Göröntsér Vera
képei és beszámolója
Emléktúra/Partium a szecesszió jegyében, Körösfői Kriesch Aladár születésének 150. évfordulója alkalmából
szervezett programsorozat keretében. A kiírt programban számomra az egyik legvonzóbb állomás volt a
temesvári püspöki palota épületében elhelyezett üvegablak-sorozat megtekintésének lehetősége. Ellenállhatatlan
ajánlat... és ez éppen meg is valósult.
Az üvegablakok a temesvári papnevelde számára készültek, a kezdeményező Fieber Henrik volt,
a megrendelő pedig Glattfelder Gyula. Utóbbi kérésének
megfelelően, a témát a Hegyi beszéd igéi (Máté evangéliuma), a megjelenítést a magyar szentek élete adták.
A szűkös keretek között nehéz az ablakok történetének és főleg üzenetének teljes bemutatása. Ajánlom ezért
Murádin Jenő írását , ami alapján mindez a legrészletesebben megismerhető, olvasható.
A "festett-figurális üvegablak"-sorozat tehát a papnevelde kápolnája számára készült, ahol Körösfői-Kriesch
Aladár és Nagy Sándor további munkái is elhelyezésre kerültek. Sorsuk 1947-től... (Az ABLAKOK SORSÁról
lentebb egy további szövegrészben olvashatunk)
Adatok
Az üvegablakok tervezője Nagy Sándor (1914),
kivitelezője Róth Miksa
Jelenlegi helyük
Temesvár (Timişoara)
Augustin Pacha utca 1.
A püspöki palota folyosóján, az udvar felöli oldalon.
Köszönet
A téma szakmai megközelítését, a hasznos információkat köszönöm Tóth Erzsébet üvegfestőnek és kollégájának,
Soós Károlynak, akik egyébként közöltek e témában saját oldalaikon, a
Templomablakanno oldalon.
Szerzői jog
Copyright
Az oldalon található képek szerzői jogvédelem alatt állnak, engedély nélkül
felhasználni ezeket nem lehet, minden jog fenntartva! All rights reserved!
(A szerző a
kozterkep.hu szerkesztője, jelen munkáját a Szecessziós Magazin részére ajánlotta)

N
agy Szent Leó pápa és Attila
találkozása: "Boldogok a békességben élők,
mert Isten fiainak hívják majd őket."
A világi hatalom gyávaságával szemben példamutatóan bátor egyházfõ 452-ben a hunok pusztításától mentette
meg Rómát, amikor vezérüket visszafordulásra bírta. Nem égi segítséggel, hanem a meggyőzés erejével veszi rá a pápa
a hunok királyát, Attilát, hogy a birodalommal békét kössön. A hátteret a mediterrán tájra jellemző pineák
és ciprusok mögött föltűnő itáliai város képe zárja. (a képleirások idézetek Murádin Jenő említett munkájából )

I
stván királyunk ("Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak") a népével
jót tevő, a szegényeknek alamizsnát osztó uralkodó képében jelenik meg.
A koronáját körülfogó glória a királyi
szent legendás alakjára utal. A frontális jelenet hangsúlyos, cselekvő részét a királynak pénzérméket
osztó és az azt fogadó, feléje nyúló kezek alkotják. A kéz (mindenek előtt a jobb kéz) isteni-királyi jelkép,
az uralkodás és hatalom szimbóluma egybenA jelenet hátterében a bástyákkal övezett királyi vár hangsúlyosan
a historizmus kelléktárából való. (KATT - minden kép nagyítható)

A
sorozat talán legszebb képe Péter apostol alakja, attribútumával a kakassal.
("Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.")
Leírásában Fieber Henrik is kiemeli a jelenet
megragadó nagyszerűségét: "Szent Péter az elgondolkodó aggkor, és lelki bánat megindító típusa"A képmezőt
egy belső díszítő kereten szegélyező virágok a bánat szimbólumai. Maga a kakas a hűség és az emberi
kegyetlenség között ingadozó tanítvány ismert történetére utal, Krisztus elfogatása idején. Más
értelmezésben azonban a kakas a születőben levő fény, a föltámadás hirdetője.

S
zent Gellért:
"Boldogok, akik
üldözést szenvednek az igazságért,
mert övék a mennyek országa"
A velencei (San Giorgio szigeti) bencés szerzetes István parancsára indult a Maros-vidék népének
megtérítésére és a diocesis alapítására. A király halála után Gellért a Vatha pogány lázadóinak
kezére került, akik a Kelen-hegyről kordéhoz kötözve 1046-ban letaszították.
A hangsúlyosan megformált kerék az örök körforgás kozmikus jelképe, mely küllőivel körbe írt
keresztnek is tekinthető. A Nap és asztrális jelképek a földre és vízre tűző sugarakkal az isteni
kinyilatkoztatásra utalnak. Az ábrázolás bal sarkában a sárga virágok, a gyász, a fájdalom képi
szinonímái.
Az üvegablakok
megmentése
Az üvegablakok sorsa 1947-től dőlt el véglegesen, amikor az állam elkobozta az épületet. A művészi
alkotások nagy része elpusztult, megsemmisítették (lefestették, befalazták).
Az utolsó pillanatban sikerült az üvegablakokat, pontosabban azok tematikus rajzolatú, ovális részeit kimenekíteni.
Közel öt évtizedig volt a köztudatban, hogy ezek az alkotások is megsemmisültek, de a
valóságban a püspöki székesegyház karzatán rejtették el őket. 1995-ben kerültek jelenlegi helyükre,
a püspöki palota számukra kialakított folyosójára. (A vázlatok az alkotó gödöllői házában fennmaradtak,
egy kiállítás keretében be is mutatták.)
Ma egyedül a - huszadik századi csodaként - napvilágra került üvegablakok idézik meg tárgyi valóságukban a
magyar szecesszió mestereinek temesvári munkásságát. A nyolc hatalmas színes ablak,
egykori környezetéből kiragadva a mai püspöki palota hosszú emeleti folyosóján kapott helyet. Hatásuk
nyilvánvalóan egészen más, mint ott, ahova eredetileg készültek. Úgy sorakoznak föl, mint koronáról
lefejtett ékkövek. Ám fölragyogó szépségük, akár a nap felé tartott diadém, így is foglyul ejtő látvány.
Az az "összművészeti alkotás", melyet Gödöllő mesterei annyira magukénak vallottak, egyetlen elemére bontva,
ezekben a vitrailokban érezteti meg a temesvári közös műhelymunka különleges értékét.

P
almettaszerűen ketté váló virágfüzérek között ül, gondolataiba merülve a
"mézédes szavú" hitszónok, Szalézi Szent Ferenc ("Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld").
Tobzódó színek lobbannak életre az üvegben: kékek, vörösek, citromsárgák, mélybarnák. A
délfrancia hegyvidéken szelídségével és aszkézisének példájával térítő püspöknek, az ellenreformáció
hitvitázó szónokának élete különös erővel ragadta meg a tervező művész fantáziáját is. Más síkon
ugyan, de a misztikus életérzéseket és a társadalmi felelősségvállalás elvét a magyar szecesszió
művészei is magukénak vallották. (a képleirások idézetek Murádin Jenő említett munkájából)

A
ssisi Szent Ferenc: "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa"
Teljes szimmetriával a kép középpontjában áll a tonzúrás szerzetalapító Ferenc, "a szent szegénység trubadúrja".
Életéből az a nevezetes jelenet elevenedik meg, amint a természet paradicsomi rendjét mintegy
visszavarázsolva, a madaraknak prédikál. Kaleidoszkópszerűen áll össze ragyogó színes foltokból a kép,
s mindezeken átvezet a szecesszió kedvelt indadísze, erdei szövevénye. (KATT - minden kép nagyítható)

G
onzaga Szent Lajos gyöngéd szeretettel megfogalmazott alakja
("Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent".) a ragályos betegeket ápoló ifjú,
az önfeláldozás példaképe.
Körülötte a sok fehér virág a tisztaságot, az ártatlanságot, de
a gyászt is szimbolizálja. A levelek között sárgálló koponya nemcsak a halál jelképe, hanem
a földi hívságokról való lemondásé is.
Háttérben vörös ég alatt Róma emblematikus városképe
bontakozik ki a Szent Péter bazilika kupolájával.

A
távoli keletre visz a Xavéri Szent Ferenc halálát fölidéző jelenet
("Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele"). A baszk
származású szerzetes, Loyolai Ignác pályatársa, a misszionáriusok védőszentje volt. Mint
a jezsiutai misszió megalapítója, elsőként jutott el Japánba, ahol két évig térített.
Felismerve a kínai kultúra ősiségét, át akart hajózni a kontinensre, de San Csao sziklaszigetén
utolérte a halál. A kínai csempész cserben hagyta és reménytelen helyzetében a láz végzett vele.
A képen a glóriás szent, kezét magasba emelve a földön fekszik. Türkizes kék hullámokat fodroz
a tengeren a szél; háttérben a kínai távolodó bárkája.
Az eredeti
felvételek
A fenti felvételeket Fieber Henrik Üvegfestészet kis könyvében találjuk (Stephaneum Nyomda r.t.,Budapest,[1920] -
A temesvári szeminárium kápolnája üvegfestményeinek felső része)
Tehát a megmaradt üvegek az ablakok felső részében voltak elhelyezve. Ami a középen levő ablakot illeti, az
Körösfői Kriesch Aladár terve alapján készült, ő a temesvári szeminárium ablakainál azért mellőzte
a figurális részt, mert nem akart a szintén ott levő hatalmas freskóinak konkurenciát csinálni,
a figyelmet a két főfal domináló akkcentusától elterelni - írja Fieber. (KATT a fenti képekre a nagyításhoz)
Fieber Henrik
a művészi
együttműködésről
"Róth Miksa... a középkori alkémisták fanatikus szeretetével keresi a sok ezer üveglap között a
vitripiktura aranyát, a színek bűbáját, az üveg ragyogását.
S mikor úgy érzi, hogy túlteng benne a színek hipnotikus felszívása és formakészsége talán-talán
megrövidülhetne a színek zuhatagában, rátalál szellemtestvérére, aki szintén megittasodott ugyan a
színek mámorától, de a rajzot mégis erős kézzel kormányozza és Róth Miksa színlátomását vonalak
közé korlátozza: Nagy Sándorra. Talán soha szebb művészi szövetség még két művész között; a
kölcsönös testvéri, művész-szeretet, az egymás sikerein való naiv örvendezés; a megtalált új
szépségeken való lelki ujjongás, szinte páratlan ebben az önző világban. " (Idézet az említett műből)