Városnéző séták

A tematikus városnéző séták keretében a hétvége folyamán négy alkalommal kalauzolták a Szeged építészeti remekei között a látogatókat a hivatásos idegenvezetők: június 9-én 10 és 16 órakor indultak a séták, június 10-én pedig 10 és 15 órakor. Mindegyiket nagy érdeklődés övezte, még szegediek is csatlakoztak hozzájuk, hogy jobban megismerjék hétköznapjaik helyszínét. Az alábbi képen: Szeged, Kárász utca 16., Unger-Mayer ház, tervezte Magyar Ede és Sebestyén Endre (Zielinszky), 1908 - 1911. Fotó Szecessziós Magazin

Reök-palota, épületbejárás

Nemcsak a várost, hanem magát a Reök-palotát, Magyar Ede építészeti remekét is bejárhatták az érdeklődők. Csikós Ildikó népszerű, mindig maximális létszámmal induló palotasétája június 9-én 14és 19 órakor kezdődött, június 10-én pedig 16 órától fedezhették fel a kíváncsi vendégek a palota ritkán látogatható részeit. Olyan épületrészeket is bejárhattak, amelyek hétköznap, a képtár látogatásakor nincsenek nyitva. Hogy milyen a függőhidakról lenézni, vagy hol közlekedtek a cselédek, milyen alacsony is valójában a cselédlépcső? A séta résztvevői ezt is megtapasztalhatták.

Tárlatvezetések, „kincskereső” gyerekfoglalkozások

A palotában nem csak a szép terek, hanem a REÖK aktuális kiállítása, a XVII. Táblaképfestészeti Biennálé is díjmentesen megtekinthető volt az egész hétvégén. A kortárs hazai festészet színvonalas, sokszínű seregszemléjét Csúri-Magosi Rita tárlatvezetésével tekinthették meg június 10-én 13 órától a palotában. Ez az európai szemléletű, résztvevői aktivitásra építő tárlatvezetési módszer arra törekszik, hogy kapcsolatot teremtsen a szemlélő és az alkotás között, a tárlatvezető egyfajta mediátor-szerepet vállal ebben a folyamatban, ahogy hétköznapinak tűnő kérdésekkel, felelevenített élményekkel könnyebben értelmezhetővé teszi a műveket. Ezek a tárlatvezetések nem az összes képet próbálják belezsúfolni az egyórás programba, hanem 5-6 alkotást emel ki, melyek egy adott témakörhöz köthetők – ennek az alkalomnak a vezérfonala a vidék és a város kontrasztja volt, és hogy miként jelenik meg a távolságuk, eltérő életmódjuk a kiemelt alkotásokon.

Ezt a módszert, hozzáállást természetesen a gyermekek esetében is sikeresen lehet alkalmazni – június 10-én délelőtt játékos, „kincskereséssel” egybekötött gyermek múzeumpedagógiai foglalkozást tartott Csúri-Magosi Rita a 6-12 éves korosztálynak. Ez a játékos ismerkedés a művészettel például úgy is megvalósulhat, hogy a nonfiguratív festményekkel eljátszhatnak a kisebbek, hogy ki milyen formát fedez fel egy-egy képen, a geometrikus alkotások pedig akár remek színezőkké is válhatnak, ha csak a körvonalaikat hagyjuk meg. Ez a közelítés, érdekessé tétel nem egyszerű feladat a múzeumpedagógusok számára, de kellő kreativitással és türelemmel valóban felül lehet írni azt a hibásan rögzült asszociációt, hogy múzeum, galéria olyan unalmas hely, ahol nemhogy csendben kell maradni, és semmihez sem lehet nyúlni, de még csak nem is izgalmas.