Szecessziós Magazin

A szerző 15 évnyi, kiterjedt kutatása eredményeképp megjelent a Vince Kiadó gondozásában Merényi György: Zsolnay építészeti kerámia az Osztrák-magyar Monarchia korában kötete.

Oldalszám: 244 oldal
Megjelenés: 2015. október 26.
Méret: 280 mm x 210 mm x 12 mm
ISBN: 9789633030653

"A pécsi Zsolnay-gyár maradandó nyomot hagyott Közép Európa historizáló és szecessziós építészetén, hiszen az építészet megújítására kikísérletezett építészeti kerámia anyag , a pirogránit létrehozásával színekben gazdag épületek megszületését segítette, ezt inspirálta.

E munka tetőződött Lechner Ödön és a pécsi gyár példamutató együttműködésében, a szecessziós építészet magyar változatának megteremtésében. A régió egykori legjellemzőbb épületei, sok esetben a Zsolnay építészeti kerámiának köszönhetik szín- és formagazdagságukat. A budapesti épületeket - köztük Lechner Ödön korszakos alkotásait- egy korábbi kötetben, Mattyasovszky Zsolnay Tamás munkájában tekintheti át az érdeklődő.

A kötet tartalomjegyzéke:

BEVEZETŐ

1.	AZ ÉPÍTÉSZETI KERÁMIA ÉS A PÉCSI ZSOLNAY-GYÁR
2.	A HISTORIZÁLÓ ÉPÜLETEK: AZ ORIENTALIZMUS
3.	A PÁRTÁZATOK AZ ÉPÜLETHOMLOKZATOKON
4.	A SZECESSZIÓS PALOTÁK
5.	AZ EOZINMÁZ ÉS AZ ÉPÍTÉSZETI KERÁMIA
6.	BÉCS ZSOLNAY-EMLÉKEI
7.	PÉCS ZSOLNAY-ÖRÖKSÉGE
8.	A VILÁGKIÁLLÍTÁSOK ÉPÜLETEI
	ÖSSZEGZÉS/TÁBLÁZATOK
	FÜGGELÉK: MINTAKATALÓGUSOK
	JEGYZETEK
	FELHASZNÁLT IRODALOM
	A SZERZŐ KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSA
	A SZERZŐRŐL
	SUMMARY

Ezt folytatva, kiegészítve közel 120 épület adatait gyűjtöttem össze a szakirodalomból, vagy kutattam fel korabeli dokumentumok alapján és készítettem fotót ezekről. E gazdag, épített örökségben jelentős és ismert köz- és magán épületek (például Szerbiában a szabadkai Városháza, vagy ugyanitt a Raichle-palota, a marosvásárhelyi Városháza és Kultúrpalota Romániában és természetesen hazai: kecskeméti, debreceni, pécsi, kiskunfélegyházi városképeket meghatározó épületek) mellett vannak kevésbé ismertek és különlegesek (például a szlovákiai trencsén-teplici fürdőépület orientalizáló burkolatával, a szarajevói régi városháza Bosznia-Hercegovinában, a belgrádi Moszkva Hotel szintén Szerbiában).

Először kerültek egy csoportba a bécsi épületek, közülük a legjelentősebbek az Equitable Biztosítótársaság belvárosi épületének gazdag belső burkolata, az egykori Polyklinika épületének homlokzata, a Portois és Fix üzletház, vagy a Zacherl-gyár különleges orientalizáló homlokzata. Az egykori Hotel Krantz (ma Hotel Ambassador) híres majolikapincéjéről készült archív felvétel is első közlésű.

Összességében tehát a kelet-európai régió különleges -a nyugati és keleti kulturális/művészeti hatásokból egyaránt táplálkozó- ám napjainkban más sajnos nem egyszer veszélyeztetett építészeti/kulturális örökségünket alkotják ezek a színes Zsolnay kerámiával burkolt/díszített épületek. Könyvünkben mindezek bemutatása mellett az építészeti kerámia gyártásába is betekintést kaphatunk, valamint megismerkedhetünk azokkal az építészekkel, szobrászokkal és kézművesekkel, akik tervezték és létrehozták ezeket."

(Merényi György)

Az építészeti kerámia és a pécsi Zsolnay-gyár
Az első fejezet témáiból:

Mázas burkolat Dzsószer fáraó piramisában Az iszlám világ épületeinek burkolatai A reneszánsz kor Mesélő építészet Lechner Ödön: "monumentális anyag" Kisérletek és eredmények a pécsi Zsolnay-gyárban Zsolnay Vilmos és Miklós A "Steindl-massza" Az Országház kerámiadíszei Terrakotta és pirogránit Megrendelések a Monarchián belül és kivűl Mintakönyvek, ornamensgyűjtemények Nikelszky Géza: A Zsolnay-gyár művészete A magyar építészeti kerámia fénykora A Postatakarékpénztár A Schiffer-villa Zala György műteremháza Szent Gellért gyógyfürdő J.M.Olbrich darmstadti háza Apáti Apt Sándor, Sikorski Tádé és mások

A historizáló épületek: az orientalizmus
Egy részlet a második fejezetből:

"A historizmus korában nemcsak az elmúlt korok stílusait, hanem a már elfeledett technikákat is igyekeztek feleleveníteni. A legnagyobb manufakturák egymással versengve próbálták megfejteni például a mór kézművesek jellegzetes, fémes mázának az összetételét és előállításának titkait. Zsolnay Vilmosra először az 1867-ben a londoni South Kensington Múzeumban (ma Viktoria & Albert Museum) a Lechner Ödön társaságában látott keleti kerámia volt nagy hatással. Leányai, Júlia és Teréz az ő buzdítására ismerkedtek meg a perzsa és oszmán-török formákkal, valamint díszítő motívumokkal Jakob von Falke bécsi művész- történész professzor útmutatásai alapján..."

A pártázatok az épülethomlokzatokon
A harmadik fejezet témáiból:

A pártázat fogalma "pártázatos reneszánsz" A keleti (iszlám) eredetű pártázat Régi pártázatok a Felvidéken A homlokzat mint az épület "arca" Oromfalas építkezés A szecesszió művészi ambiciói A látványos záró-koronázó pártázat Huszka József gyűjtései nyomán Lechner Ödön és a magyar formai örökség Raichle Ferenc szabadkai palotája

Szecessziós paloták

Marosvásárhely
Városháza és Kultúrpalota
Építészek: Komor Marcell és Jakab Dezső, 1905-1908 ill. 1908-1913

Szabadka
Városháza
Építészek: Komor Marcell és Jakab Dezső, 1906-1911

Szabadka
A Raichle-palota
Építész: Raichle Ferenc, 1904

Szabadka
A Sonnenberg-palota
Építészek: Strassburger Izidor és Gombos Lajos, 1910 k.

Kiskunfélegyháza
Városháza
Építészek: Morbitzer Nándor és Vas József, 1910-1911

Kecskemét
Cifrapalota
Építész: Márkus Géza, 1902

Debrecen
Megyeháza
Építészek: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos, 1911-1912

E prezentációban a kötet első harmadát mutattuk be dióhéjban. A "Zsolnay építészeti kerámia az Osztrák-magyar Monarchia korában" kötet további tartalmas fejezetekkel, épülettáblázatokkal, mintakatalógus részletekkel, stb. folytatódik.

Ajánljuk a könyvet mindazoknak akik érdeklődnek a magyar építészet és egyben a pécsi Zsolnay-kerámiagyár fénykorában megvalósított művek iránt, az e művek szépségét értékelők számára, akik ismereteiket szeretnék bővíteni e hiánypotló munka révén.