Szecessziós magazin
Szecessziós magazin




Debrecen legszebb épületei épp napjainkban jubilálnak: 100 éve a városban az építési kedv igen sok jelentős belvárosi palota és bérház terveit hívta életre. A kort jellemző szecesszió meghatározta a kereteket, ezek az épületek azonban mégis változatosan és látványosan egyéniek, különlegesek, mondhatnánk „debreceniek”. Az 1910-es évek elején Debrecen városias kinézetének kialakításán kiváló építészek munkálkodtak. A szecesszió a társművészeteknek is kiváló teret biztosított arra, hogy az épületek minden részletükkel szépséget és értéket adjanak hozzá környezetünkhöz. Csodás üvegablakokkal, kovácsolt vasmunkákkal, mozaikokkal, Zsolnay kerámiadíszítésekkel, szobrokkal, a belső terekben gazdagon használt stukkódíszítésekkel találkozhat a mai látogató is. A társművészetek közül most mégis egyet szeretnék kiemelni: a kovácsolt vasművességet. Városunk épületeit éppúgy kapurácsok, kapuk, ablakrácsok, korlátok teszik még szebbé, mint a fővárosban.





A Megyeháza a Piac utca egyik legkiemelkedőbb épülete, impozáns palota, Debrecen országszerte ismert épületévé vált. A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos alkotta építészpáros kiemelkedő tervei alapján 1911-12-ben épült. Az akkor még kicsiny, földszintes házak között igazi palotaként magasodott, és mindmáig kiemelkedik a környezetéből. Mozgalmas homlokzatán a finoman tagolt, gazdag, máz nélküli, Zsolnay-féle pirogránit díszítések többnyire virág mintázatúak. Leveles-palmettás, tulipános és virágos díszítések kiemelik az épület függőleges ritmusát, melyet a homlokzaton megjelenő négy hajdú figura vékony alakja tovább erősít. A karcsú huszártorony tetején Árpád fejedelem szobra áll, alatta a főhelyen a megye címere kapott helyet.

Az egész épület külső és belső kialakításában olyan méltóságteljes pompa nyilvánul meg, amelyet a mai látogató ámulva csodál. A Megyeháza hajdani funkcióját mára visszakapta, ma itt működik a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, a díszes Árpád-teremben ülésezik a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés.

KATT a fenti képekre, a nagyitáshoz




A Debreceni Megyeháza rangos építészeti részletei - üvegablakok, szobrok, Zsolnay kerámiadíszei - közt a kapurács azokkal egyenrangú, különleges színvonalú műremek. Tervezője az épületet tervező építészpáros. Ornamentikájának különlegességét egy fantáziadús motívum kombináció adja. A kialakított motívumot itt képszerűen egy dekoratív keretbe helyezték, erőteljes keretvonallal hangsúlyozva. A kapu megszokott kőoszlopai helyett itt azok is vasból vannak, szó szerint egybe kovácsolva a teljes kapurácsot, annak három részét. A kapurácsról a Magyar Iparművészet 1913-as 5. száma (177 - 188 oldal) tesz említést a Debreceni Megyeháza dekorációja kapcsán.

"A debreceni megyeháza Bálint-Jámborék egyik legnemesebb műve. Itt csak a díszterméről szólunk. Hatalmas fehér csarnok, amelybe Kernstock mester üvegablakai színesen viszik a verőfényt. Sötétre beeresztett és viaszkolt hársfa-lambériák s ajtók vágják el a nagy fehérséget. A vasbetonmennyezet szélesen ráborul a teremre. Finoman vésett, virágosán ornamentizált fehér gerendák kereszteződnek benne. Középütt hatalmas, hármas abroncscsillár, a négy szögletben egy-egy kisebb kétgyűrüs csillár függ le róla. Sárgarézből Kiszlingék öntötték Bálint-Jámbor terve alapján. A megyeháza nagy kapujának rácsa Bálint-Jámbor egyik legjava rajza. A derék debreczeni vasműves remekbe kovácsolta ki." (Gerő Ödön: Magyar interiőrök. Az iparművész Bálint és Jámbor)

Ami számunkra ma kevésbé ismert, az a kapurácsot kivitelező kovácsműhely Debrecenből. A díszterem rézcsillárai mellett a kapurács vasmunkája ugyanaz a műhely alkotása? Ennek pontosítása még az elkövetkező idők feladata.

KATT a fenti képekre, a kapu megfelelő részleteiért...








   


Mintegy kiegészítés a fenti cikkhez, Merényi György részéről érkezett az információ az kapurács kivitelezőjét illetőleg, aki nem más mint Losonczi István kovácsmester Debrecenből, más adat róla egyelőre nem ismeretes. A gyűlésterem rézcsillárjainak alkotója Kissling Rudolf és fia.

KATT a fenti képekre a nagyításhoz...






Gellér Ferenc: Debrecen műemléki katasztere 1987.

Sz. Kürti Katalin: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban Debrecen, 1977.

Debrecen újság 2006.

Hajdú-bihari Hét 2007. szeptember 12.


Internetes helyek:

Magyar Iparművészet 1913-as 5. szám

Magyar Iparművészet 1912-as 6. szám

Debreceni Disputa

Kőszeghy Építészet