Keserü Katalin művészettörténész tollából és Tumbász András fotóművész képanyagával egy eddig kevésbé látott épületről, annak díszítőfestményeit létrehozó festőművészről, Körösfői-Kriesch Aladárról jelent meg egy kitűnő könyv az Arcus Kiadónál. Ebből tallózunk egy-két gondolatot izelítőként.

A Maurice Denis kapcsolat

A könyv egyik újdonsága, hogy Körösfői szakrális jellegű munkásságára helyezve a hangsúlyt feltárja a kapcsolatot Körösfői-Kriesch és a művész-teoretikus Maurice Denis, a modern képfogalom egyik meghatározója között. A francia művész egy olyan festői nyelvet tartott lehetségesnek, melynek "szavai" a vonalak, azok arányai, valamint a színek, amelyekkel lehetséges a természetfölötti (szellemi) szépség, az isteni harmónia kifejezése. Körösfői Párizsban kerül közel ezekhez az eszmékhez, a könyv pedig élvezetes stílusban, sok idézettel követi végig pályájának ezt a vonulatát is. A festő mint a korabeli egyetlen modern díszítőfestő műhely vezetője a magyar szecesszió szakrális ornamentikáját alkotja meg az épületbelsőkben, felhasználva az általa oly hőn szeretett népművészeti forrásokat is. KATT a lenti kis képekre a nagyításhoz.


A váci Karolina-kápolna - szövegben és képben

A könyv utolsó részében a szerző, az eddig - még művészettörténészek számára is - ismeretlen kápolna belső dekorációját írja le részletesen, többek közt a motívumok eredetéről is szót ejtve. Külön kell szólnunk a kápolna belsőről készített számos fotóról (professzionalizmusuk Tumbász András fotóművészt dícséri) és a képek kitűnő, a szöveggel egyenrangú elhelyezéséről, amit a képmellékletek sorozata követ. E beszámoló irásának idején (2013 szeptember 20) e fotókból külön kiállítás nyílt Vácon az Arcus Galériában.

Érdekfeszítő konferencia zajlott le nemrég Vácon. Az egybenyitott termek teljesen megteltek, sokan a folyosóból hallgatták végig a több orás elődás sorozatot. A 2013. szeptember 6-án, a váci Nagypréposti palotában megtartott tudományos konferencia, egy eddig kevésbé tárgyalt témával foglalkozott, a magyar szecesszió szakrális művészetével. Az előadások középpontjában a Váci Egyházmegyében található épületek szecessziós művészete állt, de ezt témát az előadók nagyobb időbeli és térbeli környezetbe helyezve, a gödöllői műhely munkásságával összekapcsolva mutatták be.

A fenti képes tartalomjegyzék (Katt a kis képekre) az elhangzott nyolc előadásból tallóz néhány illusztrált gondolatot.

Pálos Frigyes (szül. 1924-ben Kispesten) prépost, művészettörténész, a Váci Egyházmegyei Múzeum igazgatója meglepő fiatalossággal fejtett ki több eredeti gondolatot. Ebből adunk vissza néhányat.

Egy gondolat gótikáról és a szecesszióról
A művészetek világában időnként közös levegő terjed a művészeti ágak között több országra is kiterjedőleg. Ez történt a gótikával. Épületek, bútorok, ünnepi és kegytárgyak, a ruhaviselet egy stilusban születettek sok éven keresztül. Ezt ma globalizációnak neveznénk. Majd a gótika évszázadok után újból kivirágzott és lett a templomépités jellegzetes formája. Nos, a századfordulóban egy új gondolat terjed Európában: új művészet kell az új századnak. Ez a gondolat megtermékenyitette a művészeteket de az iparművészetet is. Ezt ma összművészetnek hivjuk és két művész óriás képviseli ezt Gödöllőről, ők a mai előadások fő szereplői, Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor.

Magyar szecesszió - a hungarikum

A magyar szecesszió eltér az francia art nouveau-tól, a bécsi szecessziótól, egyéni és sajátos. A népművészeti értékek felkarolása mellett a magyar szecesszió sajátja a szakrális jelleg, ahogyan az alkotóknak számos műben fontos volt a természetfölötti bemutatása és ezt művészi elragadtatással tették. Szecessziónk magyar, hungarikumnak kell lennie. A konferencia most három helyszinnel foglakozik - Zebegény, Vác, Pesterzsébet - mondotta Pálos Frigyes majd igy fejezte be megnyitó előadását: "folyt köv."

Néhány gondolat az előadásból.

A XX században és főleg Európában, a vallásos művészet már nem tartozik a művészet főáramlatához. A XX század művészete ugyanis individuális jellegű, a közösségi vallásos művészeti alkotások kevésbé jelentkeznek, a mecénatúra sem oly erős mint az előző századokban. Ami viszont megmaradt mintegy az évezredek hagyományaként, még a mitológiai hőskortól kezdve, az oly fogalmak képi bemutatása, mint az örök, a végtelen, a szent, a valós világ feletti világban való hit, stb. Vallásos szellemiségű művek születnek a legkiválóbb művészektől - példaként itt fentebb, az előadásban is megemlített művekből adunk kis illusztrációt (katt a három kis képre).

A század elején, gödöllői művészek több egyházi megrendelést is kaptak olyan egyházi vezető személyiségektől, akik e művésztelepet, annak szellemiségét megfelelő módon értékelték. E szakrális művek a jelen konferencia központi témái, annál is inkább, mivel ezeknek a műveknek szintézis jellegű leírása, mely a stílus, a formai jellemzőket szervesen összekapcsolva hozná az ikonografikus leirással, még elöttünk álló feladatként jelenik meg.

Őriné Nagy Cecília előadásában a vallásos műalkotások, vagy vallásos érzelmekhez, eszmékhez kötődő művek egész sorát mutatta be, ezekből mutatunk be itt hármat.

Itt először kis ízelítő Nagy Sándor szakrális munkáiból. Részlet a már nem látható Regnum Marianum templom freskóiból, a második képen pedig üvegablak a Lipótmezei Kápolnából. (KATT fentebb a nagyításhoz)

A gödöllői művésztelep gondolatisága jól követhető a Regnum Marianum szentély freskójának ábrázolásán, ahol a kivirágzott keresztfa előtt áll kitárt karokkal Jézus Krisztus. Nagy Sándor megfogalmazásában: magas homloka mögött a múltak és jövők Megértése fénylett, derült, mint a nap fölkelte. A kivirágzott keresztfa ábrázoláshoz hasonlóan jelenik meg a lipótmezei (1914) üvegfestményeken a mindent átszövő indaként burjánzó növény, ami végig követi át és átváltozva almafától, rózsabokron és liliomon majd tüskebozóton át, az üdvtörténetet.

A harmadik kép: A jó kormányos című gobelin. Tervezte: Körösfői-Kriesch Aladár. Készítette: Belmonte Leo. A tervező művész a hajót, mint egy más, új világba való átmenet eszközét festette meg, egyben mint a művészetre és szeretetre épülő közösségük jelképét. A Krisztus által kormányzott hajót mint szelek hajtják az példamutató emberi tulajdonságok. E nőalakokban megszemélyesítet szelek az Erély és a Jóravaló készség (Erély csak akkor értékes ha jó fele törekszik) valamint a Szeretet és a Megismerés (ez utóbbi kettő is társas tulajdonság, egymást segítve alakulnak ki).

Az előadás központi témája, vajon Kós Károly a zebegényi Havas Boldogasszony plébániatemplom belsejét díszítéssel képzelte el, avagy puritán belsővel. Ismert, hogy a belső falfestmények és faldekorációk jóval később készültek, Kós ezeket már nem is látta - legfeljebb képeken - lévén, hogy nem jött vissza megtekinteni.

Antony Gall, a Kós Károly nagy monográfia szerzője - ebből a szempontból - vitt végig Kós életútján és vizsgálta meg műveit. Tudjuk - mondta - az itáliai és bizánci festett templomok nagy hatással voltak rá, de a szeretett erdélyi templomai (magyar, szász és román templomok) a középkortól kezdve nem egy freskót tartalmaznak. Így tehát a zebegényi belső díszítés sem lehetett idegen számára.

Az előadó számos korabeli kép és szövegforrást mutatott be, a Körösfői-Kriesch Aladár irányításával ugyan, de tanítványai által alkotott belső dekoráció létrejöttének körülményeiről. (Katt a képekre a nagyításhoz)

Az előadó Benkő Zsuzsa, Körösfői-Kriesch Aladár pedagógiai tevékenységével, tanársegédének Leszkovszky Györgynek és a tanítványainak a munkásságával már régebb óta részletesen foglalkozik. Körösfői-Kriesch Aladárnak jól megfogalmazott elvei voltak a művészeti nevelésről és tanításról, amit a gyakorlatban is megvalósított mint az Iparművészeti Iskola monumentális díszítőfestészet osztályának tanára (1911 és 1915 közt). Az osztály több külső megrendelést is kapott, így nyílt meg a lehetőség, hogy tanítványai a tanult technikákat kipróbálhassák. Az előadás a zebegényi freskók megalkotásának körülményeit tárgyalta annak több vonatkozásában.

Itt most egyetlen - sokat mondó - Körösfői idézet e freskók munkálataihoz kapcsolva:

"Az idea lényegében csak egy agyban születhetik meg. Az egész templom dekorációjának — mint ideának — megoldását tehát két év előtt végzett tanítványomra — és akkori tanársegédemre — Leszkovszky Györgyre — bíztam. Neki kellett az egész templom színakkordját, a folt- és vonalelosztást — úgyszintén a figurális freskók kompozícióit — számos, kísérletező, kisebb vázlatokban megállapítani — úgyszintén az ornamentális részekhez is apróbb vázlatokat készíteni."

( Magyar Iparművészet 17. évfolyam 9. szám (1914.) )

Mester Éva üvegtervezői és restaurátori munkájával párhuzamosan a színek szerepével is foglalkozik az építészeti üveg történetében. Előadásában a zebegényi Havas Boldogasszony plébániatemplom általa felújitott üvegablakok színeit is elemzés alá vonta.

A három üvegablak színeiről.

Az üvegfestményeknek egyedülálló a színszimbolikájuk. Színviláguk egyedien újszerű - összhangban a templom gazdag figurális és ornamentális falfestményeivel - gyökeresen szakít az egyházi hagyományokkal, a kompozíciók sajátos színszimbolikát követnek. Szűz Mária gloriája türkizzöld (aktivitás, szellemi szféra) a Gyermek Jézusé sárgászöld (intenzív növekedés, a tavaszi földből kinővő búza színe), Szent Erzsébet glóriája türkizkék (tiszta szellemi szféra), Szent István lilás kék glóriával (hatalom, bölcsesség, szellemi erő) van ábrázolva. A színek összekapcsolják egymással az alakokat, az egyes szereplők tekintete, testtartása rejtett lelki tartalmakat hordoz. Szűz Mária ruhája a megszokottol eltérően nem vörös, hanem lilás rózsaszín, halványkék palásttal. Ugyanígy különleges Szent István zöld köntöse és aranyokker köpenye, mely történelmi utalást takar. De meglepően szokatlan Szent Erzsébet dekoratív, színes népviseleti öltözéke is.

Az előadásban Gellér Katalin, Nagy Sándor műveit mutatta be Budapest-Pestszenterzsébet két helyszínéről, az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomból (freskók és üvegablakok) és a Pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya templomból (üvegablakok)

Első illusztrációnk: A szegény asszony két fillérje. A freskó a szegény asszony adakozását "két fillérét" megjelenítő, akár a pesterzsébeti templom keletkezéstörténetének is felfogható falkép. A súlyos oszlopokkal tagolt térben elhelyezett figurák színes foltjai nyugodt, mégis mozgalmas összhatásúak. Az oszlopok függőlegesét Nagy Sándor a karok vízszintes mozgásával egyensúlyozta. Az egyiptomi falképek síkszerűségét, az orientalista festmények mesélő színességét egyszerre idézi az erkölcsi példázatot szinte archaikus szigorral megfogalmazó freskó.


A Magyarok Nagyasszonya üvegablakaira és belső díszítésére Nagy Sándor itt is Décsei Géza prelátus és művészeti írótól kapta a megrendelést. A neogótikus stílusú templomban a festő, programjának kialakításában a középkori templomok példáját követte. Az oldalfalakon az Ó- és Újtestamentumi jelenetek párba állítva egymást magyarázzák. Fentebb néhány jelenetet mutatunk be, e mélytüzű színekben ragyogó üvegablakokról. (Katt a képekre a nagyításhoz)

Katona Júlia előadásában - ami egyben a konferencia alkalmából megjelenő A váci Karolina-kápolna és Körösfői-Kriesch Aladár könyv bemutatója is volt, részletesen foglakozott Körösfői munkássága és az ornamentika vonatkozásaival, hangsúlyosan a dekoratív festett mennyezetek témában. Megtudtuk mi a kapcsolat a budapesti Mátyás templom díszítő freskói és a váci díszítő motívumok közt, részleteket láthattunk több Körösfői által ismert mintakönyvből.

Itt most egyetlen motívum vizuális kapcsolatairól mutatunk be három képet. A Váci Karolina-kápolna mennyezete részeként, a boltívek indításánál kivitelezett, stilizált és ugyanakkor élettel teli motívum látható az első képen. A második képünk Owen Jones korabeli mintakönyvéből való (ez nem olyan rég magyarul is megjelent Owen Jones, Ornamentika - Népek, korok díszítőelemei) ami a saját korában legnagyobb hatással volt a díszítőművészetre. A váci motívum zig-zag formájú indítása az egyiptomi motívumok közt felelhető, itt a vizet (művészet a tiszta forrásból) jelképezi. Vizuális kapcsolatot a lótusz illetve papirusz virág és levél formákkal is fellelhetünk, természetesen Körösfői élt a művészi szabadság és díszítőtehetsége lehetőségeivel. Mint ismert ez utóbbi motívumok és a magyar népművészeti motívumok közt Huszka József kapcsolatot vélt felfedezni, kapcsolatot mely e mintákat egyszerre tette egyetemessé és magyarossá a korabeli díszítő festők szemében.