárt keretben helyzete el. Ennek felső vonala az emeleti ablakpárkányhoz illeszkedik, alsó hullámzása szintén a lépcsőházi ablak ívével együtt fut, azáltal egy teljes homlokzati szegmenset tölt ki. E vonalakat fonja körbe és ad különleges keretet a figuráknak a zöld levélkompozíció. Első pillantásra talán még a hullámokat, a tengerhabokat is megidézik, amelyből Aphrodité/Vénusz a mítosz szerint megszületett. Ám alaposabban megnézve a szecesszió egyik kedvelt növényi motívumát sorba rendezve adott keretet Zala plasztikus kompozíciójának. Ez a buja növényi ornamentika „növekszik”, halad aztán tovább a derékszögben forduló kettős dombormű másik oldalán, hogy itt vad összefonódottságában eksztatikus erővel adjon kifejeződést az Art Nouveau új világának.Egy korabeli Art Nouveau mintakönyv
növényi ornamentikája szolgálhatott mintaként
A
z 1898-ban Párizsban kiadott kézikönyv, az Art Nouveau, az új művészet díszítőelemeinek, motívumainak példatára. E könyv egyik mintalapján (az oldalon balra lent) láthatjuk a Zala György által a „Vénusz ünneplése az Olümposzon” című dombormű szegélyeként felhasznált növényi ornamentikát.Vénusz ünneplése az Olümposzon...
fülkeszobrok a Zsolnay Gyár kertjében
A
dombormű kompozícióját a historizáló művészként ismert Zala György tervezte, az alakokat ő mintázta. A kivitelezés a pécsi Zsolnay-gyárban készült. Habár monumentális épületplasztikai díszeket gyakran kellett elkészíteniük, a több darabból összeillesztett dombormű még így is különleges feladat elé állította a gyár szakembergárdáját. A dombormű különleges szépségét kompozíciós és plasztikai erényei mellet nem utolsó sorban finom színezésének köszönheti. A mintázás után a felületekre felvitt mázak égetés utáni pasztellszínei: a haloványan csengő narancsosoknak és kékeknek, mint kiegészítő színeknek a különleges harmóniája ad hangsúlyt a puhán modellált figuráknak. A testszínek krómoxiddal színezett áttetsző halovány rózsaszínes árnyalatai a Zsolnay-gyár boszorkánykonyhájában született ilyen típusú mázak legszebbikei közül valók.J
utott a domborművek figuráit bemutató két másodpéldány a pécsi gyár udvarába is, ahol Zsolnay Vilmos régi szokását megőrizve a gyár produktumaiból „házi kiállítás” is készült. A „Vénusz ünneplése az Olümposzon” kompozíció két önálló figuráját láthatjuk így a pécsi gyár udvarán: mindegyik a jellegzetes Zala György féle mozdulattal és az általa tervezett növényi ornamentikával szegélyezett keretben önálló alkotásként került a gyár udvarán a közlekedő út menti oldalfal kőburkolatába. Ma is itt láthatjuk szépen restaurálva ezeket, ám már mint a Zsolnay Kulturális Negyed sétaútjának színes mázas kerámia attrakciót.