Szecessziós magazin



A könyv művészete a századfordulón

K

ozma Lajosra emlékeztek a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárban a szecesszió világnapja alkalmából. A korszakban készült könyvekből és a kiskorpádi születésű építész grafikáiból nyílt kiállítás a bibliotékában.




A

H. Molnár Katalin, művészeti tájékoztató által összeállított tárlaton szecessziós köteteket tekinthettek meg az érdeklődők. – Nem az építészet, hanem a könyvművészet szempontjából mutatjuk be a korszakot – mondta H. Molnár Katalin. – Sok szép század eleji szecessziós könyvünk van. A raktár mélyén védett könyveink közül választottuk ki a tárolókban látható köteteket. (KATT a képekre a nagyításhoz, a képsorozathoz - összesen 14 kép a könyvművészeti kiállítás részleteivel)














K

ozma Lajos 1918 nyarán találkozott Kner Imrével, ami az iparművészet szempontjából döntő jelentőségűnek bizonyult. Beszélgetések során arra közös felismerésre jutottak, hogy az "alapvető fontosságúnak tartott modernizáció programját össze lehet, sőt össze kell kapcsolni a könyv legszebb korainak nemes tradíciójával. Ezt az újrahasznosítható örökséget a 17. századi nyomdászatban, végső soron a barokk kultúrában vélték megtalálni." Kozma szoros kapcsolatot alakított ki a híres gyomai Kner nyomdával, ahol szecessziós könyvgrafikákat tervezett az úgynevezett Kozma-barokk stílusban. Az 1920-as években az Amicus kiadó számára is készített könyvdíszeket és illusztrációkat.










1908-ban indulat a Nyugat folyóirat, 1909-ben a Nyugat Könyvkiadó. A modern magyar irodalom történetében, és a hazai könyvművészetben is fordulópont ez a dátum. A könyvvel szemben nem csupán a betűk olvashatóságának igényét támasztották, de a szöveg és a kép, a címlapok és a belső oldalak stílusának egységére is törekedtek. A historizmus keménytáblás, bőrkötéses, aranyozott díszműveit ekkor váltotta fel a puha fedelű, kézbe vehető, könnyen forgatható, megfizethető árú, mégis igényes kivitelezésű, vagyis a mindennapi olvasásra termett könyv.




















Megnyitó: 2017. június 13. (kedd) 16:30 óra




Közreműködött: a Kultúr Találka együttes

A

z együttest a zene és az irodalom összekapcsolása jegyében hallgattuk a könyvművészeti kiállítás megnyitóján. A kaposvári verszenekar egyébként évek óta kampányol a versekért, a költészetért országszerte. Megzenésített versekkel "házalnak" a fiatalok és az idősebbek körében egyaránt. Az Ördögkatlan Fesztivál, a Kaláka Fesztivál és a Vers-Dal Fesztivál színpadán is feltűntek már. A céljuk, hogy a zene segítségével szerettessék meg a magyar irodalom örökbecsűit, ugyanakkor nem feledkeznek meg korunk költészetéről sem. Csokonaitól, Petőfin át Varró Dánielig számos költő munkái megtalálhatók a repertoárjukban. (A felvétel a megnyitó előtt néhány nappal, Kaposváron, a Fő utcán készült)







Kozma Lajos nyomdokán

A

szecesszió idején nagy hangsúlyt kapott a tartalom, a betűk és a kötéstábla harmóniája. A készítők azt vallották: „egy használati tárgy is lehet műalkotás, ha azt gondosan készítik”. Ilyeneket készített a roppant sokoldalú, kiskorpádi születésű Kozma Lajos is, az építész, grafikus és iparművész. Építészhallgató korában a Kós Károly vezette Fiatalok Társasága tagja volt, mely egységes műhelyként, néhány évig közös célokkal és szinte azonos stílusban alkotott, mondta a századforduló e meghatározó építészeinek jelentőségéről Bálint Imre előadásának bevezető részében.




A

közös teremben folyó műhelymunka, a közös beszélgetések, a különböző évfolyamok építészeti hallgatóit is összekapcsolták egy - Lechner Ödön által kijelölt cél nyomán, de annak stílusától eltérő - új magyar építészeti stílus kialakítására. Az irodalom megemlíti, hogy épületrajzaik a grafika művészetéhez állnak közelebb, mint a mérnöki tervezéshez. Ez csak részben igaz, figyelembe véve, hogy ezek látványtervek voltak, valamint észre kell vennünk, hogy a szecesszió látványtervei nemzetközi téren, neves pályázatok szintjén is hasonló remek grafikai kivitelben készültek (a képek itt is nagyíthatók - adatokkal is kiegészítve)







A

kalotaszegi, népies formák jegyében készül az Utolsó Ábrándok - Melódiák sorozat is. De még szintén 1908-ban Kozma Lajos már távolodik ettől a stílustól. "A nagy Szonáta" című sorozatban (lásd részleteket a lenti képeken) még vannak ősi magyar szimbólumok, alakzatok, de kevesebb és azok is sűrű mintákkal borítottak. A magyaros jelleg keveredik a Wiener Werkstätte és Aubrey Beardsley által sikerre vitt stílussal, de természetesen Kozma egyéni sajátosságait is megfigyelhetjük ebből az időből.




A

hogy ezek a részletek is mutatják, sajátos grafikai nyelvet használva, Kozmánál a pontozott alakzatok a vágyainkban és képzeletünkben levő lények, de egyben a művész szellemiségének jelképe, attribútuma is.

S

zintén jellemző és jelentéssel teli az alább látható forma: a sűrű népies mintával borított (totem)oszlop, kopjafa. Múltbeli erőteljes alakzatok, de akár a jövőt meghatározó formák is, ahogy a hagyományos népies mintákra alapozható új ornamentika is meghatározza nemzeti stílusunkat Kozma látásmódjában.










Cím: Kaposvár, Csokonai Vitéz Mihály u. 4, 7400
Telefonszám: (82) 527 356