Szecessziós magazin
Szecessziós magazin

Az Iparművészeti Múzeum kincsei..

egy budai bérház Zsolnay-dísze is köztük van


           

Tiffany, Gallé és a
szecesszió mesterei

Az Iparművészeti Múzeum nagyszabású, mintegy száz műtárgyat felvonultató kiállítással mutatkozott be a római Musei Capitolini-ben. A 2013-as magyar-olasz kulturális évad kiemelkedő eseményeként megrendezett, Tiffany, Gallé és a szecesszió mesterei című kiállítás február 20-tól látogatható.

Többek közt az 1900-as párizsi világkiállítás főbejáratát díszítő kerámiafríz egyik restaurált eleme, Alexandre Bigot oroszlán-domborműve is látható. E figura került a kiállítás molinójára.



A kiállítás anyagának nagy részét jelentő üveg- és kerámiatárgyak – Louis Comfort Tiffany, Émile Gallé, a Daum fivérek és a Zsolnay-gyár főműveinek – bemutatását ékszerek (René Lalique) és kárpitok (Rippl-Rónai József, Otto Eckmann) kiállítása teszi gazdagabbá. A magyar alkotások között szerepelnek Vaszary János kárpitjai, Rippl-Rónai József kerámiái és a pécsi Zsolnay-gyár remekei.


Merényi György
írása

A kiállítás május közepétől Budapesten is látható lesz és természetesen a katalógus megjelenik magyarul is. Az Iparművészeti Múzeum a századfordulón az akkori modern művészetet jól felismerve, a ma is csúcs-alkotásoknak tekintett külföldi és magyar műveket vásárolta meg, sok tárgy pedig ajándékozás útján került a múzeum gyűjteményébe. Ezek közt Zsolnay termékek is, amelyek felveszik versenyt a legnagyobb és legismertebb külföldi műhelyek termékeivel. Májusban tehát Tiffany, Gallé és Zsolnay színvonalas munkái az Iparművészeti Múzeumban.

A kiállítás katalógusának címoldalára került Zsolnay csempét érdemes alaposabban szemügyre vennünk. Színvariációja egy budapesti bérház homlokzatára készült eredetileg. Kiegészítésként pedig néhány információ a házról és viszonylag épen megmaradt ékességeiről. E témában ez az első publikáció.

Köszönet

Köszönettel tartozunk a budapesti Millennium Antik tulajdonosának, aki a Zsolnay mázas csempére felhívta a figyelmet és a fotózását lehetővé tette. Köszönjük Pajer Károly restaurátornak a párizsi domborműről nyújtott információkat.




A katalógus címoldalára Zsolnay-csempe képe került

A Feith-házon ennek egy színvariánsát láthatjuk


A

római kiállítás katalógusának címoldalára gyönyörű szecessziós, mázas Zsolnay-csempe képe került. Kevesen ismerhetik, ezért is érdemes alaposabban szemügyre vennünk ezt a méretében is különleges, építészeti kerámiának szánt plasztikusan formált kis remeket. KATT a képre a további részletekért.


Valójában a Budapest XI. ker. Villányi út 9. számú ház homlokzatán szalad körbe az e csempéből formált sor, a ház stílusához illeszkedően az ablakoknak ad keretet.

I

nformációt a Millennium Antikvitástól kaptunk: "Nagyméretű Zsolnay szecessziós stílusú, majolikamázas pirogránit csempedísz. Hátoldalán jelzett: benyomott Pécs, Öttorny és formaszám. Kora: 1897-1900 Mérete: 41x25cm. Publikálva: F. Santi, J. Gacher: Zsolnay Ceramic Collecting a Culture, 4880Lower Valley Road Atglen, USA, 64.o."

A

Feith-házat díszítő „óriáspanelt” több színváltozatban gyártották a pécsi Zsolnay-gyárban, tervezőjéről leginkább csak sejtések vannak. A katalógus címlapján egy kékes hátterű, hullámzó zöld indákon pompázó mélyvörös virágos változat, amíg a Feith-házon ennek más színvariációja látható.

A Villányi út 9. alatti Feith-ház..

és kevéssé ismert tervezője


A

z építtetőjéről Feith-háznak nevezett bérházat Bach János tervezte, 1910 körül épült. Tervezőjéről nem sokat tudunk, a VIII. kerületi József utca 4. szám alatti puritánabb megjelenésű bérháza ismert ezen kívül.


A

szecessziós stílusú épület minden emeletén más-más ablakformát, balkonkeretet látunk. Az első emeleti balkon formája is igen különleges belga-francia hatású. KATT a fenti képre a részletekért. Kovácsoltvas korlátja szintén szép art nouveau mestermunka. A ház belsőjében, igaz minta nélküli, de szintén Zsolnay csempék láthatók. Ezeket is bemutatjuk itt, a következőkben.


Melléklet az épületkerámia történetéből

Már Dzsószer fáraó idejében is..


A

z építészeti kerámia hagyományosan legjellemzőbb eleme a külső-belső felületeket burkoló csempe. Jelenlegi ismereteink szerint legrégebbi (közel 5000 éve készített) az egyiptomi Dzsószer fáraó sírkamrája körüli helységek, függönyt imitáló felületeinek türkiz csempeburkolata. Az alábbi képsorban bemutatjuk ennek egy közeli felvételét és a szakkarai sírkomplexum belsejéből egy részletet.


A

pécsi Zsolnay-gyár művészi csempéi a korszak legkiválóbbjai közül valók mind minőségben mind művészi színvonalban. A gyár korai időszakában, a historizmus idején a mintát a keleti, az iszlám világ kézművességében gyökerező csempék adták.

A

gyár szecessziós korszakában már új technológiák, a Zsolnay-műhelyben kikísérletezett különleges mázak, és persze nem utolsó sorban az eozinos-máz jelezték a csempegyártás új útjait. Különlegesen szép példája ennek a periódusnak az a nagyméretű csempe, amely a római kiállítás katalógusának a címlapját is díszíti. Több színváltozatban is gyártották: az „ostorcsapás” mustrát kiegészítő stilizált virágok más-más alapon ragyognak fel az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből származó mintadarabon (ez szerepel a katalógus címoldalán, amint fentebb láttuk) és a budapesti bérház homlokzatán pompás frízzé fűződve.


Zsolnay csempe a lépcsőházban is

párosítva a művészi kovácsoltvas korláttal


A

bérház lépcsőháza oldalait is Zsolnay-csempék burkolják. E selymes fényű, kétféle árnyalatban készült csempék mázai Zsolnay Vilmos kísérletei nyomán születtek. A felület csillogása, fényei az egykori Belvárosi Takarékpénztár Rt. közismertebb nevén „Párizsi Udvar” lépcsőházában is láthatóak irizáló mázához rokonítható.


A fenti képre kattintva a lépcsőház több részlete látható, előtérben a leveles-száras díszítésű korláttal.



Róth Miksa (?) ólomüveg ablak minden emeleten

a ház lakóinak másik büszkesége


A

Zsolnay kerámiadíszt májusban itthon is láthatjuk a budapesti kiállításon. A Villányi úti házon addig is megnézhető egy színvariációja. De a háznak van még egy ékessége: emeletenként színpompás ablakok vannak a lépcsőházi ajtókon.



R

óth Miksa műhelyében születtek a közlekedőfolyosók ajtóinak üvegablakai. Mintázatuk a szecesszió késői, geometrikus világát idézi. A geometrikus ornamensek közötti virágmotívumot az absztraháló szándék, az egységes tervezés gondolata formálja egy óriás ékszerhez hasonlatos kis remekművé.

(MEGJEGYZÉS: Hogy ezek az ólomüveg ablakok a Róth műhelyben készültek-e, még vizsgálat tárgya, egyes üvegtípusok benne idegenek a műhelytől, hasonlóan a szigorúbb, téglalapokból kialakított háttér az alapminta körül - Fényi Tibor szíves közlése)