CS&S
Második kiállításuk, 1850



Második kiállításuk, 1850

Történet, képgaléria

 
A PRB második éve

1850-ben
-William Michael Rossetti: Ecce Ancilla Domini vagy Angyali Üdvözlet (1849-1850) című műve a National Institution társaság kiállításán, a Portland Galery-ben volt látható (A National Institution - Nemzeti Intézmény - az 1850-es neve a Free Exposition - Szabad Kiállítás - társaságnak, ahol Rossetti 1849-ben már kiállította a Szűz Mária leánykorát)
- Holman Hunt: Egy megtért brit család menedéket nyújt egy keresztény misszionáriusnak a druidák üldözése elől (1849-1850) és
- John Everett Millais: Krisztus szülei házában (1849-1850) című műve a Királyi Akadémián volt kiállítva

Mind a három festmény vallásos tematikájú. A Rossetti kép és a Millais kép teljesen szakít a téma addigi festészeti hagyományaival, habár használnak bibliából ismert szimbólumokat (liliom, galamb illetve Jákob létrája és rajta a galamb) a környezet (az ágy a gyűrött lepedővel illetve a asztalosműhely realisztikus ábrázolása, különösen a padlón lévő kosz és szemét) felháborodást kelt a kritikusok részéről. Ez a kritika is hozzájárult viszont a preraffaelitáknak híre menjen, vita kezdődjön a modernitásról, a realizmusról, de még a középkor festészetéről is.
 
William Michael Rossetti: Ecce Ancilla Domini vagy Angyali Üdvözlet (1849-1850)

MODELLEK:
Christina Rossetti, költő (1830 – 1894), a festő huga (a Szűz)
William Michael Rossetti, író (1829 - 1919), a festő testvére (Gábriel arkangyal)

Ez a kép mind stílusában, mind témájában szoros kapcsolatban áll a közvetlenül előtte készült első olajfestményével, a Mária Szűz Mária leánykora cíművel. Valóban, az a kendő, amelyet Mária a Szűz Mária leánykorában hímez, ezen a képen a Szűz ágya mellett jelenik meg, csakúgy, mint az "angyalok által öntözött liliom" (itt Gábriel angyal hordozza) és a Szentlélek galamb-képmása. Rossetti egy másik festményt is szándékozott készíteni, amely a Szűz halála címet kapta volna, és amely ezt a művet kísérte volna, de azt soha nem kezdte el. (rossettiarchive.org, Ecce Ancilla Domini!)

Lucas 1 Biblia Sacra Vulgata
Lukács evangéliuma 1. fejezet

(szentiras.hu - www.biblegateway.com)

In mense autem sexto, missus est angelus Gabriel a Deo in civitatem Galilaeae, cui nomen Nazareth, ad virginem desponsatam viro, cui nomen erat Joseph, de domo David: et nomen virginis Maria.
A hatodik hónapban pedig elküldte Isten Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe, egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó férfinak, Józsefnek volt a jegyese. A szűznek pedig Mária volt a neve. (...)

Ecce concipies in utero, et paries filium, et vocabis nomen ejus Jesum:
Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. (...)

Dixit autem Maria: Ecce ancilla Domini: fiat mihi secundum verbum tuum. Et discessit ab illa angelus.
Ekkor így szólt Mária: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!” S ekkor eltávozott tőle az angyal.

William Michael Rossetti: Ecce Ancilla Domini, részlet
A kép forrása: Wikimedia, Google Arts & Culture, Tate Images, public domain
 NAGY KÉP ITT... 
 
William Michael Rossetti: Ecce Ancilla Domini, részlet
A kép forrása: Wikimedia, Google Arts & Culture, Tate Images, public domain
 
Holman Hunt: Egy megtért brit család menedéket nyújt egy keresztény misszionáriusnak a druidák üldözése elől (1849-1850)

A képet a Királyi Akadémián állították ki 1850-ben, jelenleg az oxfordi Ashmolean Múzeumban található. A kép Egy nyolcfős család egy halászkunyhóban rejteget egy misszionáriust, aki pogány kelták csőcseléke elől menekül. A háttérben egy másik misszionáriust kerget a csőcselék. (A Converted British Family Sheltering a Christian Missionary from the Persecution of the Druids)

Hunt Krisztus tanításait visszhangozva készítette a Keresztény misszionáriusnak menedéket nyújtó, megtért brit család festményt. A témákhoz illeszkedve néhány bibliai verset is elhelyezett a képen. A János 16:2 a keret felső részén jelenik meg. Ebben ez áll: "Eljön az idő, hogy aki megöl titeket, azt fogja hinni, hogy Istent szolgálja". Ez az idézet illik a festményen látható jelenetekhez, ahol a druidák a vallás nevében üldözik a keresztényeket. Az evangéliumi idézettel Hunt a szerzetest Krisztussal egyenlőnek tekinti az ige terjesztésében. A kunyhóban lévő emberek a megtérés civilizáló erejét ábrázolják.
(williamholmanhunt.org)
 NAGY KÉP ITT... 
Holman Hunt: Egy megtért brit család.. Részlet
A kép forrása: Wikimedia, Ashmolean Museum, public domain
 
John Everett Millais: Krisztus szülei házában (1849-1850)

Millais aprólékos részletességgel festette meg a jelenetet, és a helyszínt egy valódi Oxford Street-i asztalosműhelyről mintázta. A háttérben lévő juhokat, amelyek a keresztény nyájat hivatottak ábrázolni, egy helyi hentestől kapott két juhfejről rajzolták le. Kerülte a professzionális modellek használatát, helyette barátokra és családtagokra támaszkodott. Joseph feje Millais saját apjának portréja volt, de a testet egy valódi ácsról mintázta, durva kezeivel, inas karjaival és kiemelkedő ereivel...

A korabeli The Times "visszataszítónak" nevezte a képet, és kifogásolta, hogy a művész a Szent Családot közönséges, alantas emberekként merte ábrázolni egy szerény asztalosműhelyben, "e témában elképzelhetetlen, ahogy megmutatja a nyomort, a piszkot, sőt a betegséget is, és mindezt ugyanolyan undorító aprólékossággal". Charles Dickens volt az egyik leghevesebb kritikusa, aki a fiatal Krisztust "egy undorító, sírós nyakú, pityergő, vörös hajú, ágyék köntösösös fiúnak írta le"

A keresztény szimbolizmus kiemelkedő szerepet játszik a képen. A falon, Krisztus feje fölött lévő ácsolt háromszög a Szentháromságot jelképezi, a galamb, a Szentlélek jelképe. A fa és a szögek a keresztre feszítést jelképezik, akárcsak a vér a fiatal Krisztus kezén, amelyet egy szög vágott meg, és amely a lábára csöpög. Az ifjú Szent János egy tál vízzel jön, hogy megfürdesse a sebet. Ha akkor valaki megkérdezi tőle: „Mik ezek a sebek a testeden?”, azt feleli: „Ezeket barátaim házában szereztem.” (Szent István Társulati Biblia - Zakariás könyve - Zak 13,6) (Forrás: Tate Múzeum leírása - Sir John Everett Millais, Christ in the House of His Parents (‘The Carpenter’s Shop’) - tate.org.uk)
 NAGY KÉP ITT... 
 
John Everett Millais: Krisztus szülei házában, vázlat
Tate Múzeum, Image released under Creative Commons CC-BY-NC-ND
John Everett Millais: Krisztus szülei házában, részlet
A kép forrása: Wikimedia, Google Arts & Culture, Tate Images, public domain
 
John Everett Millais: Krisztus szülei házában, részlet
 
   Vissza