Szecesszió magazin






(A festményhez katt. a képre)





Örök tűznek titkát őrzöm - Körösfői-Kriesch Aladár kiállítás


Molnár-C. Pál (MCP) Műterem-Múzeum - Budapest

"E

gy nagy - legnagyobb - kincset ismerünk, ezt ápoljuk, keressük: az élethez való örömöt. Ennek tűzét szítjuk minden erőnkkel önmagunkban és egymásban. Egyedüli segítőnk ebben a magunkhoz és másokhoz való szeretet.

Magunkat szeretjük akkor, ha tisztán élünk; ha hallgatunk a bennünk élő mennyei szózatra. Másokat akkor szeretünk, ha a nagy, közös életfa kis hajtásainak, leveleinek, virágainak tekintjük magunkat, kik nagy, közös életgyökérből táplálkozunk. Kicsiny kis életünk, a nagy örök élet melengető ölében.

Ami azután, eme ujjongó életi öröm nyomán - mindennapi munkálkodásunk eredményekképpen - kezeink alól kikerül - ez a mi művészetünk. Egyéb művészi programot nem ismerünk."

(Körösfői-Kriesch Aladár - Művészi program)










Amint a A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum időszaki kiállításainál már hagyomány, ez esetben is több oldalas művésztűkör készült, ezúttal sorban a hatodik. Lentebb a Körösfői-Kriesch Aladár művésztűkör mellett az előző kiállitás, Nagy Sándor és Kriesch Laura művésztűkrét is megmutatjuk. Mindannyian tagjai voltak a gödöllői alkotócsoportnak.

(Nagyításhoz katt. a képekre)



Sajtótájékoztató

A

mint Csillag Péter, a Molnár C. Pál Múzeum igazgatója elmondta, a Körösfői-Kriesch Aladár életművéből rendezett kiállítás, benne az 56 olajfestmény, kárpit, üvegkép, grafika, vázlat, valamint számos dokumentum bemutatásának több célja volt.

Célunk volt egyrészt, az ismertebb művek mellett, a magángyüjteményekből származó, eddig a nagyközönség által nem látott művek prezentálása, másrészt a kiállitás mellett rendezett visszaemlékezések, előadások, tárlatvezetések révén, a gödöllői művésztelep alkotói légkörének, a művészi- és élethivatásának feltárása, megismertetése.

A Gödöllői Művésztelep titka
a művészet és az élet szintézise.

A

kiállitáson dolgozó kis közösség, Bizzer István vezetése alatt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténész hallgatói, valamint Csillag Péter és családja a szervezés és megvalósitás során megismerték, úgy érezték mintha belekóstoltak volna a hajdani művésztelep életébe, alkotói légkörébe.

Az egykori művészkolónia életvitelével, munkájával a családot helyezte középpontba, a keresztényi és a nemzeti értékeket művelte, a modern művészet jegyeit egyesitette a népművészettel. Ezt adja vissza a kiállitás és az azzal párhuzamosan megtartott sok-sok rendezvény, mintegy bőséges és gyönyörű bevezetője a jövő évben esedékes Körösfői-Kriesch Aladár évfordulónak. A rendezvényeken a Körösfői leszármazottak, valamint a témát jól ismerő művészettörténészek kalauzolnak.

A

2012. február 25-ig nyitvatartó kiállitás mellett a rendezvények még az utolsó napokban is tartogatnak meglepetéseket. Ezekről itt olvashatunk:

MOLNÁR-C. PÁL MŰTEREM- ÉS LAKÁSMÚZEUM







Körösfői-Kriesch Aladár: Görög férfiportré (Korfu), 1884


A

szecesszió mozgalma, mint közismert, csak 15-20 évig tartott, igy nem csoda, hogy művészei előbb más stilusban is dolgoztak, a fiatalabbak pedig utánna a rákövetkező, kevésbé dekorativ művészetet folytatták. Körösfői-Kriesch - akárcsak Lechner Ödön például - az első csoportba tartozva a historizmus irányából érkezett.

A görög férfiportré, Kriesch első ismert portréja, klasszikus tanulmányrajz, ahogyan Székely Bertalan tanitása nyomán, és a korfui élmények alatt, ecsetje, pontosabban krétája alatt megszületett. Miután a Mintarajziskolát sikeresen elvégezte ugyanis, családi kérésre édesanyját kisérte el Korfu szigetére.

"Görögország e távoli ékszerén lakni és festeni nagy gyönyörűség lett volna Aladárunknak, ha tudott volna már eleget" - irja Nagy Sándor, Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral c. könyvében. Nos, ez a portré kivételnek mondható, a jelen kiállítás egyik legcsodáltabb és fényképezett alkotása.







Körösfői-Kriesch Aladár: Magyarvalkó, 1908


E

rdély, Kalotaszeg és Torockó vidékét sok éven keresztül látogatta. Minden népies tárgy vagy minta, a helybeli legendák, inspirációs forrást jelentettek számára. A szecesszió mozgalma változást hozott a művészeti utak terén is. A római utak mellett a művészek saját - feltételezett - ősi múltjuk földjét keresték. W.Morris Izlandon kutatott az ősgermán motívumok után, Tiffany az amerikai őslakos indiánok tárgyait gyűjti, de Közép- és Kelet-Európában is van bőven az ilyen utakra példa. A magyarvalkói ősi templom és a fejfák témaválasztását is így kell néznünk.

Keserű Katalin így ir a képről: "Erdélynek talán legfestőibb templomát ábrázolja, kopjafákkal körülvéve. A tornácos, négy fiálés toronynak csak egy darabja látszik. A fazsindelyes karcsú toronysisakot kettévágja a képkeret, mintha fénykép után készült volna a festmény. A képkivágás a fényképek hatására elterjedt módszert követi: koncentrált térélményt hoz létre. A levegő, a fény nem bontja szét a formákat, inkább egybemossa az épület, a háttér és az ég szürkéskék színeit amelyek visszacsendülnek az előtér kopjafáinak kék festésében." (Keserű Katalin, Körösfői-Kriesch Aladár, Corvina kiadó, 1977, 19 old.)







Körösfői-Kriesch Aladár: Kezeit kitáró nőalak, 1912


E

rdély hagyományai, legendái elevenednek meg Körösfői-Kriesch Aladár több képén. A Marosvásárhelyi Kultúrpalota csarnokában megfestett falképek talán a leghíresebbek. Az itt - a kiállításon - látható vázlat a Táltosok és Székely mesemondás freskóhoz készült. (Katt. a képre a freskóhoz)

Idézzünk itt most a Kultúrpalota kezdeményezője írásából:

"A Gondviselés különös jóvoltából beteljesedtek álmaim, a mű valóban azzá lett, aminek az első pillanatokban terveztem, minden ízében magyar, védőbástyája az erdélyrészi magyarságnak, fegyvertára a magyar kultúrának, tárháza a tudományoknak, kincsesháza a magyar képző-, ipar- és zeneművészetnek"

(Bernády György, Marosvásárhely polgármestere, A marosvásárhelyi közművelődési ház, Magyar Iparművészet, 1913, 16. évfolyam)










DUNA TV:
"Mi az a szellemiség amit Körösföi-Kriesch örökösei most továbbadnak a közönségnek?"

Körösfői László, a művész unokája:
"Nagyapámnak volt egy közösségteremtő kisugárzása, ő ugyan soha nem akart senkit rávenni semmire, de tanácsokat adott, ha kérték, viszont az egész gödöllői művésztelep egy olyan közösség volt, ahol közös munkáik voltak, Erdélyben is, Magyarországon, más területeken is, és ő az egész életével, életvitelével mutatta a példát és vonzotta az embereket.

Sokat mondó e témában Remsey Jenő (festő, grafikus, lapszerkesztő) története, aki amikor betoppant a nagyapám házába, ahol egy nagy ebédlőben, egy nagy asztal körül ült kb. két tucat csillogó szemű idősebb, de főleg fiatalabb ember, férfiak, nők és az asztal megterítve gyümölccsel, tejjel, és néztek rá nagy szeretettel és csillogó szemekkel, és ő úgy érezte - írja a Jenő bácsi - hogy őt azonnal befogadták és ő ehhez a közösséghez tartozik. "




Molnár C. Pál Műterem-Múzeum:
kiállitás, előadások, emlékek, látogatások.

A

szervezők a hajdani gödöllői alkotók hitvallását az elválaszthatatlan művészet és élet szellemét követve, előadások, emlékezések garmadájával kisérte a kiállitást.

K

örösfői-Kriesch Aladár és hűséges barátja Nagy Sándor által sugárzott közösségteremtő erő támadt fel újra, összehozva a századforduló nagy művészeinek leszármazottait, nemcsak a szervezőkkel és művésztörténészekkel de mindannyiukat a nagyszámú közönséggel. Nem egyszer egy tűt sem lehetett leejteni, szokták mondani ilyen szoros közönség, közösség összejövetelekor. Csak izelitőnek, itt néhány eseményről :

November 16. szerda 17.00 MCP MM Tavasz-Terem:
Az „Örök tűznek titkát őrzöm” című Körösfői Kriesch Aladár kiállítás megnyitója. Megnyitja: Keserü Katalin művészettörténész
Zenél: Csillag Nóra, és Náray-Szabó Ágnes és Bágya Kinga
Verset mond: Bálint Márta színművész

Ezen a héten megtartandó rendezvények:

Február 10. péntek 17.00 MCP MMTavasz-Terem: "A Körösfői városnézés elé..." Rozsnyai József művészettörténész előadása Budapest szecessziós építészetéről

Február 11. szombat 10.30. MCP MM Tavasz-Terem: Körösfői-Kriesch Aladár unokája, Kriesch György vezet a művész alkotásai között


A rendezvények részleteiről itt olvashatunk:

MOLNÁR-C. PÁL MŰTEREM- ÉS LAKÁSMÚZEUM







Körösfői-Kriesch Aladár: Fehér ló mondája, vázlat, 1916

A

z eddig ritkán bemutatott képpel, Körösfői alkotási folyamatát szerették volna illusztrálni mondta Bizzer István művészettörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti tanszékének tanára. A kép egy leendő freskó előzetes vázlata lehet. A fehér ló motívum egyébként a Marosvásárhelyi Kultúrpalota falképén is megjelenik, mint áldozati állat.

A mondát többek közt a Bécsi Képes Krónika is elmeséli. Eszerint a honfoglalóink követe, egy aranyozott nyereggel felszerelt lovat vitt a mai országunk földjén akkor uralkodó Zvatapolug fejedelem elé. "Minek láttára a fejedelem megörüle vala, mert azt véli vala, hogy azt mint valami zsellér földért küldötték. A követ tehát azt kéré a fejedelemtől, hogy adjon földet, füvet és vizet. A fejedelem elmosolyodva mondá: Vegyenek, amennyit akarnak ezért az ajándékért." (A festményhez katt a képre)