Szecessziós magazin
Szecessziós magazin



    

A szerzőről

Székely Gábor (történész, művészettörténész, Kecskemét), a Mende Valér tervezte kecskeméti Újkollégium építés- és stílustörténetének szakszerű ismerője tanulmányát, több helyt, több előadásban mutatta be. A jelen tanulmány Magazinunknak készült, sok képpel kiegészített bővített kiadás, egyúttal körképet ad Mende Valér magyarországi és erdélyi munkásságáról, de annak idő- és térbeli stíluskapcsolataival is foglakozik bemutatva Mende úttörő jellegét európai szinten is.

A szöveget teljes egészében közöljük, a jegyzetekkel és a bőséges irodalommal, forrással is együtt, megfelelő helyen KATT a Lábjegyzet-re. Az illusztrációk minden esetben nagyíthatók, és képsorozat nyílik meg több képpel, eredeti tervekkel. A szöveg ill. a képek átvételéhez a szerző engedélye szükséges.

Köszönet

A Református Újkollégium Kecskeméten nemcsak Mende Valér csúcsalkotása, de a századforduló magyar építészetében is jelentős. Funkciója révén nem tud annyira nyitott lenni, mint egy városháza vagy kultúrpalota, bemutatása itt a méltóbb ismertségét is segíti egyben, jól lehet az ott dolgozók törődése példamutató. Erről is szó esik eben az írásban a megfelelő hivatkozással együtt.

Itt most szeretnénk viszont megköszönni az Újkollégium munkatársainak, személyesen Sikó Dezsőnek a szíves vezetését, és hogy ezzel lehetővé tette plusz belső felvételek készítését a szerzői képanyag mellé. Ezekkel a képekkel is kiegészítve a bőséges és szakszerű szöveg, az eddigi legteljesebb illusztrációs anyaggal is ellátott monográfia az épületről.




  A kecskeméti Szabadság tér
  körüli új épületek a századfordulón






K

ecskemét évszázadok óta a Duna-Tisza köze gazdasági és kulturális központja. Városközpontjában a XIX. század második felétől kezdődően, nagyrészt a századforduló és a századelő éveiben jelentős átalakításokat végeztek régi háztömbök lebontásával és monumentális középületek építésével.

A

z Újkollégium ennek a XX. század elején tervszerűen, igényesen és európai színvonalon, a kor legjelentősebb magyar építészeinek közreműködésével kialakított kecskeméti főtérnek az egyik meghatározó épülete.

M

int oktatási célt szolgáló létesítmény, illeszkedik a századfordulón nagy számban és jelentős építészek tervei szerint épült iskolapaloták sorába, a legszebb Kárpát-medencei iskolaépületek között tartható számon. Művészettörténeti jelentőségét a századforduló építészetében elfoglalt helye adja, a Kós Károly nevével fémjelzett „Fiatalok” csoport stílusát képviseli egy szabadon álló, monumentális épületen. Építészeti megoldásaiban találkozik a német Jugendstil és a kortárs brit, illetve finn építészet középkori gyökerekből táplálkozó tömegalkotása az erdélyi népi építészet formakincsével és népművészeti díszítőelemekkel.




  Az épület leírása



H

árom oldalról közterület által határolt (Szabadság tér – Kálvin tér – Búzás Mihály utca - Csányi János körút), nagyméretű telken álló, jellemzően a telekhatárokra épült, de az udvar felé benyúló épületrészekkel tagolt tömegű, négyszintes épület, alagsorral, magasföldszinttel, középső részén három emelettel, nyeregtetővel lefedve.

É

szaknyugati, Szabadság téri homlokzatának közepén erősen kiugró, csúcsíves árkádívekkel kiemelt kocsialáhajtós középrizalit áll, a hozzá északkeletről csatlakozó árkádos alépítményű terasszal. A rizalitban három, a teljes magasságot átfogó, a főpárkány szintje fölött csúcsívesen záródó tükör húzódik végig, bennük a díszterem hármas osztású ablakai, alattuk a földszinten bejárati előcsarnok, három csúcsíves záródású nyílással. A rizalitot magas fedélszékű és kiemelt gerincű kontyolt nyeregtető fedi, középütt huszártorony áll, órával.

A

főhomlokzat két sarka bástya jellegű, de eltérő architektonikus megformálású. Az északi sarok egymásra merőleges falain nyíló csúcsíves kapuk lépcsős előteret fognak közre, mögötte, az előcsarnok fölött magas toronysisak áll. A kapukat szimmetrikusan egy-egy kontyolt nyeregtetővel ellátott sarokrizalit veszi körül.


A

nyugati sarok körbástya jellegű, csúcsíves árkádsorral áttört alsó résszel és félköríves kapunyílásokkal. Kétoldalt háromszögű oromzatokkal lezárt sarokrizalitok veszik körül, melyek mind a négy szintet átfogják. A Kálvin tér és Búzás Mihály utca sarkán épült bővítmény ezt a rizalitokkal körülvett sarokbejáratot tükrözi. 1

A

z épületet igényes anyaghasználat jellemzi, lábazata terméskő, középrizalitjának tetejét aranyosmaróti piroscserép és fekete Zsolnay-majolika fedi, a nyílásokat keretező és fejezetdíszként alkalmazott népművészeti ihletésű pirogránit díszei a pécsi Zsolnay-gyárban készültek Mende Valér sajátkezű rajzai alapján.2

D

ísztermének és lépcsőházainak színes üvegablakait Róth Manó (Róth Miksa testvére) készítette pesti műhelyében, a szintén népművészeti eredetű ornamentális motívumokat felvonultató kovácsoltvas kapurácsokat, valamint erkély- és lépcsőkorlátokat pedig Tiringer Ferenc neves helyi műlakatos mester.3 A huszártornyot, az oromzatok csúcsát és a tető gerincét és élét díszbádogozás borítja, a legfelső szint homlokzatát és az ablakokat elválasztó pilasztereket nyerstéglából készítették. (KATT a képsorra a nagyításhoz)




  Az Újkollégium
  Mende Valér alkotásai közt


  Mende Valér élete és munkássága

M

ende Valér (1886-1918) a Fiatalok csoport egyik kevésbé ismert, de figyelemre méltó munkásságot kifejtett tagja volt.4 A budapesti József Muegyetemen végezte építészmérnöki tanulmányait 1904-től, többek közt Pecz Samu tanítványaként, és szerzett oklevelet 1908-ban. Itt került kapcsolatba az új stílustörekvéseket képviselő építésznemzedék több tagjával.

A

budapesti Muegyetemen tanuló, 1883-1885 körül született építészhallgatók 1907-1908 körül indult szerveződése a historizmustól és a lechneri magyaros szecessziótól is elfordulva a középkori hagyományok és a népi építészet felhasználásával törekedett a sajátos nemzeti stílus megteremtésére. A nemzeti művészet lehetséges forrásának nem a keleti formavilágot, hanem a brit Arts and Crafts mozgalom és a finn nemzeti romantika példájára a meglévo paraszti-népi kultúrát, különösen a kalotaszegi és székelyföldi falvak építészetét tekintették, a magyaros jelleget pedig nem az ornamentikában, hanem a népi építészet szerkezeti jellegzetességeiben keresték.

A

csoport vezéralakjának Kós Károly számított, köré szerveződtek egyetemi kollégái, Jánszky Béla, Zrumeczky Dezso, Kozma Lajos, Györgyi Dénes, Tátray Lajos, Mende Valér, rajta keresztül pedig Bábolnay József, valamint Toroczkai Wigand Ede. 5

M

ende tanulmányai befejezése után rövid időre Párizsba, majd Londonba utazott. 1909-ben nyitotta meg önálló irodáját. Az építészet mellett festészettel és grafikával is foglalkozott, műveit több alkalommal kiállította. 1916-tól tüzérként részt vett az I. világháborúban, a fronton szerzett betegségében halt meg. Korai halála miatt életműve csonkán maradt, de így is sokszínű életművet hagyott hátra.

A

magyar népi építészet mellett az angol és finn kortárs törekvések, későbbi munkáira a bécsi szecesszió mesterei, Joseph-Maria Olbrich és Josef Hoffmann hatottak jelentősen. Kós Károlyt, a német Jugendstilt és a századeleji építészeti újító törekvéseket nemcsak követte, hanem maga is alakította a magyar nemzeti építészeti formanyelvet. Elsősorban középületeket, bérházakat és villákat tervezett. Már műegyetemi hallgató korában készültek jelentős tervei.

K

ülönösen sok munka kötötte Nagyváradhoz6 és Kecskeméthez, emellett Budapesten7, Gyöngyösön8, Gyulán9, Petrozsényban (1914-1915 körül a munkáslakótelep) és Dorogon10 találhatók fontosabb művei. Kecskeméten több villaépület mellett a városi mozi első terveit ő rajzolta 1912-ben11, illetve az Újkollégiummal párhuzamosan, 1910-1911-ben épült evangélikus bérház, a Luther-palota terveit is ő készítette 1909-ben.12






Melléklet
  Nagyváradi Agrár Takarékpénztár
Str. Vulcan 7. (Rimanóczy utca 7.)



A

z Agrár Takarékpénztár Nagyváradon, Mende Valér figyelemre méltó alkotása, amit az asszimetrikus kompozició és bőséges dekoráció jellemez. A fenti ábráról részletképek is elérhetők, nagyíthatók (12 kép)


A

z épület részletképeit Kovács Levente írásbeli engedélyével közöljük, mint saját felvételeit, melyket ezúton is köszönünk. A fotók szerzője a Többarcú Nagyvárad... oldal tulajdonosa és szerkesztője.




  Az Újkollégium építéstörténete - 1.rész
A kezdetek



K

ecskeméten a református iskolai oktatás nagy hagyományokkal rendelkezik, egészen a XVI. századig visszavezethető a kollégium története. A gimnázium és a főiskola számára 1830-ban építették az Ókollégiumot, amely a reformkori építészet legjelentősebb kecskeméti emléke. Az építkezés az 1860-as évekig folytatódott, de az eredeti nagyszabású tervek - pl. az udvar teljes körbeépítése - csak részben valósultak meg. A század végére ez az épület már kevésnek bizonyult, és a felújítása is időszerű lett. 1896-1897-ben például a régi tetőzet javítására került sor.13 A Jogakadémia "a kollégium ős falai közül" 1904-ben a református egyház bérházának emeleti helyiségeibe költözött.14 A főgimnázium problémáinak megoldására (helyhiány, modernizáció) többféle elképzelés született.


   Elképzelések az új főgimnáziumról

K

atona Mihály igazgató 1896-ban, a millennium évében tette közzé elképzeléseit a modern főgimnáziumról. Az iskolai értesítőben megjelent írásában így fogalmazott: „Az újabb korban emelt középiskolai, közelebbről gymnasiumi épületek mindannyian imposans, palotaszerű külsővel bírnak. S a mennyiben a díszes külső egyúttal jele annak, mily fontosságot tulajdonítanak ma a középiskolának, a külső csínra törekvést, már a főgymnasium fontosságának elismerése és méltatása, de egyúttal a jóízlés és szépérzék fejlesztése szempontjából is helyeselnünk kell. [...] Igaz, hogy a külső fény és pompa nem elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az iskola nagy szellemi eredményt produkáljon. De ha mi e tekintetben is hódolunk a kor szellemének, csak százados hagyományainkhoz maradunk hívek.” 15

K

atona Mihály szerint a középiskola a nemzeti lét és a nemzeti műveltség mellett az ízlésfejlesztés szempontjából is jelentős intézmény, ezért fontos a célszerű és tiszteletet keltő építmény.

A

z iskola feladatának és céljának megfelelően kell kialakítani az épület belső beosztását, helyiségeit. Már ekkor korszerű elképzeléseket fogalmaztak meg, szertárakat, fizikai és kémiai kísérleti termeket terveztek, sőt egy "történelmi és philologiai museum" is szerepelt az elképzelések között. 16

1

896-tól az egyháztanács és a tanári testület rendszeresen foglalkozott a főgimnáziumi épület kérdésével. Ebben az ügyben segítséget kértek a kultuszminisztériumtól is, ahonnan 1896 januárjában Alpár Ignác műépítészt küldték Kecskemétre szakértőként, akinek a nevéhez több oktatási intézmény, így a fogarasi gimnázium és az Eötvös Collegium 1911-ben felavatott épületének tervezése fűződik.

E

kkor még az volt az elképzelés, hogy az Ókollégium épületét fogják átalakítani és bővíteni. A tanári testület 1898. február 18-i memoranduma is a régi épület bővítését tartalmazta. Alpár Ignác mellett erre vonatkozó terveket készített Zaboretzky Ferenc helybeli építész, majd később Baumgarten Sándor műépítész is. A szervezőmunkákra építtető bizottságot hoztak létre. Az átalakításra és bővítésre a következő években többször és többféle terv született.17

1

906-tól az az elképzelés került előtérbe, amely szerint nem a régi épületet kell átalakítani, hanem újat kell építeni. Több érv is szólt emellett. Sándor István egyházi jegyző (és városi főjegyző Kada Elek polgármester mellett) számításai szerint anyagilag előnyösebb újat építeni.18 A kultuszminisztérium új épület emelése esetére ígérte az államsegély felemelését és az építkezés nagyobb összegű támogatását. Végül az is szerepet játszott a régi elképzelés megváltoztatásában, hogy csábító lehetőség nyílt kedvező helyen levő telkek megszerzésére, a városi kultúrpalotához szervesen kapcsolódó építkezésre.19 A Cifrapalotához közel álló telekre tervezett városi kultúrpalota végül anyagi okok miatt nem valósult meg, ezért a város átadta azt az egyháznak.






  Az Újkollégium építéstörténete - 2.rész
A helyszín és a tervezők



   A helyszín és a tervezők kiválasztása

A

z új épület helyszíneként 1908 tavaszán három telek jöhetett számításba:

1. Az Ókollégiummal szemben levő, egyházi tulajdonban levő telkek (pl. a kántori telek).
2. A város főterén, a Piac-tér és a Főiskola-tér által határolt, városi tulajdonú, szabályozás alatt levő terület.
3. A Rákóczi úton, az új városi bérház és a törvényszéki palota közti telek.

Az egyháztanács és az általa megbízott "építő bizottság” a 2. sz. telek mellett döntött a református templom közelsége miatt. Ezt a város hajlandó volt átengedni, részben vétel, részben csere útján (a templomudvar egy részét kérte cserébe), noha Kada Elek a 3. változatot támogatta, mivel az épületet szívesebben látta volna a városközpontot a vasútállomással összekötő reprezentatív új sugárúton. 20 A telek megszerzése után az egyháztanács intézkedett a magasabb összegű minisztériumi beruházási kölcsön igényléséről és a hitelfelvételekről.



A

z építkezési szándék hírére többen is kezdtek terveket készíteni az új iskolaépület számára: Nagy Károly budapesti műegyetemi tanársegéd, Dombi Lajos tanár és Mende Valér műépítész. Közülük Nagy Károly terve egyáltalán nem keltett figyelmet. Az egyháztanács és az építő bizottság csak a Mende Valér és Dombi Lajos által közösen készített előzetes tervekkel foglalkozott. Dombi Lajos tanár és festőművész volt, 1907-től a református gimnáziumban tanított. Mende Valér nemcsak nevében tartozott a legfiatalabb építészgenerációhoz, 1909-ben mindössze 23 éves volt. Dombi Lajos és Mende Valér közös (jelenleg lappangó) vázlatterve 1909-ben készült, a részletes tervleíráson 1909. április 25-i dátum olvasható.21 Dombi Lajos és Mende Valér terve az új telekre készült, de még annak az elképzelésnek az alapján, hogy csak a főgimnázium számára épül az új létesítmény, és az Ókollégium felé néz.

Ugyanakkor a tervezett városi kultúrpalotával egy egységet kellett volna képeznie. Mende Valér tervleírásában még az is szerepel, hogy az iskolai könyvtárból átjáró nyílik a városi könyvtárba.

K

özben a város lemondott a kultúrpalota építéséről, és a telket átengedte az egyháznak. Így lehetőség nyílt még nagyobb épület felépítésére. Ezért az egyháztanács 1909. október 22-i, és az építő bizottság október 29-i ülésén az a döntés született, hogy a jogakadémia is ebbe az épületbe kerüljön: „tekintettel a megváltozott és lényegesen javult telekviszonyra, a főgimnázium épületével egyidejüleg, s avval kapcsolatban a jogakadémia részére is emeltessék megfelelő épület, hogy így dokumentáltassék a főiskola két ágazatának, a főgimnázium és jogakadémiának szerves összeköttetése, mit történeti hagyományon kívül e két intézet közös intézményei: a főiskolai könyvtár és convictus óhajtottá, sőt szükségessé tesznek.” 22

1

909 novemberében Mende Valért bízták meg a végleges tervek elkészítésével. Mindössze 60 napot kapott ennek a nagy munkának az elvégzésére, de 1910. február 13. előtt elkészült az újabb tervsorozat. A fővárosi szakértők - pl. Pecz Samu műépítész - és az építő bizottság mellett még egy 3 tagú zsűri is elbírálta Mende Valér terveit, Kada Elek polgármester a város, Hauszmann Alajos építész az Országos Képzőművészeti Tanács és dr. Nagy Virgil műegyetemi tanár a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet képviseletében. A bíráló bizottság 1910. március 30-án ült össze, és a tervet „úgy a paedagógia és közegészségügy, mint a műízlés, építés technika és tűzrendészet szempontjából kivitelre alkalmasnak, jónak és tetszetősnek találta". Az egyháztanács 1910. április 10-én általános elégedettség mellett döntött Mende Valér tervének elfogadásáról és a szerződés megkötéséről, a szakértői véleményben javasolt kisebb módosításokkal. A terv lényegében már a megvalósult épület jellemzőit mutatja: a főhomlokzatot elforgatta a Szabadság tér felé és középrizalittal látta el, az alapterületet és az épület méreteit pedig megnövelte a jogakadémia befogadása érdekében.

M

ende Valér a végleges engedélyezési terveket és a részletes költségvetést 1910. augusztus 1-jére készítette el. A korábbi változatokhoz képest annyit változtatott, hogy aszimmetrikus középrizalitot tervezett, de az egyháztanács ragaszkodott a gótikus stílusú főhomlokzathoz, ezért megbízta Mendét egy harmadik tervsorozat elkészítésével. Decemberben készült el az újabb részletes terv, melyet 17-én mutatott be a presbitériumnak, 23-án pedig egy újabb változatot készített.24 A harmadik tervsorozat után ezek kisebb módosításaként egy negyedik sorozat is készült, melyeket az iratok már nem említenek. Készült egy gipszmakett is az épületről, melyet egy képes levelezőlaphoz felhasznált fénykép őrzött meg.25 Tervei már az építkezés befejezése után megjelentek a Magyar Építőművészet 1912/3. és 1914/3. számában.26 Bár az építkezés a negyedik tervsorozat alapján zajlott, menet közben is történtek változtatások, így a középrizalit függönyablakai a minden terven következetesen megjelenő egyenes lezárás helyett csúcsíves záródású faltükörbe illeszkedő boglyaíves lezárást kaptak.






  Az Újkollégium építéstörténete - 3.rész
Vállalkozók és kivitelezők



   Az építkezés vállalkozói, kivitelezői

M

ende Valér célszerű, praktikus és művészi igényességű épületet tervezett.27 Terveiben vízvezeték, vízöblítéses mellékhelyiségek, korszerű fűtés és villanyvilágítás szerepel. Az épület belső elrendezése átgondolt, a funkcióknak megfelelő. A szaktanári és kísérleti termek, fülkék korszerű kialakításához Szakács Ödön főgimnáziumi tanár javaslatai is hozzájárultak. 28 A hétköznapi munka mellett a kulturális igényekre és a reprezentatív jellegre is gondolt. Sok drága anyagot is alkalmazott, de ezeknek az ára hosszú távon megtérült, mert tartósak voltak. Az építkezésen sok vállalkozó kapott munkát, amelyet versenytárgyaláson lehetett elnyerni. A pályázatokat a Vállalkozók Lapjában hirdették meg. Megérdemlik, hogy legalább a nevüket megemlítsük egy rövid felsorolásban:



K

őfaragó: Róthfeld Cég (Kecskemét), bádogos: Reiner Ignác, vasszerkezet: Laczi Sándor, üveges: Réthey Ferenc, hézagmentes padló: Magyar Asbestis Padlógyár, stukkó és műmárvány: Neuhauser János, redőny: Kermaszky Károly, Segesvári Imre, pirogránit: Zsolnay Cég, tornaterem: Lopos Gyula tanszergyára, linóleumburkolási munkák: Eslinger és fia, elektromos berendezés: Kellermann Bernát, egyszerű szobafestés: Kovács József, igényesebb szobafestés: Galbavi és Reiser, kútfúró: Gyulai Károly, toronyóra szerelése: Rozgonyi János óragyáros, víz, szennyvíz- és fűtésszerelés: Kórházberendezési Vállalat, könyvtár berendezése:Schlick és Nikholson Cég, üvegfestészet: Róth Manó, Budapest, műlakatos: Tiringer Ferenc. Az építkezés fővállalkozója Zaboreczky Ferenc helybeli építész, műszaki ellenőre Kerekes Ferenc városi főmérnök volt. 29








  Az Újkollégium építéstörténete - 4.rész
Az alapkőletételtől a tanítás megkezdéséig



A

vállalkozókkal kötött szerződésekben az állt, hogy 1911. július 1-jére át kell adni az Újkollégium épületét. A városi tanács 1911. április 27-én adta ki az építési engedélyt, de a földmunkákat már március 27-én megkezdték.30 Az ünnepélyes alapkőletételre 1911. április 18-án került sor.31 Az építéstörténet fontos forrása a Mende Valér vezette építési napló, mely részletesen beszámol az építkezés folyamatáról. A vállalkozás jelentőségét mutatja Mende számára, hogy a dokumentum első oldala a következő szavakkal indul: „Isten nevében kezdem meg!” A bejegyzésekből kiderül, hogy Mende személyesen felügyelte a kivitelezést, és a legapróbb részletek sem kerülték el a figyelmét, beszámol az időjárási viszonyokról, az egyes munkafolyamatokról és az esetleges rendkívüli eseményekről. A feljegyzések nemcsak a tervezőtől, hanem a munkálatokat irányító Zaboretzky Ferenctől és az egyes szakmunkák kivitelezőitől is származnak, sokszor Mende észrevételeire, kifogásaira reagálva.

A

z építkezés jó ütemben haladt, de 1911 júliusában váratlanul félbe kellett hagyni a 8-án hajnalban bekövetkezett nagy kecskeméti földrengés miatt: „volt-e már valaha oly nagyobb építkezés, mely a kikötött időre befejezést nyert volna, még ha oly zavaró körülmény elő nem fordult is, mint a városunkat 1911. júl. 8-án sújtott rettenetes földrengés?"- írta Katona Mihály igazgató az iskolai értesítőben, amelyben évről-évre beszámolt az építkezés ügyeiről.32 Az Újkollégium épületében a földrengés nem tett túl sok kárt. Az építkezés mégis lelassult, mert a városban a romeltakarításra és a sürgős helyreállítási munkákra összpontosult minden erő. A református egyház régi épületei, - köztük a templom is - megrongálódtak, helyreállításuk volt az első. Az Újkollégium építési költségei ekkor jelentősen megnövekedtek, mert olyan biztonsági intézkedésekre került sor, amelyek egy hasonló földrengés esetén megvédhetik az épületet
a nagyobb rongálódástól. 1911 júliusában az összes tervet megvizsgáltatták szakértőkkel. Ennek alapján a mennyezeteknél vasbeton szerkezetet, az oromzatoknál és a kéményeknél salakbetont alkalmaztak. Ezt az épület berendezésére szánt összegből tudták fedezni. Emiatt az új épületbe ideiglenesen csak régi bútorokat és felszereléseket tudtak bevinni. Az új és végleges berendezést a felemelt beruházási államsegélyből tudták megoldani, amelynek összege 130.000 koronáról 200.000 koronára emelkedett. 33

A

z új épületbe való költözést 1912. szeptember 1-jén, a tanítást szeptember 20-án kezdhették meg, de az épület teljesen csak 1913-ban készült el. 1912 őszén a Jogakadémia is az új épületbe költözött. Erről a jogakadémiai értesítő is megemlékezett: "Ez a kerek egy millió korona költséggel felépülő palota, amely külső ornamentikájánál fogva egyik nevezetessége lesz Kecskemét városának, a maga kényelmes és tágas előadó, olvasó stb. termeivel, egyesületi, torna és vívóhelyiségeivel vonzó hatást fog gyakorolni a tanulni vágyó ifjúságra." 34

A

Az Újkollégium a kecskeméti főtér egyik meghatározó épülete lett és ma is az. Az építkezés befejezése után, amikor még nem takarták el a fák, a mostaninál még jobban szembetűnhetett a monumentális, három lépcsőházas, 90 méter hosszú főhomlokzatú iskolaépület erősen kiugró középrizalitjával, a magas fedélszékkel és a kiemelt gerinc fölött középen elhelyezett órás huszártoronnyal. A vele szemben felépült Luther-palotával együtt a Szabadság tér kialakításában és térszervezésében alapvető szerepe volt. Az Újkollégium hatalmas tömegével vizuálisan összeköti a lechneri szecesszió két főművét, a Városházát és a Cifrapalotát.



  Az Újkollégium stíluskapcsolatai - 1.rész
Anyaghasználat

   Újkollégium - Luther-palota - változatos anyaghasználat

A

z Újkollégium Mende Valér főművének tekinthető, a legkiérleltebb, legeredetibb, egyúttal legreprezentatívabb alkotása. Ez a szabadon álló, monumentális épület nemcsak önmagában figyelemreméltó tér- és városképformáló hatással bír, a Luther-palotával együtt meghatározza a kecskeméti főtér arculatát. A két épület jól tükrözi, hogyan törekedtek a Fiatalok a népművészet elemeit felhasználni monumentális feladatokra, egyúttal viszont azt is mutatja, hogy közülük a legtöbb nagyméretű házat tervező Mende távolodott el leginkább a kalotaszegi előképektől. Annál inkább érezhető a külföldi, finn, brit és német minták hatása, de ezeket is autonóm módon alkalmazta.

A

nyaghasználata kötődik a finn nemzeti romantika és a Fiatalok munkáihoz, melyeket a terméskő és díszítetlen vakolat jellemez, viszont alig jelenik meg a fa, a legfelső szinten végigfutó vakolatlan téglahomlokzat pedig az északi területekre emlékeztet, az angliai, németalföldi, illetve a Hansa-városok építészetére. A fehér falak, az élénk vörös színű tető és a szürke pirogránit díszek a népi építészet színharmóniájához állnak közel (KATT a képsorozatra).

A

kortárs hazai épületek közül Lajta Béla iskolaépületei (Vakok Tanintézete, 1905-1908, Fővárosi Felsőkereskedelmi Iskola, Vas utca, 1911-1912) 35 és Medgyaszay István gödöllői művésztelepen 1904-1906 között épült két műteremvillája (Belmonte-ház, Nagy-ház) említhető példaként a vakolat nélküli téglahomlokzat akkor még újszerű és kivételes alkalmazására. 36 Ugyanakkor a terméskő és az egynemű, fehér vakolat hangsúlyos szerepe egyértelműen jelzi a Fiatalokhoz való kötődést, akárcsak a sarokterasz alatt végighúzódó faragott díszítésekkel ellátott faeresz.

A

Zsolnay-kerámia, a kovácsoltvas díszek és a színes üvegablakok alkalmazása az Arts and Crafts mozgalom és a szecesszió „Gesamtkunstwerk” (összművészeti alkotás) eszméjét tükrözi a társművészetek bevonásával, különböző anyagok együttes alkalmazásával, viszont a lechneri magyaros szecesszióhoz képest jóval visszafogottabb, természetességre és harmóniára törekedve. 37






  Az Újkollégium stíluskapcsolatai - 2.rész
Nyílászárók




   Újkollégium - Luther-palota - Nyílászárók

A

nyílások kiosztása egyenletes tagolást ad az épületnek, amit fokoz az ablakok hármas keresztosztású, négyzethálós kialakítása. Ez az elegánsan dekoratív kiosztás a Jugendstil és Otto Wagner hatását mutatják, de jellemző a finn LSG-iroda épületeire is. A középrizalit eredetileg tervezett egyenes lezárású emeleti ablakai még inkább közel állnak a Wagner-iskola és a Wiener Werkstätte funkcionalizmusba hajló, visszafogottan elegáns dekorativitásához.

A

nagyméretű, hármas keresztosztású ablakok megjelennek Mende más épületein is, így a nagyváradi Ertler-ház homlokzatán és a Luther-palota udvari homlokzatán (KATT a balodali öt képes sorozatra). Más elrendezésben, de ugyancsak hatalmas hármas osztású ablakok borítják a közel egyidejűleg, 1912-ben épült nagyváradi Róth-ház homlokzatát, valamint hasonlók láthatók ugyanebből az évből a budai Attila úti lakóház két szélén és a gyulai Komló Szálló első emeletének teljes szélességében.

A

Ami egyedülálló az Újkollégium épületében, az a Szabadság tér és a Kálvin tér sarkán lévő, vékony téglapilaszterekkel elválasztott színes üvegablakok együttese, mely két szinten átfogva szinte egy teljes üvegfalat képez a homlokzaton, felidézve a párizsi Saint Chapelle gótikus üvegablakait. Az üveg ilyen jelentős szerepét az egyszerre több diákot befogadó nagyobb tantermek, valamint a tanári termek megvilágítása indokolta. Hasonlóan nagy felületet foglalnak el az ablakok a nagyváradi Róth-ház homlokzatán, de ott jóval szélesebb, majdnem az ablakok szélességével megegyező vakolatlan téglafelületek választják el őket.

A

z Újkollégium egymás alatt végigfutó, geometrikus ritmusba rendezett ablaksorai, különösen a díszterem üvegablakai erősítik az épület vertikalitását.



  Az Újkollégium stíluskapcsolatai - 3.rész
Rizalitok és oromzatok

   Vertikális elemek - rizalitok és oromzatok

A

vertikalitás még inkább jellemző a református templom felőli bejárat melletti oromzatos sarokrizalitokra. Ezek a háromszögű oromzatok visszavezethetők a kortárs finn épületekre, a meredek lejtésű, hosszúkás forma viszont Mende Valér sajátja.

A

gyöngyösi banképület eredeti változatában a tetőzet két szélén egy-egy kör alakú tükröt magába foglaló, egyenlő szárú háromszöget formázó oromzat zárja le a homlokzat teljes hosszában zárterkélyszerűen végigfutó sarokrizalitokat. A Róth-ház homlokzatán egyedi módon három, egymással ívesen összekötött, hullámvonalat alkotó oromzat látható, bennük ovális tükrökkel. (KATT a jobboldali képre - illusztráció sorozat az ezen az oldalon említett épületek oromzatairól, az összehasonlítást elősegítendő)

   Mende Valér építészetére jellemző elemek

A

z Attila úti ház öt, egymás alatti, szinte egy nagy üvegfelületet alkotó ablakait összefogó oromzatos sarokrizalitjai még közelebb állnak az Újkollégiuméihoz az oromzat csúcsának ornamentális díszével, valamint az egyedül Mendére jellemző hosszúkás nyílásokkal. Ez a motívum itt kivételesen három-három párhuzamos nyílásból áll, de legtöbbször csak egy található. Az 1909-ben már átalakított Bihar Megyei Takarékpénztár homlokzat középtengelyét kiemelő oromzaton is megjelenik, később az Ertler-házon és a Luther-palotán.

A

Komló Szálló egyik sarokrizalitját hasonló oromzat zárja le, de nyílás nélkül, a csúcsot díszítő ornamentika viszont rokon a kecskeméti épületek díszeivel.

A

rizalitok oromzatos lezárása a Jugendstil északnémet változatával mutat hasonlóságot, a vertikális tagolással kiemelt és összefogott egymás alatti ablaksorok, akárcsak a gótika hangsúlyos megjelenése. 38






  Az Újkollégium stíluskapcsolatai - 4.rész
Népművészeti és történeti formák.
Nemzetközi és hazai párhuzamok


E

z egyúttal a Kós Károly által kifejtett, angol eredetű felfogást is tükrözi, miszerint a középkori stílusok szervesen beépültek a nép építészetbe, a népművészet jelentősége pedig a történeti formák megőrzésében van. Ezzel magyarázható, hogy a középkori és a nép motívumok szerves egységbe olvadnak az épületen. Az alföldi vidéken szokatlanul magas, meredek tetőidomok, különösen a középrizalit magas fedélszéke és kiugró gerince a Kós által bemutatott székely házak tetőire emlékeztet.

A

középrizalitot, és ezáltal az egész épületet megkoronázza a Szabadság tér látványát uraló, karcsú, de kellően hangsúlyos huszártorony. Tetősisakjának tört íve, a síkokat elválasztó élszedés a középkori és reneszánsz erdélyi templomok és várkastélyok, az órával együtt az erdélyi szász erődtemplomok és városkapuk tornyaira (pl. Segesvár, óratorony) emlékeztet. A zárterkélyes saroktornyok, különösen a Magyar Építőművészetben megjelent terven, ahol a megvalósult változathoz képest jóval díszesebb és tagoltabb kialakítást mutatnak, a vajdahunyadi vár Hunyadi-loggiáját idézik fel.

A

református templom felőli sarokbejárat árkádos előterének csúcsíves árkádjai, illetve a főhomlokzat hozzá csatlakozó szakaszának I. emeleti csúcsíves loggiája hasonló megoldást képvisel, mint Schodits Lajos és Éberling Béla Wekerle-telepi bérházának ívelt főhomlokzatának pilléres-boglyaíves árkádos loggiája. Az ott látható három boglyaív mintha sík változatban ismétlődne meg az Újkollégium főhomlokzatának három nagy emeleti ablakán. 39

A

sarokterasz fölött emelkedő torony egyedi vonalai kissé elütnek a csúcsíves formáktól, előzményként a Lars Sonck tervei szerint 1905-ben épült helsinki Eira kórház szintén csonkakúp alapról induló, körbefutó ablaksorral tagolt, majd íves vonalú sisakkal lezárt tornya jöhet számításba. 40 A hazai párhuzamok között a Kós Károly és Jánszky Béla közös terve szerint 1909-ben elkészült zebegényi katolikus templom kisméretű lépcsőtornya,41 illetve a bécsi Első Nemzetközi Vadászati Kiállítás szintén Jánszky tervezte magyar pavilonjának saroktornya említhető.42 Hasonló, de jóval kisebb méretű tornyot tervezett maga Mende is a Luther-palota udvari homlokzatára.





  Az Újkollégium stíluskapcsolatai - 5.rész
  A huszártorony




A

magas fedélszékű és kiemelt gerincű kontyolt nyeregtető (a székely ház jellegzetessége), középütt huszártoronnyal. Ahogy a Magyar Néprajzi lexikon is írja, a népi építészetben a keleti háztípus (erdélyi háztípus, székely ház) magas hajlásszögű, mindkét vége lekontyolt. Itt ez kiegészül egy kis felső oromfallal, a csonkakonty felett.

A

tetőre ültetett torony példáit majd a modern építészetben (Sant'Elia, 1913) is látjuk. Szeghalmy Bálint erdélyi, kárpátmedencei ihletettségű tetemvári temploma (Miskolc, 1937) is csonkakontyolt tetős a főhajón, felső kis oromzattal, valamint különálló, kontyolt tetőre helyezett toronnyal.

A

Református Újkollégium toronysisakján kakas látható, ami a református templomtornyokon szokás (a csillag mellett) utalva Péter apostol ingadozó lelkére ("És megemlékezék Péter az Úr szaváról, a mint néki mondta: Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz engem.")

A

z alábbi képen összevethető a Népbank és az Újkollégium tornya és alatta levő tetőrészlet. Mindkettő esetében jelen van:
- a magas hajlásszögű tetőzet
- a kiemelt gerinc
- a kétoldalt csonkakontyolt nyeregtető
- a tetőre ráültetett huszártorony
Tudatos összehangolás is feltételezhető.

A

mit tudunk a tervezési időpontokról:

1909 július 12, Korb Flóris megkezdi a Népbank tervezését
1909 október 25, a Népbank tervei elkészülnek 43
1909 novembere, Mende Valért megbízzák az Újkollégium tervezésével
1910 február 13 előtt, az Újkollégium tervei elkészülnek
1910 augusztus 15, Korb Flóris a huszártorony módosított tervét mutatja be, ami így kisebb lett, barokkizáló forma helyett a bécsi szecesszió vonásaival.





  Az Újkollégium stíluskapcsolatai - 6.rész
  Az Újkollégium modern belső terei


A

z alábbi fejezet szövege egy beszélgetés nyomán született meg 2016 tavaszán. Ennek apropója az időközbeni többszöri épületbejárás által fotózott és rendszerezett anyag.

Sz.Magazin: Mennyiben tanulmányozta az eddigi építészeti irodalom az Újkollégium belső tereit, tekintettel annak formai elemeire?

Sz.Gábor: Az eddigi építészettörténeti szakirodalomban nem kapott hangsúlyt a belső tér bemutatása. Ezt szeretnénk ezúttal pótolni.

Sz.Magazin: Hogyan látod a belső terek építészeti elemeinek stílusát a homlokat építészeti elemeihez viszonyítva?

Sz.Gábor: A homlokzat kiképzése alkalmazkodik a belső funkciókhoz (pl. a diszterem előtt is). Viszont több belsőépítészeti elem modernebb, előremutató forma.

Sz.Magazin: A fotókon látott félköríves szerkezetek visszatérés vagy előrelépés, netán egy következő stílus megsejtése?

Sz.Gábor: Inkább előrelépés, a tiszta félköríves árkádok geometrizáló elemek, akár a négyzetes mintázatú padló.





Párhuzamok
  Régi és modern félköríves árkádok



  Az Újkollégium stíluskapcsolatai 7.rész
  A díszterem


Sz.Magazin: Hogyan jellemeznéd a díszterem kialakítását ?

Sz.Gábor: Egyszerre kötődik a hagyományokhoz és ugyanakkor modern. A mennyezet például, négyzetes beosztásával visszautalás a Pantheonra is akár, de a népi építészetet, a református templomok kazettás mennyezetét is idézi, ugyanakkor egyszerűségében modern geometrikus. A mennyezetben találkozik a formálás és a praktikum - kazettaformák és lámpatestek









Sz.Magazin: A keskeny függőleges ablakok jellemzők-e századforduló építészetére?

Sz.Gábor: A jugendstil függőleges ablaksor itt lekerekítéssel finomitott, a függőleges templomablakokhoz is kapcsolható.

Sz.Magazin: Mende szemlátomást inspirálódott a bécsi szecesszió műveiből...

Sz.Gábor: A geometrikus négyzethálós szerkezet (mennyezet, karzatkorlát, ajtó) is utal erre. Mende Valér német nyelvterületen tett tanulmányutat, ismerhette Hoffmann és Olbrich munkáit.







Párhuzamok
A századforduló kocka-geometriája
(Wiener Werkstätte - bécsi műhely)



  Az Újkollégium stíluskapcsolatai 8.rész
  Különböző négyzetes szerkezetek



Sz.Magazin: A sűrű négyzetes, kis üveglapos ablakok funkcionálisak (biztonságosabbak) vagy inkább csak formai jellegűek?



Sz.Gábor: A sok kis négyzet a dekorativitást szolgálja. De egyben nagy ablakfelületet teremtve sok fényt engednek a folyosókra.








  Stíluselemek Mende életművében - 1.rész
Az oromzatdekoráció




Sz.Magazin: A Mende épületeken az oromzatok és oromzat dekorációk igen gyakoriak és hasonlatosak is. Erről kérdezném a véleményed.

Sz.Gábor: A sima háromszögű oromzatok a finn századfordulós építészet jellemzője amit Mende Valér előszeretettel alkalmazott. Ami a motívumait illeti, azokhoz hasonlók igen divatosak és közkedveltek voltak a századforduló idején a svájci villa típusú házaknál. Mende Valér esetében a népies kapcsolat is felismerhető e motívumokban. Viszont annyira átfogalmazva, stilizálva, hogy nem lehet egyetlen tájegységre sem határozottan ráismerni.




Sz.Magazin: Mit ismerünk Mende Valér népművészeti gyűjtéseiről, voltak-e egyáltalán, vagy kapcsolatban állt más építészekkel ilyen területen?

Sz.Gábor: A Fiatalok néven ismert építészek laza csoportjának tagja volt. A Fiatalok csoportból sokan vettek részt népművészeti gyűjtőutakon, a népi építészet és a modern építészet összekapcsolását, a magyar nemzeti építészet megteremtését is célul kitűzve.





  Stíluselemek Mende életművében - 2.rész
A körkilátós torony



Sz.Magazin: Mondhatjuk, hogy a körkilátós torony Mende építészetére jellemző elem?


Sz.Gábor: Kecskeméten feltétlen.


  Stíluselemek Mende életművében - 3.rész
Lépcsőzetesen kialakított-elhelyezett ablakok






Sz.Magazin: Hasonló kérdésre kérnénk válaszod. Mondhatjuk, hogy a lépcsőzetes ablak kialakítás Mende építészetére jellemző elem?

Sz.Gábor: A lépcsőzetes ablakforma az Újkollégium épületén több helyt látható, a tér másik oldalán a Luther-palotán szintén, de budapesti épületén is (lásd az Attila út 91, bérház képsorozatát) megfigyelhető.


Mint geometriai art nouveau elem megjelenik már Hector Guimardnál (Castel Béranger, 1895 - 1898). Nevezetes a brüsszeli Rue de Lac no. 6 alatti ház ablaka (tervezte Ernest Delune, 1902). Lechner Ödönnél is láthatjuk (Postatakarékpénztár, átadva 1901-ben)

Figyelemre méltóak az Újkollégium udvarán látható ablakok lépcsős-piramis alakja amely az art deco egyik jellegzetes formájává lesz majd.



  Stíluselemek Mende életművében - 4.rész
Téglalizénák



Sz.Magazin: Láthatóan a téglalizénáknak nincs funkcionális szerepük. A szecesszió első szakaszában már többnyire kerülték az építészek. Hogy ekkor e visszatérés?


Sz.Gábor: Mindjárt a századforduló első éveiben megjelenik a modern német építészetben az u.n. áruház stílusban a függőlegesség hangsúlyozása, a keskeny de magas ablakok sorozatának homlokzati használata. Ezt modern jelleget alkalmazza Mende Valér is az Újkollégium homlokzatának egy-egy részén.


  Stíluselemek Mende életművében - 5.rész
Díszítő minták - vasművesség



Sz.Magazin: Hogyan jellemeznéd Mende Valér díszítő mintáit? Van-e Mendére jellemző dekoráció, eltekintve, hogy a különböző anyagokban eltérő valamelyest a kompozíció?

Sz.Gábor: A Lechner Ödön és követőire inkább jellemző színességet, valamint a népies motívumokhoz közeli ornamentumokat elhagyva a népi kapcsolatot azért sugallva teljesen egyszerű vonalakból készíti a díszítő mintáit. Nagyobb a szerepe van a szimmetriának, az ismétlődéseknek, amit a sokszor használt spirál vonallal tesz mozgalmassá.


Sz.Magazin: Más korabeli magyar építészekkel párhuzamban? Esetleg Árkay Aladár, Kozma Lajos?

Sz.Gábor: A Fiatalok csoportja, valamint a nagy egyéniségek, Lajta Béla, Kozma Lajos, Árkay Aladár hasonló utat járnak be a dekoráció terén, sok egyéni vonással kiegészítve természetesen.










  Stíluselemek Mende életművében - 6.rész
Díszítő minták - színes üvegablakok




Katt. a képre: összesen hét kép a sorozatban.









  Stíluselemek Mende életművében - 7.rész
Díszítő minták - pirogránit



Katt. a képre: összesen 11 kép a sorozatban.









  Emlékek és jelképek - 1.rész
Az ország, az egyház és a város címere
és más emléktáblák




A

z Újkollégium épületén több emléktábla és jelkép emlékeztet a történelmi múltra és a református szellemiségre. Az egyház, a város és az ország címerét az építkezéskor helyezték el a bejárat fölött, ma ezek közül csak a pelikános címer található az iskola bejáratánál. Az 1948-ban levett országcímer a lelkészi hivatal előterében került elhelyezésre. Ma itt található Ferenczy István szobrászművész remeke, Szánthó Mártonné fehér márvány síremléke is, melyet az Ókollégiumból hoztak át.

Az épület Cifrapalota felőli bejáratánál 1922-ben szentelte fel Ravasz László püspök az I. világháború áldozatainak emléktábláját. A Kálvin tér felőli sarkon 1985-ben helyezték az öregdiákok a régi tanárok emlékét idéző emléktáblát. Bartók Béla fellépésére a díszterem bejáratánál, az iskola 1990. évi újjáalakulására, valamint az iskola egykori diákjára és 1956-os áldozatára, az október 25-i Kossuth téri sortűzben elhunyt Batka Ferenc teológushallgatóra, hatvani segédlelkészre a főlépcsőházban emlékeztet tábla.

  Emlékek és jelképek - 2.rész
A díszterem üvegablakai



K

ülön említést érdemelnek a díszterem üvegablakai, amelyeket Róth Manó tervezett és készített. Az ablakok alsó részén, kör alakú keretben található üvegfestmények a református egyház szimbólumait és jeles személyiségeit ábrázolják, alul és felül felirattal kísérve. Az ikonográfiai programot az építési bizottság állította össze, melyet az egyháztanács 1912. június 2-án hagyott jóvá. Sorrendben a következőket ábrázolják: 44
  1. A magyar királyság címere, felirat: „Regnorum fundamentum Virtus” (A királyság alapja az erény)

  2. A kecskeméti református egyházközség címere: fiait tápláló pelikán. „Soltár CIV. 16. és 27 vers” (A zsoltár részlet: „Megelégíttetnek az Úrnak fiai”, „Mindenek Te rád néznek, hogy eledelt adj alkalmatos időben.”)

  3. A kecskeméti református kollégium címere, pálma, „Crescit sub pondere palma” felirattal. („Teher alatt nő a pálma”. Ide kapcsolható a 92. zsoltár részlete: „Az igaz virul, mint a pálmafa / magasra nő, mint a libanoni cédrus”)


  1. Kecskemét város címere, „Sem magasság, sem mélység nem rettent” jelmondattal. (Pál rómaiakhoz írott levele 8, 39. alapján)

  2. Hullámokon hánykódó gálya, „Fluctuat, nec mergitur” („Hullámzik, de nem süllyed el”) felirattal

  3. Kálvin János arcképe, „Soli Deo Gloria 1509-1564” felirattal. („Egyedül Istené a dicsőség”)

  4. Szegedi Kis István arcképe, „1505 - 1582. Jeremiás XXXIX. r.18. v.” A megjelölt versrészlet: „Bizonyára megszabadítlak téged, nem esel el fegyver miatt és a te lelked megszabadul, mert reménységed volt bennem, ezt mondja az Úr”

  5. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem lovas képe. „Si Deus pro nobis quis contra nos” („Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” Róm 8,31.)

  6. Rákóczi György erdélyi fejedelem lovas képe, „Non est volentis neque currentis, sed solum miserentis Dei. Róm. IX. r.16. v.” felirattal. („Ezért tehát nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené”. Róm 9,16.)





  Emlékek és jelképek - 3.rész
A bagoly - a bölcsesség jelképe



Katt. a képre: összesen 14 kép a sorozatban.










  Az épület későbbi története



A

XX. század történelmi eseményei és fordulatai az Újkollégiumot is érintették, de oktatási funkcióját mindvégig megőrizte. Az I. világháború idején összesen hét intézménynek adott helyet, mivel a város többi iskoláját lefoglalták hadi célokra.45 1924-ig a Jogakadémiával közösen, majd egyedül használta a főgimnázium. 1927-ben építették az internátus részére a Kálvin téri oldalszárnyát Szappanos Jenő tervei szerint. A két világháború között a református Tisza család adományának viszonzásául az intézmény felvette az 1918-ban meggyilkolt miniszterelnök, gróf Tisza István nevét, így az épületet ekkoriban Tisza István Collegium néven is említették.

A

z épület a II. világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett. 1948-ban államosították az iskolát, ekkor levették a bejárat fölötti címereket. 1956-ban ismét megsérült az épület. Ezután több oktatási intézmény is működött benne, majd a Kodály Zoltán Ének-zenei Iskola lelt otthonra falai között. Ugyanakkor a lelkészi hivatal és a nyilvánosság előtt korábban is nyitva álló egyházközségi könyvtár továbbra is az épületben maradhatott. 1965-ben műemlékké nyilvánították, teljes helyreállítása 1976-1981 között történt.

1

983-ban a Csányi körút felőli szárnyban nyílt meg a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma, mely később az Ókollégium épületébe költözött, helyén gyülekezeti termet alakítottak ki. 1997-től ismét a református egyház tulajdonába került, azóta a Kecskeméti Református Kollégium Általános Iskolája, valamint gimnáziuma működik az épületben.

A

z utóbbi években Neuhauser László tervei szerint új oktatási szárny (2002), majd udvarába tornaterem, uszoda (2004) épült, miáltal az épülettömb bezárult. Az új szárny két tantermének világítását napenergia segítségével oldották meg, akárcsak a tanuszoda medenceterének és kiszolgáló egységeinek fűtését, valamint a használati meleg víz előállítását.

S

zintén az ezredforduló eredménye a huszártorony órájának helyreállítása és a főhomlokzat két, az államosítás után eltávolított Zsolnay-pirogránit címerének (Magyar Királyság és társországai, Kecskemét város) pótlása. A bővítés mellett folyamatosan zajlik a régi épület felújítása, homlokzatának tisztítása is, hogy méltó módon betölthesse feladatát.



Horváth Roland, A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1909 - 1912), in: Cumania 27. A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve, Kecskemét, 2016

Felhasznált irodalom

ÁTS, Írisz: Kecskemét, Református Újkollégium. In: Kálvin hagyománya. Református kulturális örökség a Duna mentén. Kiállítási katalógus/Calvin’s Legacy. The Cultural Heritage of Calvinism along the Danube. Exhibition catalogue of Budapest History Museum. Budapesti Történeti Múzeum, 2009. október 30-2010. február 15. Szerk.: Farbaky Péter – Kiss Réka. Budapesti Történeti Múzeum – Dunamelléki Református Egyházkerület, Budapest, 2009. 5.4.10 tétel, 324-325.

ÁTS, Írisz: A Kecskeméti Református Újkollégium építéstörténete (1911-1913). In: ARS PERENNIS. Fiatal Művészettörténészek II. Konferenciája/2nd Conference of Young Art Historians, Budapest, 2009. CentrArt Művészettörténeti Műhely Tanulmányok/CentrArt Arthistorical Workshop Studies. Primus Gradus Tanulmányok/Primus Gradus Studies. Szerk.: Tüskés Anna. CentrArt Egyesület, h. n. (Budapest), 2010. 147-152. Interneten olvasható változat: http://www.centrart.hu/letolt/arsperennis/25Ars_perennis_Ats.pdf letöltés dátuma: 2012. május 9.

BÁNSZKY, Pál: Tiringer Ferenc kovácsművész (1875. nov. 25-1947. okt. 17.). In: Cumania 9. A Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, 1986. 471-500.

BARDOLY, István – HARIS, Andrea (szerk.): Magyarország műemlékjegyzéke. Bács-Kiskun megye. A jegyzéket összeállította: Borossay Katalin. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006.

BOROSSAY, Katalin: A kecskeméti városi mozgószínház és Mende Valér. In: Etűdök. Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére. Szerk.: Bardoly István. Budapest, 2004. 305-318.

EMLÉKIRAT a kecskeméti ref. főiskola építése ügyében. Fischl Dávid könyvnyomdája, Kecskemét, 1910. (KREL, kézirat)

ENTZ, Géza – GENTHON, István – SZAPPANOS, Jenő: Kecskemét. (Városképek - műemlékek sorozat). Műszaki Kiadó, Budapest. 1961.

EÖTVÖS NAGY, Imre: Kecskemét város gyásza (A nagy földrengés 1911. július 8-án). In: Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1912.) Kecskemét, 1912. 289-320.

GÁBOR, Ildikó: A kecskeméti iparosság a dualizmus korában. (Kecskeméti Füzetek 16.). Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, Kecskemét, 2006.

GELLÉR, Katalin: A magyar szecesszió. (Stílusok, korszakok). Corvina, Bp., 2004.

GERLE, János: Mende Valér. In: Magyar építőművészet 78. évf., 1987/4-5. 43-48.

GERLE, János: Boglyakupola, boglyaív. In: Sub Minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára/Studies on the National Culture in Honour of Lajos Németh on his 60th Birthday. ELTE - ELTE Művészettörténeti tanszék, Bp., 1989. 170-179.

GERLE, János – KOVÁCS, Attila – MAKOVECZ, Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó – Bonex, h és é. n. (Békéscsaba, 1990)

ifj. GYERGYÁDESZ, László: A főtér és környékének művészeti emlékei és gyűjteményei. Kecskeméti Lapok Kft. Kecskemét, 2005.

HAJÓS, György: Mende Valér. (Pinkóc, 1886. szept. 4.-Bécs, 1918. jan. 7.). In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1993. Szerk.: Sipka László. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Budapest, 1992. 125-127.

HORVÁTH, Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1909 - 1912). In: Cumania 27. A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve, Kecskemét, 2016. 283-306.

JUHÁSZ, István: A kecskeméti Újkollégium története. /Kecskemét, 1982./ Sokszorosított kézirat 6 old. (Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára)

JUHÁSZ, István: Kecskemét város építéstörténete. (Kecskeméti füzetek 8.). Kecskemét Monográfia Szerkesztősége - Tiberias Bt., 1998.

KEMÉNY, János – PINTÉR, Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában. In: Bács-Kiskun megye múltjából 9. (A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 11.). Közművelődés. Kecskemét, 1987. 5-85.

KESERÜ, Katalin: Nemzeti gondolat a 19. század magyar építészetében. Az egyetemestől a regionális stílusig. In: Sub Minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára/Studies on the National Culture in Honour of Lajos Németh on his 60th Birthday. ELTE - ELTE Művészettörténeti tanszék, Bp., 1989. 102-106.

KESERÜ, Katalin: A századforduló. Kijárat Kiadó, Bp., 2007.

KOVÁTS, Andor: Vázlatok a kecskeméti jogakadémia történetéhez. In: Emlékkönyv a Kecskeméten működő egyetemes református jogakadémia fennállásának századik évfordulójára 1831-1931. Kecskemét, 1932. 1-79.

MILLISITS, Máté – MILLISITS-SZILÁGYI, Erzsébet – SZÉKELY, Gábor: A Dunamelléki Református Egyházkerület épületállományának alakulása 1860-tól napjainkig. In: Kálvin hagyománya. Református kulturális örökség a Duna mentén. Kiállítási katalógus/Calvin’s Legacy. The Cultural Heritage of Calvinism along the Danube. Exhibition catalogue of Budapest History Museum. Budapesti Történeti Múzeum, 2009. október 30-2010. február 15. Szerk.: Farbaky Péter – Kiss Réka. Budapesti Történeti Múzeum – Dunamelléki Református Egyházkerület, Budapest., 2009, 115-122.

MORAVÁNSZKY, Ákos: Versengő látomások. Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 1867-1918. Vince Kiadó, Budapest,1998.

NOVÁK, László: A három város építészete. Arany János Múzeum, Nagykőrös, 1989.

NOVICOV, Ramona: An architect of the European avant-garde in Oradea: Mende Valér. In: Journal of Applied Engineering Sciences 1(14)/1/2011. 23-34. Interneten elérhető változat: http://www.arhiconoradea.ro/JAES/Contents_ISSUES/ISSUE_1/NOVICOV_JAES_Issue2_2011.pdfletöltés dátuma: 2012. május 9.

PAŞCA, Mircea (2005): Exemple ale Arhitecturii 1900 la Oradea: Komor Marcell, Jakab Dezso şi Mende Valer, In: Cele Trei Crişuri, Oradea, seria III, ne. 4-7, (aprilie/iunie), 81-92.

PEREHÁZY, Károly: A vas művésze. 100 éve született Tiringer Ferenc. In: Műemlékvédelem XIX. évf., 1975/4, 218-219.

PEREHÁZY, Károly: Magyarországi kovácsoltvas-művesség. H. n. (Budapest), Corvina Kiadó, 1982.

PEREHÁZY, Károly: Az európai kovácsoltvas-művesség története. (Képzőművészeti Zsebkönyvtár). Bp., Képzőművészeti Kiadó, 1984.

PÉTERNÉ FEHÉR, Mária – SZABÓ, Tamás - SZÉKELYNÉ KÓRÖSI, Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskeméti Füzetek 4.). Kecskeméti Lapok Kft. - Kecskeméti Monográfia Szerkesztősége, Kecskemét, 1992.

PÉTERNÉ FEHÉR, Mária (szerk.): „A puszták metropolisza”. Kecskemét városképének alakulása a 19. század végén, a 20. század elején a tervrajzok tükrében. Kiállításvezető. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 2003.

SÁNDOR, István: Emlékezés (1942). In: Az „aranykor” után. Egy elfelejtett polgármester: Sándor István. S. a. r., írta és szerk.: Székelyné Kőrösi Ilona. (Monumenta Muzeologica 3.). Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Múzeuma, Kecskemét, 2008. 115-322.

SÁRKÖZY, István: A kecskeméti református kollégium. In: "Én iskolám köszönöm most neked..." Szerk.: Székelyné Kőrösi Ilona - Szepes Lajos. (Iskolatörténeti adattár 1.). Kecskemét, 1997. 48-51.

SIMON, Magdolna: Tervek és épületek (Kecskemét építészete a századfordulón a Bács-Kiskun Megyei Levéltár tervanyagának tükrében). Cumania 8. (A Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve) Kecskemét, 1984. 13-56.

SOÓS, Tamás: Iskolánk története. In: 400 éves a Kecskeméti Katona József Gimnázium 1564-1964. Szerk.: Dömötör László. Kecskemét, 1964. 3-51. (reprint: SZABADOS, 2006. 53-90.)

SÜLE Ágnes Katalin: Jánszky Béla és a bécsi Első Nemzetközi Vadászati Kiállítás magyar pavilonja. In: ARS PERENNIS. Fiatal Művészettörténészek II. Konferenciája/2nd Conference of Young Art Historians, Budapest, 2009. CentrArt Művészettörténeti Műhely Tanulmányok/CentrArt Arthistorical Workshop Studies. Primus Gradus Tanulmányok/Primus Gradus Studies. Szerk.: Tüskés Anna. CentrArt Egyesület, h. n. (Budapest), 2010. 159-168. Interneten olvasható változat: http://www.centrart.hu/letolt/arsperennis/27Ars_perennis_Sule.pdfletöltés dátuma: 2012. május 9.

SÜMEGI, György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón. In: Műemlékvédelem XXV. évf. 2. szám. Bp. 1981. 135-148.

SÜMEGI, György:

: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón. 1890-1919. In: Bács-Kiskun megye múltjából 9. Közművelődés. Kecskemét, 1987. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 11. 357-422.

SZABADOS, László (szerk.): Fejezetek a 400. tanévét ünneplő Kecskeméti Református Gimnázium történetéből 1564-2004. Emmaus Kiadó, Kecskemét, 2006.

SZAPPANOS, Károly: A kecskeméti ref. egyház és iskolái története 1564-1931. Forrásművek alapján összeállította: Szappanos Károly nyug. ref. lelkész. Petőfi-Könyvnyomda Könyvkötészet, Kecskemét, 1931 (reprint: SZABADOS, 2006. 9-51.)

SZÉKELY, Gábor: A tervtől a megvalósulásig. Az Újkollégium építése. Kézirat. Pásthy János Alapítvány pályázatán díjazott pályamű, 1999.

SZÉKELY, Gábor: A kecskeméti Újkollégium üvegablakai. In: Múzeumőr, IX. évf., 2-3. sz., 2011. nyár-ősz, 28-29.

TAKÁCS, Béla: Bibliai jelképek a magyar református egyházművészetben. Magyarországi Református Egyház Sajtóosztálya, Budapest, 1986.

ZSOLNAY, Teréz és M. ZSOLNAY, Margit: Zsolnay. A család és a gyár története 1863-1948. SIKOTA, Győző: A gyár története 1948-1973. Corvina Kiadó, h. n. (Bp.), 19803 (első kiadás: 1974)


Rövidítések

BKMÖL = Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára

Értesítő = A kecskeméti államilag segélyezett ref. főgimnázium értesítője

KJM = Katona József Múzeum

KL = Kecskeméti Lapok

KÉL = Kecskeméti Életrajzi Lexikon

KNKN = Kecskeméti Nagy Képes Naptár

KREL = Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára

MMj = Magyarország műemlékjegyzéke

MÉ = Magyar Építőművészet

VU = Vasárnapi Újság


Iskolai értesítők

A Kecskeméti Evang. Reform. Főgimn. értesítője. Kecskemét, 1896.

A Kecskeméti Áll. Segélyezett Reform. Főgimn. Értesítője az 1908-909-ik iskolai évről. Szerk. Katona Mihály ig.

Ua. az 1909-910-ik iskolai évről. Szerk. Katona Mihály ig.

Ua. az 1910-911-ik iskolai évről. Szerk. Katona Mihály ig.

Ua. az 1911-912-ik iskolai évről. Szerk. Katona Mihály ig.

Ua. az 1912-913-ik iskolai évről. Szerk. Katona Mihály ig.

A Kecskeméti Ref. Tiszakollégium Főgimnáziumának Értesítője az 1923-24. iskolai évről. Összeáll.: dr. Garzó Béla ig.


Újságcikkek

KADA, Elek: Az újra épülő Kecskemét. VU 59. évf. 27. szám. 1912. 540.

Kecskeméti Lapok:

       1910. április 10., 3. Napi hírek (Előzetes az egyháztanács üléséről).

       1910. április 12., 3. Napi hírek (Az egyháztanács üléséről).

       1912. július 27., 3.


Levéltári források

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét: BKMÖL XXXII. Tervtár. Iratok és tervrajzok az Újkollégium építéséhez.

Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára, Kecskemét: V. Az Újkollégium építési iratai. I - V. doboz:

       Levelek, tervrajzok, építési naplók, szerződések, vállalkozók jegyzéke.

       DOMBI, Lajos – MENDE, Valér: Tervleírás a kecskeméti áll. segélyezett református főgymnázium
            új épületéről. Kapcsolat a későbben épülendő városi kultúrpalotával.

       SZAKÁCS, Ödön ref. főgimn. tanár: Javaslat az új gimnáziumi épületünk terveihez.

       Az Egyháztanács elnökségének emlékirata az új főiskolai épület emelése tárgyában.









Az épület leírása
(jegyzetek)



1 Az épület leírását adja: Entz - Genthon - Szappanos 1961. 102.; Juhász 1982., Simon 1984. 46.; Sümegi 1981. 147., uő 1987. 409.; Borossay Katalin: Ref. újkollégium. In: MMj 2006. 80. és Áts 2011. 147.

2 A pirogránitról és a korabeli épületdíszítő kerámiáról l. Zsolnay 1980. 128-129., 155., 161., 168.

3 Tiringer működéséről l. Pereházy 1975; uő 1982. 49. 54., 68. és uő 1984. 23., 312-313., 319.; Bánszky 1986.; Gábor 2006. 115-125.

Mende Valér élete és munkássága
(jegyzetek)



4 Mende életművéről áttekintést ad Gerle 1987; Gerle – Kovács – Makovecz 1990. 145-147.; Székelyné Kőrösi Ilona: Mende Valér. In: KÉL 1992. 180.

5 A Fiatalokról l. részletesebben Moravánszky 1998. 217-219.; Gellér 2004. 132-134. Az angliai művészeti törekvések magyarországi visszhangjáról l. részletesebben Keserü Katalin: A brit példa. Brit-magyar művészeti kapcsolatok a századfordulón. In: uő 2007. 79-97., a finn és magyar művészek közötti kapcsolatokról Keserü Katalin: Etnográfia és művészet – finnek és magyarok. In: uő 2007. 105-116.

6 Gerle – Kovács – Makovecz 1990. 145-147., Mende nagyváradi épületeiről l. Paşca 2005 és Novicov 2011, utóbbi a kecskeméti épületekkel való összehasonlítással.

7 Attila út 91., lakóház, terv: Magyar Építőművészet 1914/3; Belgrád rakpart 12., Bodó-ház 1912-1913. Az utóbbi lakóház Bodó Gusztáv megrendelésére épült, később átalakították. Gerle – Kovács – Makovecz 1990. 146.

8 Heves Megyei Általános Bank Rt., 1913, Fő tér 9. Fényképe megjelent a Magyar Építőművészet 1914/3. számában, „Békéscsabai bank” felirattal. Az 1917-es nagy gyöngyösi tűzvészben részben leégett, majd átalakítva építették újjá. Ma a Mátra Honvéd Kaszinó Kulturális Egyesület székháza. Gerle – Kovács – Makovecz 1990. 146-147.

9 Komló Szálló és Kávéház, Béke sugárút 8., 1912, ma áruház. A szálló egy korábbi épület északi irányban való kibővítésével épült. Gerle – Kovács – Makovecz 1990. 146-147.

10 Bányafürdő és Bányakórház, befejezve 1922-ben. Gerle – Kovács – Makovecz 1990. 146.; Dorogi Lexikon A-ZS. Írta és szerk.: Solymár Judit – Kovács Lajos. Dorog Város Önkormányzata - Dorog Város Barátainak Egyesülete, Dorog, 20082. Bányafürdő szócikk: 17-18., Mende Valér szócikk: 175. Interneten olvasható változat: http://hu.scribd.com/doc/88765317/Dorogi-Lexikon, letöltés dátuma: 2012. május 8.

11 Ezek átdolgozásával ifj. Ecker József temesvári építész vállalkozó készítette a kiviteli terveket. Borossay 2004; Borossay Katalin: Városi mozi. In: MMj 2006. 78., 11035. tétel. A kiviteli tervek fennmaradtak a városi levéltárban: A Kecskeméti Városi Mozgófényképszínház tervrajza (ma Városi Mozi). Ecker József, Temesvár, 1913. VI. 30. Elölnézet és oldalnézet: BKMÖL. XV.15 48. téka. (kartonra húzott papír, fénymásolat). Péterné Fehér 2003. 9., 25-26. tétel

12 Simon 1984. 44.; Gerle – Kovács – Makovecz 1990. 146.; Juhász 1998. 199-200., 219.; Gyergyádesz 2005. 78-80.; Velladics Márta: Luther-palota. In: MMj 2006. 80., 515. tétel. A kiviteli terv: A Kecskeméti ág. ev. Egyház bérház építkezése – homlokzat. 1910. jún. 1. BKMÖL. XV.15 54. téka. (papír). Péterné Fehér 2003. 13., 50. tétel, közli: Simon 1984. 41., 22. kép (a felirat fölcserélődött az előző oldalon bemutatott Újkollégium tervrajzáéval)

Az Újkollégium építéstörténete - 1.rész
(jegyzetek)



13 Kováts 1931. 60-62.

14 Uo. 1931. 62.; KL 1912.júl. 27. 3.

15 Értesítő..., 1896. 12-13.

16 Értesítő...,1896. 15. Ebben szerepe volt a kultuszminisztériumból küldött útmutatóknak is.

17 Ezekről részletesen írtak az értesítőkben, valamint az 1910-ben megjelent 12 oldalas Emlékiratban, mely Györffy Balázs főgondnok, dr. Böszörményi Géza jegyző és Mészáros János lelkész aláírásával jelent meg.

18 Visszaemlékezéseiben beszámolt a tárgyalásokról: Sándor 2008. 134-135.

19 Emlékirat... 1910. 5-7.; Értesítő... 1908-1909. 109.

Az Újkollégium építéstörténete - 2.rész
A helyszín és a tervezők kiválasztása
(jegyzetek)



20 Sándor 2008. 135. A telekszabályozásokról, a vételi és csereügyekről részletesen beszámolt Katona Mihály igazgató is: Értesítő 1908-1909. 109-111.

21 KREL Az Újkollégium építési iratai 1. doboz.

22 Értesítő 1909-1910. 102.
23 Értesítő 1909-1910. 102-103.; KL 1910. április 10., április 12.; Áts 2009. 325. és uő 2011. 148.

24 Áts 2009. 325.; uő 2011. 148-149. „A Kecskeméti Ref. Egyház Jogakadémia és Főgimnázium építkezése – főhomlokzat.” Budapest, 1910. dec. 23. (papír, sokszorosított). BKMÖL. XV.15 59. téka. Péterné Fehér 2003. 14., 55. tétel

25 Áts 2009. 325. és uő 2011. 149-150., a makett képe: „Az épülő református főgymansium és jogakadémia. Tervezte: Mende Valér műépítész” felirattal, 1911. Papír, fekete-fehér. Sebestyén Imre gyűjteménye, közli Áts 2011. 150. 4. kép

26 Gerle – Kovács – Makovecz 1990. 145-146. Egy keltezetlen terve a városi levéltárban található „A Kecskeméti Ref. Főgimnázum és Jogakadémia távlati képe” címen. BKMÖL. XV.15 59. téka. Péterné Fehér 2003. 13., 53. tétel

Az Újkollégium építéstörténete - 3.rész
Az építkezés vállalkozói, kivitelezői
(jegyzetek)



27 Az építéstörténetet összefoglalja Székely 1999, Millisits – Millisits-Szilágyi – Székely 2009. 118-119., Áts 2009 és uő 2011

28 KREL Újkollégium építési iratai, 1911. október 11.

29 Értesítő, 1910-1911. 97.; Juhász 1982. 3-4. Zaboreczky Ferenc Steindl Imre mellett kezdte pályafutását, és Lechner Ödön - Pártos Gyula több jelentős vidéki építkezésén kapott művezetői megbízást.

Az Újkollégium építéstörténete - 4.rész
Az alapkőletételtől a tanítás megkezdéséig
(jegyzetek)



30 Áts 2009. 325.; uő 2011. 150.

31 Simon 1984. 46.; Értesítő 1910 - 1911. 97.

32 Értesítő 1911-12. 105-106.; VU 1911. július; KNKN 1912. 289-320. (Kecskemét város gyásza); Entz - Genthon - Szappanos 1961. 67. Az épülőfélben levő Újkollégiumról képet közölt a VU 1912. 27. száma. Sándor István visszaemlékezése is beszámol a földrengésről: Sándor 2008. 149-155.

33 Értesítő 1911-12. 105-106.; 1912-13. 99.

34 Jogakad. értesítő 1911-12., KL 1912. július 27. 3. Az építkezés összköltsége végül 1.378.773 koronát tett ki.

Az Újkollégium stíluskapcsolatai
és helye Mende életművében - 1.rész
(jegyzetek)



35 Moravánszky 1998. 213-214.; 216-218., 6.31-6.33. kép, 232. 15. kép és uo. 161-164., 5.33-5.35. kép; 229. 9-10. kép

36 Moravánszky 1998. 224., 241-242.

37 Gyergyádesz 2005. 76-78.

Az Újkollégium stíluskapcsolatai
és helye Mende életművében - 2.rész
(jegyzetek)



Az Újkollégium stíluskapcsolatai
és helye Mende életművében - 3.rész
(jegyzetek)



38 Gyergyádesz 2005. 76-78.

Az Újkollégium stíluskapcsolatai
és helye Mende életművében - 4.rész
(jegyzetek)



39 Gerle 1989. 176., a motívum részletes értelmezésével és a korabeli magyar építészetben megjelenő példáival.

40 Moravánszky 1998. 219.; Keserü 2007. 111., kép: 296.

41 Moravánszky 1998. 218.

42 Süle 2011

Az Újkollégium stíluskapcsolatai
és helye Mende életművében - 2.rész
(jegyzetek)



   Az Újkollégium stíluskapcsolatai - 5.rész
A huszártorony
(jegyzetek)



43 Horváth Roland, A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1909 - 1912). In: Cumania 27. A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve, Kecskemét, 2016. 283-306.

  Emlékek és jelképek - 2.rész
A díszterem üvegablakai
(jegyzetek)



44 KREL Egyháztanácsi jegyzőkönyvek 1912-16. 159. Az üvegablakokat leírja Juhász István rövid összefoglalója is, 1982. 4. és Székely 2011

  Az épület későbbi története
(jegyzetek)



45 Sándor 2008. 232.