A megjelenteket Dézsi János könyvtárigazgató házigazdaként üdvözölte, majd átadta a szót Bagyinszki Zoltánnak, aki elsősorban Gyula város önkormányzatának és vezetőségének támogatását köszönte meg. Azt mondta, a szecesszió figyelmet érdemel, és ezt városunkban meg is kapja. Kifejtette azt is, hogy Bálint Imre programozóval és Fodor György szövegíróval már jó ideje dolgoznak azon, hogy legyen mit bemutatniuk az érdeklődőknek ezen a jeles napon. Beszélt városunk új útikönyvéről is, és aláhúzta: ebben már szó esik a szecessziós sétáról.

Még az elején mókás performansszal indult 2018-ban a szecesszió napja Gyulán. Bálint Imre főszerkesztő, Kónya István alpolgármester, Fodor György magyartanár, Rusznyák Csaba fotóriporter és Bagyinszki Zoltán kezdeményező ugyanis mezt cserélt a nagyérdemű szeme láttára, s meglepetésként felöltötte magára az esemény egyedi pólóját.

Kónya István, városunk polgármestere így fogalmazott: valamikor körvonalazódott egy álom, amit a három fős kis csapat azóta igyekszik valóra váltani. Úgy vélte, amikor Bagyinszki Zoltán elkezdett a szecesszióval foglalkozni, maga sem gondolta, hogy eljut addig a mélységig, ahová mára elérkezett.

A készülő térképet az alpolgármester egyedinek nevezte Békés megye történetében, hisz azzal, hogy 35 olyan ingatlan került fel rá eddig, amely a szecesszió jegyeit viseli, erre utal.

– Ez nyilván gyulaiság, nem is gyulaiság, hanem inkább gyulaikum. Bízzunk abban, hogy az értéktár bizottság hamarosan foglalkozni fog vele – tréfálkozott a tisztségviselő.

A Gyulai Hírlap beszámolójának teljes szövege itt

A gyulai szecessziós épületeket bemutató szakmai weboldal elkészítése elkezdődött. A képes-szöveges összeállítás kb. 40 objektumot mutat majd be, totál és részlet fotókkal az épület főbb részeire csoportosítva. Épületenként készül leírás a tervezésről, a tervezők, építtetők, építők (kivitelezők) személyéről, történelmi adatokról, stb. Az épületeket az épületlistából avagy a térképről lehet kiválasztani.

A készülő weboldal rövid bemutatása mellett a gyulai szecessziós épületekről is szó esett, ahogy azok a magyarországi szecesszió nagyobb vonulatába illeszkednek. A korabeli építészek tudatosan terveztek a XIX század historizáló stílusától eltérően, de a hagyományoktól - helyesen - nem szakadtak el teljességgel. Ezt figyelhetjük meg itt is.

Gyula városának szecessziós építészete ugyanakkor jól tükrözi az országra jellemző változatosságot, megtalálhatjuk a természethez közelebb álló dekorációtípust is - ezek sokszor a magyaros népi ornamentikából merítettek - de ugyanakkor láthatunk geometrikus motívumokat, pl. szabályos patkóíveket avagy szögletes elemeket is.

Az Ünnepi Könyvhét programjához kapcsolódóan a 2017-es Szecesszió Világnapját az
Alföldi szecesszió című, vándorló tablókiállítás köszöntötte a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban.

A Kiskunfélegyházán, Nyíregyházán, Nyírbátorban, Szegeden és Szentesen már bemutatkozott, húsz tablóból álló kiállítást létrehozók számára ez nagy öröm, hiszen Gyula annak – Debrecennel és Kiskunfélegyházával egyetemben – szülővárosa. Gyulai kötődésű a fogalom, az „alföldi szecesszió” maga is, amelyet a szóban forgó tíz altémára és tíz alföldi mikrorégióra összpontosító tabló feldolgoz.

Az alábbiakban a kiállítás anyagából mutatunk meg egy-két részletet. Az alföldi szecesszió sajátosságát, egységének bemutatását az egyes táblók azonos formátumu tervezése, a képek és szövegek szakszerű és egységes elrendezése is biztosította. Katt a képsorozatra.

A kiállítást megnyitó előadásában Brunner Attila elmondta, hogy az „alföldi szecesszió” kifejezést a hasonló című, 2008-ban megjelent album honosította meg. Ez a Bagyinszki Zoltán gyulai fotóművész felvételeivel és Gerle János szerkesztésében megvalósult könyv a címével rokonszenvesen, de merészen állította: létezik egy sajátos, csak az Alföldre jellemző variánsa a szecessziós építészetnek.

Mindezekről részletesebben itt is olvashatunk