A helyszín: Vakok Iskolája, Nádor terem
2016. június 4., szombat 10:00 – 13:00
Előadások 3.rész
2016. június 4., szombat 12:00 – 13:00
Baldavári Eszter:
A szecesszió mozgalom
Gellér Katalin:
A szecessziós vonal és ornamens
Merényi György:
Az ornamentális szemlélet változása a szecessziós épülethomlokzatokon
A homlokzat burkoló technikák, különös tekintettel az építészeti kerámiára
Göllesz Zoltán:
Baumgarten Sándor épületei Budapesten
(resumé)
Baumgarten Sándor budapesti épületei, munkásságának csak kis részét adják, de
köztük szerepelnek kiemelkedő alkotások, mint a Vakok Iskolája, a Teleki Blanka
gimnázium, az egykori pestújhelyi kórház és nem utolsó sorban a Lechnerrel közös
Postatakarékpénztár. Ezek az épületek tartoznak a szűken vett szecesszió tárgykörébe.
Az egyéb középületek és bérházak ugyan nem sorolhatók ide, de azokat is igyekszem néhány
szóban bemutatni, mint például az egykor Mária Congregatio épületét, mely most a
Párbeszéd Háza névre hallgat és formavilágában már egyes elemeiben az Art Deco felé
mutat.
(BEZÁR)
Oszkó Ágnes Ivett:
Historizáló szecesszió Temesváron: Baumhorn Lipót alkotásai a századfordulón
(resumé)
Temesvár város nagyvárosias kiépülése az 1900 körüli évekre tehető, miután a korábbi városkapuk és várfalak lebontásra kerültek. Az öt kerületből álló városban az ipar, a kereskedelem és a kulturális élet fellendülése új épülettípusok megjelenését hozta magával, s egyes reprezentatív paloták tervezésére a helyi építőmestereken kívül fővárosi építészeket is meghívtak. A magyaros szecesszió tervezői közül – Komor Marcell, Jakab Dezső, Kőrössy Albert, Tőry Emil –, akik egy-egy alkotással ajándékozták meg a várost, a bánsági városba tervezett épületeinek nagy száma kiemeli a főként zsinagógaépítészként ismert Baumhorn Lipótot (1860–1932). A Temesvár-gyárvárosi zsinagóga tervezése után (1897–99) egy iskola, egy vállalati székház, egy hitközségi iroda- és bérházépület, egy lakóház és a Lloyd Tőzsdepalota megalkotása fűződik nevéhez.
Előadásomban az épületek összetett formakincsének elemzésére és bemutatására fókuszálok, továbbá az építész és megrendelői társadalmon belül elfoglalt helyének meghatározására is kísérletet teszek. A temesvári épületek kutatását a Magyar Ösztöndíj Bizottságtól 2012-ben elnyert rövid kutatói ösztöndíj keretében végeztem.
In the beginning of the 20th century there was an architect from Budapest who significantly influenced the fin-de-siecle architecture of Timisoara. Designer of the Timisoara-Fabric synagogue (1897–1899) and additional a school, a Headquarters of the River Regulation Association, a corner building for the Timisoara Jewish Community, a mansion and the Lloyd Palace for the Stock Exchange is Lipót Baumhorn (1860-1932). The architect designed his works in the style of late-historicism mixed with motifs mainly from the Viennese Sezession.
Purpose of my lecture is to show the style of the Baumhorn-buildings in Timisoara, furthermore the social status of architect and his clients in the city.
(BEZÁR)
Bodó Péter:
Borsos József korai épületei
(resumé)
Borsos József 1875-ben született Hódmezővásárhelyen. Tanulmányait Budapesten végezte, majd pár éves külföldi és fővárosi munkák után 1903-ban tért vissza szülővárosába mint városi főmérnök. Azonban itt is csak öt évet töltött, 1908-ban Debrecenbe költözött, ugyanis elnyerte a cívisváros főmérnöki állását is. A vásárhelyi hivatali munka mellett csak két nagyobb épületet tudott tervezni: Tabán városrész református templomát 1903-ban, majd a szomszédos Szentes városának református közösségi épületét 1906-ban. Ezek még alapvetően historizáló épületek, de részleteikben, főleg díszítéseiken már érezhető a szecesszió. Legszebb és igazán szecessziós vásárhelyi épületét, Susán városrész református templomát már Debrecenben tervezte 1908-ban. Fontos korai munkája még a debreceni rendőrségi palota is, melyet 1914-ben kezdett tervezni.
Borsos korai stílusára Sándy Gyula vásárhelyi épületei erősen hatottak, ami leginkább a téglahomlokzatból, illetve a tégla gyakori használatából látható. Persze téglaszalagokat már Lechner Ödön és követői is előszeretettel használtak, azonban ők máshogyan komponálták azokat a homlokzatokba. Sándy a téglahomlokzatba vakolt mezőket illesztett, a szecessziós virágdíszek főleg itt kaptak helyet. Borsos is követte ezt az eljárást, azonban ő még a téglából is képes volt kihozni – ugyan stilizáltan – szecessziós díszeket.
(BEZÁR)
Beöthy Mária:
Árkay Aladár villaépítészete
Párhuzamos irányzatok
(resumé)
A szecesszió dekoratív irányzatát meghaladni kívánó, korszerűségre törekvőépítészet a múlt
századforduló utánkezdődött, ekkor már nem kifejezetten a stílus foglalkoztatta az építészeket,
inkább a tartalmi témák, az anyagoknak, szerkezeteknek megfelelő forma, valamint az új társadalmi
igények. Jellemző az alapvető geometriai elemek alkalmazásávalegyszerű, de mégis változatos,
aszimmetrikus tömegalakítás, a természetes anyaghasználat, valamint a homlokzatok tagolásában a
belső elrendezés megjelenítése.
A történeti építészet hagyományaiból kiindulva alkalmazták a korabeli technikai eredményeket.
Magyarországon a „dekoratív” irányzattal szembehelyezkedő megújulást a magyar népi szecessziót
megteremtő a Kós Károly által vezetett „Fiatalok” csoportja képviselte, akik 1907 körül
végeztek a Műegyetemen, a századelőn a zenei és irodalmi népművészet felé fordulással egy időben.
Árkay tervezési elveire hatott az Angliából induló Arts and Crafts iparművészeti mozgalom,
az angol kertvárosokvillaépítészete, az amerikai modern építészet, megihlette a korabeli
finnnemzeti romantika,az erdélyi népművészet.
A Kis – Svábhegy Városmajor feletti részén a Bírák és ügyészek telepét 1910-13 között
tervezte a „Fiatalok” csoportja által képviselt ”magyar népi szecessziós
irányzat” szellemében. A funkcionális elvekre hatott az angol kertvárosi villaépítészet,
pl. Norman Shaw házai. Homlokzati megjelenésében, tömegformálásában skandináv párhuzam
érzékelhető, minden épület más, de jellemző elem a tornyos kialakítás aszimmetrikus
megoldással. A korabeli irányzatok együttes hatásátÁrkay sajátosan ötvözte az erdélyi
népi ornamentikával.
Egy magyaros épület nem más –vallotta – mint nemzeti variációja a művelt nemzetek építészeti értékeinek.
(BEZÁR)
Bolla Zoltán:
A magyar szecesszió franciaudvaros bérházai
(resumé)
Magyarországon, elsősorban Budapesten a századforduló idején
egy újfajta lakóházforma is megjelent, az utca felé
kisebb-nagyobb udvart tartalmazó homlokzattal. Az előadásban ezeket a nagyrészt szecessziós,
premodern és „újhistorizáló” házakat igyekszünk bemutatni.
A városi franciaudvar, mint ahogy neve is mutatja Franciországból, pontosabban Versaillesból származik, eredeti neve cour d'honneur (ejtsd:
kurdönör) kb. díszudvart, kastélyok reprezentatív előudvarát jelenti. Louis Le Vau, XIV. Lajos, a „Napkirály” építésze használta először a Párizs
mellett Versailles világi barokk kastélynál (XVII. sz. második fele). A négy oldalról zárt, belső udvart a kastély bejárata felé „felnyitotta”, így egy
belátható, reprezentatív tér nyílt a szemlélődő felé, melyet két oldalszárny szegélyezett.
Budapesten és vidéken felkutatva a francia udvaros bérházakat, számban és változatosságban
sokat találtunk. Az előadás ezekből mutat be típusonként a legjellegzetesebbeket és szól a
funkcionális és formai értékeikről
(BEZÁR)
Baldavári Eszter:
A szecesszió mozgalom
(resumé)
A szecesszió etimológiai problémája már saját korában is tárgyalt kérdés volt, azonban napjainkban a művészettörténeti kutatások egyre szorgalmazzák az egyes stílustörekvések pontosítását. Hazánk építőművészei általában Németországban (München, Berlin) vagy Franciaországban (Párizs) tettek tanulmányokat, esetleg Bécsben. Ezért ezen országok századfordulós áramlatai a Jugendstil, az Art Nouveau és a szecesszió voltak leginkább hatással a magyar építészekre. Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni ezeket a hatásokat, a művészettörténet két módszerét, a stíluskritikát és a stílustörténetet szükséges alkalmaznunk. A stíluskritika főként elemzéssel, formai hasonlóságok és különbségek által utalhat egyes nemzetközi hatásokra. Stílustörténeti viszgálat során elsősorban az egyes nemzetek történelmét kellene alaposabban feltárnunk ahhoz, hogy jelentős különbségekre leljünk. Ezen kívül érdemes a külföldi irányzatokra irányuló kutatásokat is figyelembe venni, mert például Németországban az egyes stílustörekvések helytelen használata végett új szavakat kezdtek el alkalmazni, így például a bécsire a Szecesszionizmust, a darmstadtira pedig a Vorpurizmust vagy a Profunkcionalizmust. Ebből is jól látható, hogy az egyes stíluskörön belüli áramlatok különválasztása nemcsak megkönnyítené a művészettörténészek elemző tevékenységét, de szükséges is az egyes áthallások elkerülése végett. Ulrich Gräf továbbá felteszi azt a kérdést is, hogy mi értelme van az Art Nouveaut Jugendstilnek fordítani, ha mindkét kifejezés különböző szempontok szerint él? Ezzel Gräf a Jugendstil Kanti értelemben vett autonómiája mellett bont zászlót.
A német és a francia művészettörténészek is megegyeznek abban, hogy mind a Jugendstil, mind pedig az Art Nouveau nem stílusként, inkább mozgalomként értendő. Ez a megközelítés lenne helyes a magyar, szecesszió megjelölés esetében is.
Az előadás kifejtése a táblázatban szereplő szempontok szerint.
(BEZÁR)
Gellér Katalin:
A szecessziós vonal és ornamens
(resumé)
A vonal és az ornamens mint a szecesszió lényegi ismertető jegyei. Jellemző példái: a tárgyakat
körülíró, stilizáló vonal és a tárgyak alapformáin, határvonalain önkényesen túllépő kanyargó
arabeszk, amely szembeszállva az anyag törvényeivel minden részletet, építészeti formákat,
vasrácsot, fal- és padlódíszítést egyaránt meghatároz, s megmozgatja, átlényegíti hordozóját és az
anyagot is, amiből készül. Kiindulópontja mind a festészetben, mind az épületet díszítésben, akár
freskóról, mozaikról, ólmozott üvegablakról, szoborról van szó autonóm, homogén felület
kialakítása. A homlokzaton vagy a belső terekben alkalmazott szőnyegszerű vagy plasztikus
ornamentika lehet az épületet egészét strukturáló, de lehet csupán „rátét”, akár eklektikus elemeket
is magában foglaló díszítmény.
A szecessziós ornamens alapját alkothatják stilizált naturalista formák valamint elbeszélő és
szimbolikus motívumok is. Dekoratív átírásában magában foglalhatja az ornamentális kifejezés
különböző hagyományait, de legmagasabb, legtisztább megjelenési formájában nem utánzó, a
természeti formákat stilizáló vonal, hanem vitális, lelki és szellemi energiával telített, a természet
mintájára alkotott egyedi vonal, a felület, a sík szerepét újraértelmező ornamentika.
(BEZÁR)
Merényi György:
Az ornamentális szemlélet változása a szecessziós épülethomlokzatokon: a homlokzat burkoló
technikák, különös tekintettel az építészeti kerámiára.
(resumé)
A historizmus korának az architectura parlante, a mesélő építészet jegyében készült
épülethomlokzatai és enteriőrjei, gyorsan előállítható, jól sokszorosítható, akár művészi
gondolatok közlésére is alkalmas anyagot találtak az építészeti kerámiában. A historizmus
„történelemre való emlékezését” hamarosan felváltották a modern formanyelvet kereső
századvég szecessziós mozgalmai. Az építészeti szerkezetek és formák megújulásával
párhuzamosan újszerű, a természet ihlette különleges dekorációjával öltöttek új külsőt
az Art Nouveaus/az Osztrák-Magyar Monarchiában szecessziósnak nevezett épületek.
A kerámia formálhatósága és színezhetősége okán kiválóan alkalmas anyagnak bizonyult az
új - sokszor extravagáns - törekvések megvalósításához. A technikai fejlődés, a vas-,
acél-, majd üvegszerkezetek nagyipari gyártása az épületek szerkezetében forradalmi
változásokat hozott ugyan, azonban a modern szemléletű szecesszió még e szerkezeteken
is az ornamensek, gazdag alkalmazását jelentette
(BEZÁR)