A könyv első fejezetei miután a város központjának legfontosabb épületeit is bemutatják, rendkívül részletesen foglakoznak a Cifrapalota tervezésének és az építésének történetével, sok korabeli idézettel is élvezetessé téve a szakszerű monográfiát.

Az építészeti részleteket illetőleg több színes és nagyméretű közelkép mutatja be az alkotó fantáziadús díszítőelemeit, mivel az épülettel kapcsolatosan mindenkinek a szokatlanul gazdag külső kerámiadíszítés jut az eszébe elsőnek. A minták forrása mind a mai napig elgondolkodtatja a művészettörténészeket, habár abban egyezőség lehet, hogy e látványos motívumokban egyszerre érvényesült Márkus Géza részéről az építész és a dekoratőr festőművész. (Katt a képre a nagyításhoz)

    
Ezt a korabeliek is, mint élénk magyar motívumokat írtak le, kiemelték a mindennapitól eltérő hangsúlyos díszítéseket. Kada Elek a város polgármestere 1912-ben írta a következőket:

"...a Kereskedelmi Kaszinó tervezője a Zsolnay által készített majolikáknak dúsabb alkalmazása által iparkodott nagyobb hatást elérni, s melynek szépsége fölött eltérők a nézetek, de művészi fejlődési szempontból mindig egyik legérdekesebb háza lesz a városnak."

A Cifrapalota 1996 óta a Katona József Múzeum kiállítóhelye, bárki által megtekinthető. Állandó kiállításán többek közt a képzőművészeti gyűjtemény látható, az időszaki kiállítások pedig a történeti, iparművészeti, régészeti, néprajzi és helytörténeti tematikáknak adnak helyet. A Pávás terem konferenciák, előadások helyszíne.

A könyv végső fejezetei ezekből adnak bőséges ízelítőt. Fentebb néhány illusztráció az állandó kiállításról. (Katt a nagyításhoz és a részletekhez)

Az állandó kiállításon szinte minden jelentős festőiskola képviseltetve van: a nagybányaiak közül Ferenczy Károly, Glatz Oszkár, Mikola András és Thorma János; a szolnoki művésztelep részéről Jávor Pál, Lechner János Ödön és Zombory Lajos; a gödöllőiektől Frecskay Endre és gróf Zichy István; a Nyolcaktól Czigány Dezső, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Kernstock Károly és Pór Bertalan. Az irányzatokhoz, iskolákhoz kevésbé besorolható festők közül pedig megtalálhatjuk Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József és Vaszary János műveit is.

Természetesen megtalálhatók a Kecskeméti Művésztelep tagjainak: Perlrott Csaba, Bornemissza Géza, Iványi Grünwald Béla, Faragó Géza, Pólya Tibor és Falus Elek művei is, velük lesz teljes a magyar festőiskolák panorámája.