Szecessziós magazin
Szecessziós magazin


























Henry Hobson Richardson amerikai nemzeti romantikája


H.

H. Richardson (1838–1886) az egyesült államokbeli modern építészet előfutára. Egy sajátosan egyéni neoromán stílussal, a korabeli historizáló kánont felrúgva, egy kötetlenebb építészeti nyelv felé vitte el az Egyesült Államok építészetét, megalapozva ezzel a modernizmust. Ő volt az első amerikai építész, aki stílusával az öreg kontinens építészetére is hatott, mert addig az amerikai építészet 250 éven át csak európai stílusokat adoptált.

A

Az amerikai polgárháború éveit (1861–1865) a párizsi Beaux Arts-on építészhallgatóként vészelte át, elsősorban francia historizáló stílusokat tanult. Itt, a Pireneusok északi oldalán beleszeretett Franciaország XII. sz-i román építészetébe. Vizsgái és a polgárháború végeztével hazautazott szülőföldjére és elsősorban annak északkeleti részén alkotott.

B

olla Zoltán szakszerű szövegét a cikkben bőséges képanyaggal illusztráljuk. Katt. a kis képekre az 50 nagyítás és részletképért. A cikk egy sorozat első része, a következő H. H. Richardson európai hatásával foglalkozik majd, többek közt a finn építészetre. A finnek a századforduló magyar építészetére vannak erősebb befolyással, amint ez főleg a Fiatalok csoportja műveiben, gondolatiságukban, céljaikban meglátszik. De szoros a kapcsolat a finn és a gödöllői művészek közt is. Mindez további cikkeink témája lesz.














Henry Hobson Richardson: a bostoni Trinity Church


A

kezdetekben (1866–1871) a francia neoreneszánsz kastélyok stílusában tervezett lakóházakat, de ezután úgy döntött, hogy saját építészeti stílust fejleszt ki a saját megfigyeléseiből, ill. az akkori, Queen Anne-stílusu (Anna királynő korabeli) angol családi ház építészete is felkeltette a figyelmét.



E

lső elismertebb munkája és mindmáig a legfontosabbnak tartott műve, a bostoni Trinity Church (1872–1877). Színes ólomüveg ablakait az angol preraffelita és arts and crafts mozgalom vezető személyiségei Edward Burne-Jones és William Morris tervezték (1882). (KATT a fenti képekre)













Henry Hobson Richardson: a bostoni Trinity Church


Már a Trinity Churchnél feltűnnek a későbbi, városi építészeti jegyei:
  1. robosztus, erődszerű, tornyos épülettömeg
  2. sokszínű nyerskőburkolat-használat
  3. hatalmas un. „szír” ívek (részben az ókeresztény szíriai bazilikák alapján)
Richardson azon kevés építészek közé tartozik akiről stílust neveztek el, ez a Richardson féle romanika vagy angolul "Richardsonian Romanesque".



A

Trinity Church az egyetlen templom az Egyesült Államokban, és az egyetlen épület Bostonban, mely benne van "Egyesült Államok tíz legjelentősebb épülete" listában amit az American Institute of Architects (AIA) tart nyilván. Még 1885-ben az építészek az Egyesült Államok legfontosabb épületének tartották, ma pedig ez az egyetlen épület ami az eredeti 1885 listán is szerepelt és a jelenlegin is rajta van. (KATT a fenti képekre a részletekhez)













Henry Hobson Richardson lakó- és középületei


Lakó- és középületeket is tervezett a saját maga által kifejlesztett stílusban, még életében elismerté vált és sok követője is akadt országában és Kanadában is.



North Easton, Massachusetts, Oliver Ames Free Library (1877–1879). Richardson itt is színes termésköveket használ. Maga az alapfal is két színű, éspedig a világosbarna Milford gránitot keveri véletlenszerűen a kissé vörösesebb Longmeadow kővel. (a fenti képsorban lásd a részleteket)


Cambridge, Massachusetts, Sever Hall (1878–1880). "Részeinek egymáshoz viszonyított egyensúlya és feszültsége is jellemzi az épületet. Megszerettem a Sever Hallt. Elnézném egész nap. Köszönjük H.H. Richardson." (Robert Venturi, neves építész és történész)


Richardsont az u.n. három nagy építész közé sorolják az Egyesült Államokban, a modern építészet másik előfutára Louis Henry Sullivan és a legismertebb, Frank Lloyd Wright mellett, akikre szintén hatással volt.













Henry Hobson Richardson
aszimmetrikus homlokzatai


Az aszimmetrikus homlokzatot általánosan a szecesszió egyik jellegzetességének tekintik, amiben eltért az előző - historikus - építészettől. Richardson még a szecesszió előtt, a szimmetrikus historizmussal ellentétben merészen újít és aszimmetrikus kompozíciót alkalmaz.



Boston, Trinity Church paplak (1877–1880). Az eredeti terven Richardson építészetének jellemzői mellett (terméskő, színes kockás sorok, a nagy szír íves bejárat, ólmozott üveg) az aszimmetria ami feltűnő. A két szélső rizalit közül a jobboldali a több elemes és a nagyobb, amíg a kettő közti rész markáns elemeit - ellensúlyként - a baloldalra helyezi.


Quincy, Massachusetts, Thomas Crane Public Library (1878–1880). Csak ismételni lehet, a jellegzetes színes terméskövek, masszív erődszerű épület, torony. Ami itt most tárgyalt, az aszimmetria: torony a baloldalon, jobbra tolt bejárat. De azért minden egyensúlyba kerül.















Henry Hobson Richardson és a modern építészet kezdetei


H.H.Richardsont többek közt kereskedelmi épületei révén szokták ahhoz az iskolához is sorolni, akik a felhőkarcolókat tervezni kezdték, ez volt a Chicagói Iskola, amit egyesek Kereskedelmi Stílusként is neveznek.



Boston, Hayden Building, 1875. A Hayden Building, egy ötszintes barna terméskőből épült kereskedelmi épület, egyetlen abból a négyből amit ebben a típusban Bostonban épített és megmaradt mind a mai napig. Richardson a kereskedő apósának építette. Érdekessége, hogy az 50-es években "eltűnt", ugyanis körbevették a nagyobb épületek. 1972-ben egy területi felmérés során akadtak a Richardson névre a ház irataiban. Felújítása folyamatban, a fenti kép 2011-ben készült.


Marshall Field Wholesale raktárház, 1885–1887, Chicago. Ebben a hétszintes épületben egyesítette az eddig is ismert stílusát az új kereskedelmi igényekkel. A reneszánsz palazzo forma, a rá jellemző nagy boltívek és a rusztikus terméskő falak mögött vas és fa szerkezetekből kialakított jól működő luxus áruház volt. 1930-ban bontották le, helyébe a Merchandise Mart, a világ akkor egyik legnagyobb épülete épült fel. Ma a Macy’s. (KATT a részletképekhez)















Henry Hobson Richardson favázas és zsindelyes családi házai


Richardson a családi ház építészetét is megreformálta. 1870-es évekbeli favázas és zsindelyes (shingle style) családi házai a közkedvelt angol kortársa, Richard Norman Shaw vidéki kúriáinak hatására épülnek. Shaw a brit Queen Anne stílus legismertebb képviselője a 19.századból. Vidéki házait a sokrészes festői szerkezet és a változatos anyaghasználat jellemzi. Különböző helyi anyagokat, finoman megmunkált téglát, fát, csempét, terrakotta paneleket használ. Jellemzői voltak még az aszimmetrikus homlokzatok, a markáns oromzatok, saroktornyok és a hatalmas kémények.



Richard Norman Shaw: Cragside, 1869/1870 Rothbury, Northumberland. A ház tulajdonosa, William Armstrong, a felesége Margaret és az építész Richard Norman Shaw együttműködött a tervezésben. Armstrong feltaláló volt, így ez lett a világon az első ház, amelyet hidroelektromosság látott el. A fenti kép az épület nyugati oldalát mutatja, ez tartalmazza a legtöbb favázas részt, a déli oldal pedig sokrészes és festői. (Katt a képre)


Richardson: W. W. Sherman háza, 1874–1876 Newport, Rhode Island, a lakóház-építészet remekműve. A tervezésben szemlátomást Shaw volt az ihletője, mint említettük Richardsont érdekelte a Queen Anne stílus, annak festőisége, változatos anyaghasználata. A favázas szerkezet hangsúlyozásával, a Shermann House egyben az angol favázas u.n. Tudor Manor házak prototípusa is az Egyesült Államokban.



Katt a fenti képre a képsorozatért, ahol bemutatjuk a Shaw féle épület több részletét egy Tudor Manor házat, valamint a Richardson tervezte ház részleteit, az épület terméskő, zsindely és fa közelképeit.













Henry Hobson Richardson családi házai


Ám az 1880-as évekre Richardson családi ház építészete lehagyja legmodernebb angol kortársait, Shaw-t és Web-et is. Szinte minden historizáló külsőséget elhagy a házakon, a házak alaprajzait a modernizálódó új élet követelményeihez szabja és ez sokkal dinamikusabb, festőibb épülettömeget eredményez, amelyet akkori európai kortársai még nem engedhettek meg maguknak.



Dr. John Bryant háza, 1880–1881 Cohasset, Massachusetts


F. L. Ames Gate Lodge, 1880–1881 North Easton, Massachusetts















Henry Hobson Richardson családi házai


A romanikából megismert, változatos színű nyerskő és a helyi, népies zsindelyes borítás jellemzi családi házait. A nyerskövet hol teljes egészében, hol csak lábazatként használja.



Mrs. Mary Fiske Stoughton House, 1882–1883 Cambridge, Massachusetts. Az épület oldala teljes egészében zsindely borítású. Henry-Russell Hitchcock építésztörténész írta az épületről "Ez Richardson egyik legsikeresebb munkája, és talán a legjobb külvárosi faház Amerikában. Ehhez hasonlókat csak a legjobb Frank Lloyd Wright épületek közt láthatunk."


John J. Glessner House, 1885, Chicago. A külsőt Braggville gránit borítja, kövei különböző magasságúak, így a ház egy erős horizontális megjelenést kapott. Díszítése minimális. A kritikusok az innovativ alaprajzot és a napfényes belsőt is dícsérik. A Glessner House erősen befolyásolta Frank Lloyd Wrightot, amikor az elkezdte fejleszteni a Prairie School házakat.