M

itől lesz egy épület szecessziós? Hogy milyen gondolatok foglalkoztatták az építészt a tervezéskor, azt jól le lehet olvasni az épületről. Elszakadva a 19.század jellegzetes historizáló stílusától, milyen új formákat választott? A megjelenő új formákból melyiket választotta? Többek közt ezekre a kérdésekre adott választ a séta.

N

agy István háza a lechneri irányt követte. Pártázata a Postatakarékpénztár pártázatát követi. Ahogy Lechnert is, úgy Nagy Istvánt is inspirálta Huszka József motívumgyűjteménye a "Magyar díszítő styl". Az itt látható épületoromzaton például egy az ebben a gyűjteményben található, ahhoz hasonló mintázatot találunk.

A

Földtani Intézet esetében látjuk először intézményi méretekben a Lechner által bevezetett (előtte a saját házánál - Berzenczey utca 11) téglaszalagokat. Itt ezeket főleg az ablakok és a tetővonal kihangsúlyozására használja.

A

pályázati terv visszafogottsága és a modernebb, művészileg szabadabban kezelt kiviteli terv közt nagyobb különbséget látunk. A megbízás elnyerése után az alaprajzi egyszerűsítésből felszabaduló összegeket a homlokzat igényesebb díszítésére fordítja. Ugyanakkor tudjuk, Lechner önéletrajzi vázlatából, hogy az épp ekkor terjedő szecesszió formai szabadsága, neki is megerősítette egyéni művészi törekvéseit. Idézzük: "Az Európa-szerte megindult modern mozgalom, a 'szecesszió', mely a formaadásnak nagy, gyakran szélsőséges szabadságot adott, erősen segítségemre volt fölszabadulásomnál. A Földtani Intézet és a Postatakarékpénztár tanúi e kor vajúdásának"

L

ajta Béla ennél az épületnél már nem az addigi lechneri irányt követi. Itt már az erdélyi népi építészet, az angol Arts and Crafts, a finn nemzeti romantikus építészet inspirálja. Szerepe lehetett ebben a tulajdonosnak is, Malonyay Dezsőnek, aki "A magyar nép művészete" köteteket szerkesztette, melynek első kötetei az erdélyi népművészet számos alkotását mutatják be.

A

z épület felkelti Kós Károly figyelmét is. Az általa vezetett "Fiatalok" építészcsoport szintén Lechner Ödöntől eltérő úton tervezi épületeit, erdélyi illetve finn hatásokra. Malonyay Dezső 1909-ben eladta villáját gróf Haller Györgynének, aki 1912-ben Lux Kálmán tervei szerint beépítette a második emeleti nagy teraszt.

A

z épület tervezőit, legfontosabb épületeik alapján tekinthetjük Lechner követőinek, (Baumgarten egyébként a Postatakarékpénztár tervezésében Lechner Ödön munkatársaként működött közre). Több pályatársukkal együtt tartoztak ebbe a körbe, akik a lechneri formanyelv, illetve gondolkodásmód szerint dolgoztak.

A

hullámzó attikafal a tetődíszítésben, a homlokzatot díszítő téglaszalagok, a Zsolnay kerámiabetétek mind Lechner Ödön kezdeményezése révén terjedtek el a magyar szecessziós építészetben. Az iskola belsejében, a Nádor Terem rendezvényszervezője, Göllesz Zoltán mutatta meg, beszélt az épületet részleteiről.

L

ajta Béla első jelentős középületét a Pesti Izraelita Hitközség megrendelésére tervezi. A Malonyay villa esetében már látott stílust folytatja, fejleszti tovább. A bejárati kapu és az ablakok boglyaíve a korban különösen magyarosnak tartott motívum volt, amit azért még megtalálunk néhány más, századfordulós épületnél is, pl. a skandináv építészetben, vagy Gaudi épületein. A kovácsoltvas kapun a népies mintákat későszecessziós stilizálásban láthatjuk, a kerítés betétein magyar verssorokat domborítottak Braille-írással.

A

Sipeki Balás villa is azt mutatja, hogy Lechner Ödön a villák esetében az aszimmetriára törekedett. Az épület homlokzata a nem oly nagyon régi felújítás után, sajnos ma ismét leromlott állapotban van. Mint megtudtuk, a repedező részeket kézzel verték le, így most látványa még inkább egy alaposabb felújításért kiált.

A

központi nagyterem két szintjét az oldalfalon felkapaszkodó lépcső köti össze, ami a terem látványos dísze is egyben. A lépcső korlát, akárcsak az óriás kandalló cserépszerű lefedése irizáló Zsolnay-kerámiából készült. A labradorkék eozinmázas felületű kerámia elemek teszik e termet egyedülállóvá.