A

Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárban a szecesszió világnapja alkalmából, 2018. június 12-én, egy igen ritkán tárgyalt téma került előadásra, a szecesszió az irodalomban. Az előadás címe: A szecesszió stiláris sajátosságai Gozsdu Elek Anna leveleiben. Ahogy a szecessziós festészet, a már korábban megjelent szimbolista festészettel szoros rokonságban van, jellemzői gyakran a szimbolizmusé is, úgy az irodalomban is, ezek együtt bukannak fel a századforduló idején Magyarországon. Sőt a szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió hármassal is igen gyakorta találkozunk.

M

olnár Csilla előadásában (katt. a baloldali nagyítható képekre) Gozsdu Elek: Anna levelek című könyvét elemezve, sok idézettel mutatta be a szecessziós irodalom stiláris jellemzőit.

Gozsdu Elek (Ercsi, 1849. november 28. – Temesvár, 1919. május 26.) magyar író, elbeszélő, drámaíró, ügyvéd. Nagyon keveset írt. Az 1870-es években versekkel, novellákkal jelentet meg. Az aranyhajú asszony című regénye 1880-ban jelent meg, ami még francia romantika hatására vall, de a Köd című második regénye két évvel később, már Charles Baudelaire és a szimbolizmus befolyását tükrözi.

Ötvenhét éves, amikor megismerkedik a nagyon fiatal és művelt Weisz Annával, akinek férje, a vagyonos kereskedő még Gozsdunál is idősebb. 1906 - 1915 közt leveleznek, költői értékű kései szerelmes levelei, Gozsdu végső művei közt, csak jóval halála után jelennek meg.

I

tt most, a szecessziós irodalom két jellemzőjét mutatjuk be példákkal illusztrálva. Az indázó növényvilág ábrázolása nem ritka a szecessziós művészetben, de természetesen ez a képi analógia, mint minden hasonlóság sántit. A díszítő jellegű, indázó mondatok szerkesztése a szavak ismétlését jelenti, plusz azok más-más tartalomhoz, fogalomhoz való kapcsolódását. Ezáltal válik egyszerre felerősítő és több gondolatot, elágazó kapcsolatot bemutató, dekoratív egységgé.

„Én is két napon át nem tettem mást, mint hogy vártalak téged… vártalak, amikor olvastam, vártalak, amikor ültem, beszélgettem… a lényednek a képe, a lényednek a hangulata mint szelíd melódia kísér engem, és ez a melódia jótékonyan befolyásolja a gondolataimat, és mindent, amit teszek és mindent, amit nem teszek. Nagy megnyugvást érzek az intelligenciád erősségében és a szépségszeretetedben… olyan jó, hogy születtél, olyan jó, hogy vagy, olyan jó, hogy találkoztunk! Te szereted a muzsikát, szereted a szép könyveket és szereted a virágokat… ez a három szeretet a te szentháromságod, és ebben a szentháromságban foglaltatik minden humanizmus…”

(Gozsdu Elek levele Weisz Annához)

E

gy másik jellemző a színek fontos szerepe, egyáltalán a szín emlegetése, vagy a különböző színek, színárnyalatok hozzárendelése valamihez. A színekkel való jellemzés, hasonló vagy kontrasztos színek alkalmazása a festészet sajátja úgy általában is, de a szecesszióban még látványosabb, merészebb. Itt ebben a képsorban Mucha a színeket a megfelelő drágakövekkel, azokat pedig hölgyekkel kapcsolja össze. De ugyanígy az irodalomban is, a színeket sokszor megszemélyesítik, összefüggéseket találnak a színek és jellemek, színek és hangulatok vagy akár a színek és cselekedetek közt

„Igen, a színek ölelnek, a színek csókolnak, igen, a színek hízelegnek, a színek gyöngéd szavakat súgnak magának, igen, a színek mesélnek magának, és ezek a selyemszívek magát szeretik, és elvezetik magát messze, ismeretlen tájakra ...”

(Gozsdu Elek: Levelek, 1910. XII. 24.)

A

gyerekfoglalkozásokra szintén június 12-én került sor. Más-más anyagokat használva más osztályok voltak jelen 9 órakor (alsósok) illetve fél 11 órakor (felsősök) a gyerekkönyvtárban. Az következő négy kép Anna Uhrin felvétele, akinek ezúton is köszönjük, hogy elküldte Magazinunknak. Katt. az alábbi nagyítható képekre

A

nagyobbak csoportja összetettebbek feladatot kapott: Kaposvár szecessziós épületeinek a felismerése, valamint szecessziós dekorációk elkészítése. Az itt következő képek Anna Uhrin felvételei. Katt. az alábbi nagyítható képekre.