Szecessziós Magazin

A Szecesszió Világnapja - Nádor Terem, 2017. június 10.

Csenkey Éva:
A szecesszió kialakulása
és átalakulása a Zsolnay műhelyben

Jól ismert tény, hogy a századfordulótól az első világháborúig tartó időszakban jutott el a pécsi Zsolnay család vállalkozása sikereinek csúcspontjára. A kerámiaipar minden területére kiterjedő gyár-együttesben készült művészi kerámia tárgyaik a nemzetközi kiállításokon és piacokon hódították meg a hozzáértőket.

A kor vezető építőművészeivel együttműködve az Osztrák-Magyar Monarchia egész területén, számos jelentős építményen jelentek meg a pécsi, majd a budapesti gyárakban kivitelezett épületkerámiáik. Ipari árú kínálatuk, az elektromos porcelán szigetelők, technikai eszközök, a kőcserép alagcsövek, kémények, országszerte a belföldi fejlesztéseket szolgálták.

A kedvező külső és belső körülmények összefonódásának eredményeit a közelmúltban megjelent számos komoly publikáció közkinccsé tette. A kifejlődés és az átalakulás fő állomásainak ismerete immár a részletek elemzésére ösztönöz.

Az előadás e részletek egyikére kívánja felhívni a figyelmet, a pécsi Zsolnay műhelyekben születő művészi kerámiák stílusformálódásának folyamatára, az 1879-1884 és 1911-1921 közötti időszak emlékekre. A szecesszió „virágkorát” megelőző és követő időszak tárgyai és dokumentumai nem csak a történészek számára tanulságosak. A kifejlődés és az átalakulás örökérvényű motivációit segítik megérteni, átélni.

Egy újonnan felfedezett
Komor Marcell fotó kapcsán.
A fotót bemutatja: Göllesz Zoltán, meghívott vendégünk: Székely Tamás az építész unokája.

A most felfedezett fotón a fiatal Komor Marcell és a szentesi polgármester látható, amint a Petőfi Szálló és Vigadó épületének nyertes tervrajzát figyelik

Komor Marcell unokája, Székely Tamás akinek szintén ismeretlen volt a fotó, gyermekkori emlékeit megosztva közelebb hozta az építészpáros alakját az érdeklődőkhöz számos családi fényképet is bemutatva.

A Keleti Károly utca 29-31. számú ikerházat ahol Székely Tamás ma is lakik, 1909-ben tervezte az építész-páros, Komor Marcell és Jakab Dezső. Az utcafronti két szárnyat bérház céljára, a feljebb, a kert végében álló kettős épületet pedig családjaik számára. „A bal oldalon volt a Komor-bérház, a jobb oldalon a Jakab-bérház. Az utcafronton valaha hatalmas faragott székelykapu állt, két kis kapuval: balra a Komor-kapu, jobbra a Jakab-kapu. És mi mindig a Komor-kapun jártunk ki és be, és a Jakab család mindig a Jakab-kapun, és soha nem emlékszem, hogy másként történt volna."

Sipos Anna:
Építészet és szecesszió Szentesen

Szentes város lendületes ütemben kezdett fejlődni, miután, 1878-ban Csongrád vármegye székhely lett. Ennek köszönhetően a szecessziós építészeti tendenciák is viszonylag korán megjelentek a településen, amikor 1897 elején Komor Marcell „Magyar szellem” jeligéjű pályaművével megnyerte a Kossuth tér szomszédságában építendő szálloda és színház tervezését. A korai magyaros szecessziós alkotás az egyik első, amely Lechner Ödön magyar építészeti stílus megteremtését célzó törekvéseit vidékre közvetítette.

Azonban a későbbiek során Szentesen, inkább a környék építészei, építőmesterei és kőművesei jutottak megbízásokhoz, mint a hódmezővásárhelyi születésű Borsos József, a csongrádi Mészáros Sándor, vagy a helyi Dobovszky József István és ifj. Bene István. A magyaros szecesszió mellett inkább a geometrizáló irányzatok örvendtek népszerűségnek az építtetők körében, több lakóház a bécsi szecesszió jegyeit mutatja, de gyakoriak a kristályos, kubusos ornamensek is.

A szecesszió irányzata a világháború kirobbanásával sem tűnt el, hanem motívumai sematizált, leegyszerűsített formában tovább éltek az 1920-as években emelt épületeken is. Az előadás ezen házak közül mutatja be a legjelentősebbeket.

Merényi György:
Szecessziós csempeképek
a Zsolnay gyár fénykorából

Az előadásban a szerző egy sajátos építészeti kerámiával foglalkozik, a csempeképekkel. Először a történeti és művészeti előzményeket, majd a leglátványosabb Zsolnay szecessziós csempeképeket mutatja be.

A pécsi Zsolnay gyár építészeti kerámia emlékei közt az itt bemutatandó alkotások nemcsak stilárisan, a bécsi szecesszió világához történő igazodásukkal, hanem sajátos gyártási technológiájuk okán is elkülönülnek.

A csernovici (az Oroszországban/Ukrajnában található város, egykor a Monarchia legtávolabbija volt) Bukovinai Takarékpénztár épülete homlokzati csempekompozícióját,
a budapesti Törley-gyár degorzsáló termének faliképét,
a pancsovai (ma Szerbiában) Népbank homlokzati mozaikképét
és a budapesti, Aulich utcai Walkó-házat díszítő csempeképet

az egységes formavilág és az egyedi, eredményét tekintve látványos — festett csempelapok összeillesztéséből képpé formált — technika köti össze. Mindegyikük a szecessziós művészet virágzásának idején, 1900 és 1908 között készült.

Az előadás nyomán elkészült hosszabb írás teljes terjedelmében itt olvasható

Ninkov Olga, PHD:
A szabadkai szecesszió
és a népművészet

A magyar szecesszió népművészeti vonatkozásai nem annyira a fővárosban, mint inkább a vidéki városokban figyelhetők meg.

Szabadka jelentős középületeinek homlokzatán, de belső terükben is nagy számban találjuk meg a stilizált népi motívumokat

Az előadó ezt sok példával illusztrálja, feltárva eredetüket, alkalmazásuk célját az Osztrák—Magyar Monarchia vidéki városaiban

Bolla Zoltán:
A patkóív és más
szecessziós ablakformák

A századfordulóban divatossá vált forma története évezredes. Eredete szövevényes, többen is kutatták, keletről származhat ugyan, de újra és újra rátaláltak különleges jellegére és több népcsoport építészetének sajátja lett mielőtt a századfordulóban a globális jellege kialakult.

A patkóív az organikus formától - ami már kétezer éve ismert - egészen a mértani köralakig sokféleképp megjelent, sőt külön formaelem csoportot is alkothat, mint például a karéjos változatok.

Ami a századforduló szecesszióját illeti, a patkóív és nyomott patkóív a brüsszeli art nouveauban (Hankar és társai) kezdetben az építészetben és a bútorművészetben jelent meg. Igen hamar a magyar szecessziós építészetben és iparművészetben is megjelenik, még a népies formák közt is. Utalhat a keleti kapcsolatokra is, majd általános dekoratív elemként válik divatossá.

Nádor terem

1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.

Telefonszám: 061-344-7072
E-mail cím: hangverseny@hangverseny.hu