Szecessziós Magazin

Göröntsér Vera
képei és beszámolója

Emléktúra/Partium a szecesszió jegyében, Körösfői Kriesch Aladár születésének 150. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat keretében. A kiírt programban számomra az egyik legvonzóbb állomás volt a temesvári püspöki palota épületében elhelyezett üvegablak-sorozat megtekintésének lehetősége. Ellenállhatatlan ajánlat... és ez éppen meg is valósult.

Az üvegablakok a temesvári papnevelde számára készültek, a kezdeményező Fieber Henrik volt, a megrendelő pedig Glattfelder Gyula. Utóbbi kérésének megfelelően, a témát a Hegyi beszéd igéi (Máté evangéliuma), a megjelenítést a magyar szentek élete adták. A szűkös keretek között nehéz az ablakok történetének és főleg üzenetének teljes bemutatása. Ajánlom ezért Murádin Jenő írását , ami alapján mindez a legrészletesebben megismerhető, olvasható.

A "festett-figurális üvegablak"-sorozat tehát a papnevelde kápolnája számára készült, ahol Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor további munkái is elhelyezésre kerültek. Sorsuk 1947-től... (Az ABLAKOK SORSÁról lentebb egy további szövegrészben olvashatunk)

Adatok

Az üvegablakok tervezője Nagy Sándor (1914),
kivitelezője Róth Miksa

Jelenlegi helyük
Temesvár (Timişoara)
Augustin Pacha utca 1.
A püspöki palota folyosóján, az udvar felöli oldalon.

Köszönet

A téma szakmai megközelítését, a hasznos információkat köszönöm Tóth Erzsébet üvegfestőnek és kollégájának, Soós Károlynak, akik egyébként közöltek e témában saját oldalaikon, a Templomablakanno oldalon.

Szerzői jog
Copyright

Az oldalon található képek szerzői jogvédelem alatt állnak, engedély nélkül felhasználni ezeket nem lehet, minden jog fenntartva! All rights reserved!
(A szerző a kozterkep.hu szerkesztője, jelen munkáját a Szecessziós Magazin részére ajánlotta)

agy Szent Leó pápa és Attila
találkozása: "Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket."

A világi hatalom gyávaságával szemben példamutatóan bátor egyházfõ 452-ben a hunok pusztításától mentette meg Rómát, amikor vezérüket visszafordulásra bírta. Nem égi segítséggel, hanem a meggyőzés erejével veszi rá a pápa a hunok királyát, Attilát, hogy a birodalommal békét kössön. A hátteret a mediterrán tájra jellemző pineák és ciprusok mögött föltűnő itáliai város képe zárja. (a képleirások idézetek Murádin Jenő említett munkájából )

stván királyunk ("Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak") a népével jót tevő, a szegényeknek alamizsnát osztó uralkodó képében jelenik meg.

A koronáját körülfogó glória a királyi szent legendás alakjára utal. A frontális jelenet hangsúlyos, cselekvő részét a királynak pénzérméket osztó és az azt fogadó, feléje nyúló kezek alkotják. A kéz (mindenek előtt a jobb kéz) isteni-királyi jelkép, az uralkodás és hatalom szimbóluma egybenA jelenet hátterében a bástyákkal övezett királyi vár hangsúlyosan a historizmus kelléktárából való. (KATT - minden kép nagyítható)

sorozat talán legszebb képe Péter apostol alakja, attribútumával a kakassal. ("Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.")

Leírásában Fieber Henrik is kiemeli a jelenet megragadó nagyszerűségét: "Szent Péter az elgondolkodó aggkor, és lelki bánat megindító típusa"A képmezőt egy belső díszítő kereten szegélyező virágok a bánat szimbólumai. Maga a kakas a hűség és az emberi kegyetlenség között ingadozó tanítvány ismert történetére utal, Krisztus elfogatása idején. Más értelmezésben azonban a kakas a születőben levő fény, a föltámadás hirdetője.

zent Gellért:
"Boldogok, akik
üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa" A velencei (San Giorgio szigeti) bencés szerzetes István parancsára indult a Maros-vidék népének megtérítésére és a diocesis alapítására. A király halála után Gellért a Vatha pogány lázadóinak kezére került, akik a Kelen-hegyről kordéhoz kötözve 1046-ban letaszították. A hangsúlyosan megformált kerék az örök körforgás kozmikus jelképe, mely küllőivel körbe írt keresztnek is tekinthető. A Nap és asztrális jelképek a földre és vízre tűző sugarakkal az isteni kinyilatkoztatásra utalnak. Az ábrázolás bal sarkában a sárga virágok, a gyász, a fájdalom képi szinonímái.

Az üvegablakok
megmentése

Az üvegablakok sorsa 1947-től dőlt el véglegesen, amikor az állam elkobozta az épületet. A művészi alkotások nagy része elpusztult, megsemmisítették (lefestették, befalazták). Az utolsó pillanatban sikerült az üvegablakokat, pontosabban azok tematikus rajzolatú, ovális részeit kimenekíteni.

Közel öt évtizedig volt a köztudatban, hogy ezek az alkotások is megsemmisültek, de a valóságban a püspöki székesegyház karzatán rejtették el őket. 1995-ben kerültek jelenlegi helyükre, a püspöki palota számukra kialakított folyosójára. (A vázlatok az alkotó gödöllői házában fennmaradtak, egy kiállítás keretében be is mutatták.)

Ma egyedül a - huszadik századi csodaként - napvilágra került üvegablakok idézik meg tárgyi valóságukban a magyar szecesszió mestereinek temesvári munkásságát. A nyolc hatalmas színes ablak, egykori környezetéből kiragadva a mai püspöki palota hosszú emeleti folyosóján kapott helyet. Hatásuk nyilvánvalóan egészen más, mint ott, ahova eredetileg készültek. Úgy sorakoznak föl, mint koronáról lefejtett ékkövek. Ám fölragyogó szépségük, akár a nap felé tartott diadém, így is foglyul ejtő látvány.

Az az "összművészeti alkotás", melyet Gödöllő mesterei annyira magukénak vallottak, egyetlen elemére bontva, ezekben a vitrailokban érezteti meg a temesvári közös műhelymunka különleges értékét.

almettaszerűen ketté váló virágfüzérek között ül, gondolataiba merülve a "mézédes szavú" hitszónok, Szalézi Szent Ferenc ("Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld"). Tobzódó színek lobbannak életre az üvegben: kékek, vörösek, citromsárgák, mélybarnák. A délfrancia hegyvidéken szelídségével és aszkézisének példájával térítő püspöknek, az ellenreformáció hitvitázó szónokának élete különös erővel ragadta meg a tervező művész fantáziáját is. Más síkon ugyan, de a misztikus életérzéseket és a társadalmi felelősségvállalás elvét a magyar szecesszió művészei is magukénak vallották. (a képleirások idézetek Murádin Jenő említett munkájából)

ssisi Szent Ferenc: "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa"

Teljes szimmetriával a kép középpontjában áll a tonzúrás szerzetalapító Ferenc, "a szent szegénység trubadúrja". Életéből az a nevezetes jelenet elevenedik meg, amint a természet paradicsomi rendjét mintegy visszavarázsolva, a madaraknak prédikál. Kaleidoszkópszerűen áll össze ragyogó színes foltokból a kép, s mindezeken átvezet a szecesszió kedvelt indadísze, erdei szövevénye. (KATT - minden kép nagyítható)

onzaga Szent Lajos gyöngéd szeretettel megfogalmazott alakja ("Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent".) a ragályos betegeket ápoló ifjú, az önfeláldozás példaképe.

Körülötte a sok fehér virág a tisztaságot, az ártatlanságot, de a gyászt is szimbolizálja. A levelek között sárgálló koponya nemcsak a halál jelképe, hanem a földi hívságokról való lemondásé is.

Háttérben vörös ég alatt Róma emblematikus városképe bontakozik ki a Szent Péter bazilika kupolájával.

távoli keletre visz a Xavéri Szent Ferenc halálát fölidéző jelenet ("Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele"). A baszk származású szerzetes, Loyolai Ignác pályatársa, a misszionáriusok védőszentje volt. Mint a jezsiutai misszió megalapítója, elsőként jutott el Japánba, ahol két évig térített. Felismerve a kínai kultúra ősiségét, át akart hajózni a kontinensre, de San Csao sziklaszigetén utolérte a halál. A kínai csempész cserben hagyta és reménytelen helyzetében a láz végzett vele. A képen a glóriás szent, kezét magasba emelve a földön fekszik. Türkizes kék hullámokat fodroz a tengeren a szél; háttérben a kínai távolodó bárkája.

Az eredeti
felvételek

A fenti felvételeket Fieber Henrik Üvegfestészet kis könyvében találjuk (Stephaneum Nyomda r.t.,Budapest,[1920] - A temesvári szeminárium kápolnája üvegfestményeinek felső része) Tehát a megmaradt üvegek az ablakok felső részében voltak elhelyezve. Ami a középen levő ablakot illeti, az Körösfői Kriesch Aladár terve alapján készült, ő a temesvári szeminárium ablakainál azért mellőzte a figurális részt, mert nem akart a szintén ott levő hatalmas freskóinak konkurenciát csinálni, a figyelmet a két főfal domináló akkcentusától elterelni - írja Fieber. (KATT a fenti képekre a nagyításhoz)

Fieber Henrik
a művészi
együttműködésről

"Róth Miksa... a középkori alkémisták fanatikus szeretetével keresi a sok ezer üveglap között a vitripiktura aranyát, a színek bűbáját, az üveg ragyogását. S mikor úgy érzi, hogy túlteng benne a színek hipnotikus felszívása és formakészsége talán-talán megrövidülhetne a színek zuhatagában, rátalál szellemtestvérére, aki szintén megittasodott ugyan a színek mámorától, de a rajzot mégis erős kézzel kormányozza és Róth Miksa színlátomását vonalak közé korlátozza: Nagy Sándorra. Talán soha szebb művészi szövetség még két művész között; a kölcsönös testvéri, művész-szeretet, az egymás sikerein való naiv örvendezés; a megtalált új szépségeken való lelki ujjongás, szinte páratlan ebben az önző világban. " (Idézet az említett műből)