Szecessziós magazin
Szecessziós magazin

Tartalmas, sok újdonságot bemutató emlékkonferenciával ünnepelték Vágó József építész születésének 140, Schiffer Miksa mérnök-vállalkozó születésének 150 éves évfordulóját a Pénzügyőr és Adózástörténeti Múzeumban. A bőséges programról itt próbálunk beszámolni, többek közt közöljük az előadók által elkészített előadás-kivonatokat is, habár a látott és hallott részletek gazdagságát, az élőszó varázsát nem adhatjuk vissza.

A Schiffer villa halljának csodálatos műalkotásainak környezetében megtartott öt órás program erdélyi és magyarországi előadókat szólaltatott meg, valamint tárlat és épületvezetést is tartalmazott. Valamennyi előadás a nagyközönségnek eddig be nem mutatott szakmai részletekkel tűnt ki, rendkívüli mennyiségű mai és archív képanyaggal kísérve. Az eseménysorozatot a - Schiffer villában immár megszokott - zenei rész, a Pénzügyőr Zenekar Kamaraegyüttes koncertje zárta .

Mindezekből többet is itt bemutatva, ezúton kivánunk a lelkes munkatársaknak további sikereket és várjuk újabb jelentkezéseiket. Aki egyébként, ezt az Európában is ritka szép századfordulós villabelsőt megtekintené - ami hagyományosan ingyenes - a címe:
Budapest VI., Munkácsy u. 19/B. Telefon: +36 1 472-6342 Email: muzeum@nav.gov.hu Megközelíthető földalattival (a Bajza utcai megállónál), 4-es busszal és 72-es trolival.


  

  


Vágó László, Vágó József és Mende Valér munkássága révén Nagyvárad a modern, sőt már-már avantgardista jegyeket mutató európai építészet pályájára állt. Munkáik mintha a pascali „ésprit de finesse” és az „ésprit de geométrie” közötti példaszerű átmenetet testesítették volna meg. A szecesszió tágabb stílusirányzatába tagozódó Darvas-villa, Moskovits Adolf bérháza, a Csendőriskola, valamint a Sebes Körös főtéri partját övező kandeláberek és korlátok tervei a Vágó fivérek legfontosabb helyi alkotásai. Geometriai tisztaságuk, átgondolt terveik és összművészeti koncepcióik révén a Monarchia keleti felébe hozták el a 20. század eleji Nyugat-Európa építészetének szellemiségét.

A Vágó-ház részletei régen és ma (képsorozat indítható)
Kapucinus (Traian Moşoiu) utca 14. szám, Vágó-ház. 1905-ben épült Vágó László és Vágó József tervei alapján. A fenti - régebbi - felvételen megörökített madáralakos üvegablak ma már nincs meg az épületben. A felújítás során a zárt erkélyt is megváltoztatták annak alsó részében. (katt. a fenti képsorozatra)
A Darvas-villa régen és ma (képsorozat)
A Vágó fivérek Nagyváradon születtek, és már kezdő építészként is nyomot hagytak a város építészetén. Érett munkáik, amelyek a lechneri stílus és a bécsi szecesszió közötti átmenet támpontjai révén helyezhetünk el, éppen ezt a szemléletmódot hozták el – ismét – szülővárosukba. Váradi műveik máig az elegancia, a jóízlés és a funkcionalizmus példamutató alkototásai, amelyek egyszerre dokumentumai rendkívüli építészeti és urbanisztikai látásmódjuknak.

A csendőrségi iskola épületegyüttese (képsorozat)

A felújított Moskovits Adolf bérház (képsorozat)





Az előadás jelentős mennyiségű levéltári anyagot is felhasználva mutatta be Schiffer Miksa életét, tevékenységét. A XX század első felének egyik leggazdagabb vállalkozója épületek, utak, vasutak építéséből szerezte vagyonát, amiből művészek támogatására is fordított.

Az alacsony származású, rendkívül tehetséges zsidó fiatalember hatalmas utat járt be a XIX. végétől az 1940-es évekig, de sajnos az utókor hálátlan módon megfeledkezett róla és jelentős tetteiről. Schiffer a József Műegyetem elvégzése után mérnökként kezdett dolgozni a Grünwald-fivérek építési vállalkozásában, megnősült, majd 1910-ben megalapította a Palatinus Építő és Ingatlanforgalmi Részvénytársaságot.



A Palatinus-házcsoport megépül az újpesti rakparton

Vagyonának alapjait vasútépítéssel teremtette meg, de a további üzletek, befektetések, az ország és a saját érdekeit figyelembe vevő fejlesztések hamarosan a leggazdagabb üzletemberré tették. Négy lánya kitűnően házasodott, így az arisztokrácia és a politika köreihez is kapcsolódott. Vonzódott a modern dolgokhoz, gyakran kockáztatott és művészetmecénásként is jeleskedett.

Rippl-Rónai_József: A Schiffer-villa pannója (1911) (nagyítható kép)

Az 1910-1912-ben Vágó Józseffel terveztetett villája a Munkácsy utcában, egységes művészeti programjával és igényes, mindenre kiterjedő formavilágával a mai napig elkápráztatja az ide látogatókat.

Az nap eseménysorozatához az épületvezetés is hozzátartozott. Az villa - a fővárosban talán egyedülálló módon a szépségéből sokat megtartott épület - szecessziós termeinek történetét is megismerhettük. Egyik termében láthatók a villa régi felvételei is. Ehhez kapcsolódva, lentebb azokból a régi felvételekből láthatunk, melyeken a villa belsői és Fémes Beck Vilmos művei jelennek meg.

Fémes Beck Vilmos egykori illetve ma is meglevő művei a villában



Az előadó aki egyébként az előadás sorozat fontos szervezője, több éves kutatásával számos újdonsággal gazdagította a Vágó József munkáiról szóló irodalmat. Alább az olaszországi munkákról számol be, sok képpel kiegészítve.

Vágó József 1920-ban költözött a családjával Rómába, addigra Magyarországon és Közép-Európában ismert építész volt, számos folyóiratban közölték a magyar városokban álló fontos épületeit.

  
Vágó József többek közt azért is került Olaszországba, mivel ott régebbről is ismerték a nevét, másrészt felesége - Budapesten már nevet szerzett énekesnő - kapcsolatai révén könnyen szerzett papírokat (katt. a fenti képsorozatra a Piacentini idézetekhez, melyekben méltatja a korabeli modern magyar építőművészetet, külön kiemelve Vágó József munkáit)

  
Vágó Rómában először Alberto Calza Bini építésszel dolgozott a Casa della Cooperativa Leonardo két utcára néző épületegyüttes tervezésében (1920-1922). Az alább indítható képsorozat 8 képet tartalmaz, benne két légifelvétel az épületegyüttes egy-egy homlokzatáról

  

Casa della Cooperativa Leonardo, Róma, az Avezzana utcai oldali homlokzat
  
Vágó önálló alkotása az 1922-1926 között felépült Hotel de la Ville a via Sistinán, Róma művészek lakta negyedében, a Spanyol-lépcső felett. (Katt. az alábbi képsorra, tervrajzok és részletképek)
Vágó József: Hotel de la Ville, Róma [képsorozat - 13 kép]
  
  
  
Egyéb megbízások nem lévén, nemzetközi pályázatokra készített terveket: Chicago Herald Tribune, 1922, Montevideo Városháza, 1923, Cristoforo Colombo emlékmű, Dominikai Köztársaság, 1927. A Népszövetség genfi székházára 1926-ban kiírt pályázaton (4 építésszel együtt) első díjat nyert, s ezzel a tervével a nemzetközi építészeti diskurzus megkerülhetetlen szereplőjévé vált. Vágó eredeti tervei és a mai állapot itt látható



Amikor Vágó József 1920-ban Rómába érkezik, épp ebben az évben teszik le ünnepélyesen az Ostiense kerületben, a Garbatella kertváros első kövét, III. Viktor Emánuel olasz király jelenlétében. Ilyen módon tanúja e városrész létrejöttének, amit az alacsony- és középkeresetű munkások részére épült, és ami egy modellként szolgált Róma más negyedeihez is

A Garbatella kertváros, Róma [képsorozat - 9 kép]
  
Különböző tervezők eltérő épülettervei a spontaneitás látszatát hozták létre, ebben a 45.000 lélekszámú negyedben. Itt a látványosabb, közép árkategóriás épületekből láthatunk. Az alsó két kép a Plinio Marconi tervezte, 1923 - 1926 közt épült tervezési egységéből való, (Lotto 8), a Via Luigi Fincati és a Via Giovanni Ansaldo között.

  
Ezeknek az épületeknek a stílusát "barocchetto romano"-ként épp e kertvárossal kapcsolatban határozta meg Gustavo Giovannoni építész, amivel a kapcsolatot és a másságot is jelezni szándékozott a régebbi barokkhoz és neobarokkhoz képest.

  
A fenti épület Innocenzo Sabbatini (1927-1928) tervezése: Albergo Rosso alla Garbatella. Szintén barokk (de lineáris és racionalista) ihletettségű épület. Eredetileg tranzit szálloda a lakásnélkülieknek, több közösségi helyiségekkel is ellátva. Katt a fenti képsorozatra, benne tervrajz és légifelvétel

A Città Aniene kertváros, Róma [képsorozat - 8 kép]
  

  
Az Innoncenzo Sabbatini tervezte épület szintén a barocchetto romano stílusában készült. Itt több oldalról is látjuk, a korabeli tervrajzzal együtt

  

  

Vágó József kertváros tervei
  

  
A fentebb látott tervek is azt mutatják, hogy Vágó József az épp kialakuló római kertvárosokat megfigyelve szintén bátran alkalmazta az épülettömbökön látható változatosságot, festőiséget, de nem a fent említett barochetto romano stílusában. A feleslegesnek vélt építészeti elemeket elhagyván, egy még régebbi római hagyományhoz igazodott, az antik Róma geometrikus formáihoz.

Vágó József villa tervei
  
  

     

Convitto 'Principe di Piemonte' Anagni
  
Római tartózkodása alatt számos tervet rajzolt a korszerű iskoláról, az ideális modern villáról, a humánus környezetet biztosító kertvárosról. 1929-ben költözött végleg vissza Budapestre, s a műveiről készített saját fotókat tartalmazó albumot a római Művészettörténeti Könyvtár igazgatónőjére hagyta, ami értékes dokumentum a 20. századi építészet jeles alakjáról. Hasonlóképpen fontosak a modern építészetről alkotott gondolatai, amelyeket a Városokon keresztül (1930) című könyvében foglal össze.



Az előadás egy érdekes módszertani kérdést taglal: melyek azok az eszközök, melyeket felhasználhatunk egy épület tervezőjének a megállapítására, ha a terve már nem fellelhető. Itt egyrészt a korabeli sajtószemle lehet nyomravezető, de a szöveges források mellett a stíluskritikai módszerek is igen fontosak. Utóbbiak statisztikai feldolgozással az egyszerű feltevés szintjéről a tudományos megalapozottság szintjére emelhetők. Ezekből a homlokzati elemek, valamint a kilincspajzsok összehasonlítására láttunk példát a Tolnai Lajos utca 4. (volt Conti utca 4.) épülethez kapcsolódva

  
Egy nevezetes könyv kezdetét megidézve azt lehet mondani, hogy az egykori Conti utca 4. szám alatt álló Világosság Nyomda (Népszava Székház) épületének különös sors jutott. Miközben építészei jól ismertek voltak, ráadásul a benne székelő intézmény átlagon felüli szerepet töltött be Budapest 20. századi történetében, igen ritkán került említésre, vagy ha igen, még a létezését is sikerült egy-két szerencsétlenül megírt mondat révén kétségbe vonni. Előadásomban a Vágó-fivérek 1908-09-es művének építéstörténetét fogom nyomon követni, és arra teszek kísérletet, hogy bemutassam: bár az épület szerzőségének megítélését jórészt érdektelenség, és az eredeti tervek kutatásának elmaradása motiválta, az építészek azonosítása mind stíluskritikai elemzéssel, mind pedig a korabeli sajtó szemléje révén biztos kézzel elvégezhető. Az itt elhangzó elemzés módszertani előnye, hogy segítségével közelebb juthatunk a Vágó-fivérek és ezen keresztül Vágó József építészeti formanyelvének tipológiájához. Előadásomat ennek vázlatával zárnám.

Korabeli sajtószemle
  
A fenti képsorban idörendben megnézhetők az épülettel kapcsolatos megjelenések

Stíluskritikai példa 1: Homlokzati elemek összehasonlítása
  
Katt a fenti képsorra, a nagyításhoz

Stíluskritikai példa 2: Kilincspajzsok összehasonlítása
  
Katt a fenti képsorra, a nagyításhoz

Következtetések a statisztikai elemzés nyomán
  
A fenti megállapításokhoz az elvégzett teljes statisztikai elemzés összesen 12 stíluskritikai elemet vett figyelembe, feltüntetve azt is, hogy Vágó József és/vagy Vágó László tervezéséről van szó. Mindezt, 13 épület esetében. A statisztikailag megalapozott következtetés ezek után:

  




Vágó József, a (Vágó)Weinberger család legkisebb gyermekeként családja Budapestre való költözése után is szülővárosában maradt, hogy befejezze tanulmányait. Nagyváradhoz való kötődését világosan mutatja, hogy a későbbiekben is folyamatosan vállal itt munkákat. A jól ismert épületein kívül van viszont néhány kérdéses, neki, illetve testvérének, Vágó Lászlónak tulajdonítható terv is. Anne Lambrichs Gerle János által átdolgozott magyar nyelvű monográfiájában Gerle feltételezésként említ két, Vágó József által tervezett nagyváradi síremléket: a Moskovits család, illetve Darvas Imre sírját a neológ zsidó temetőben.

  
Katt a fenti képsorra [3 szövegkép]

A Breider Ármin féle bérház
  
Mircea Pașca a testvérpár által nem szignált tervrajzokra és két, gyenge élességű képre hivatkozva feltételezi egy, a Vágó fivérek által átépített bérház egykori meglétét. Az előadásban ezek mentén elindulva és újabb bizonyítékokkal kiegészítve támasztom alá az eddigi sejtéseket.
Korabeli sajtószemle
  
Stíluskritikai vizsgálat [3 kép és a következtetés]
  
Bár Breider Ármin bérházának homlokzatát a hatvanas években lebontották, a helyére épült gyár udvarán a bérház máig áll és magán viseli a Vágó testvérek stílusjegyeit.


A Vágó fívérek oromzatos kialakításai
A lechneri korszakuk


Leegyszerűsített, geometrizált oromzathasználat


Az oromzatos kialakításokat áttekintve tért át az előadó egy, az ezekhez a formákhoz kapcsolható alkotás vizsgálatára, ahol Vágó József szerzősége nagy valószínűséggel állítható. A vizsgálatot több szempont szerint is elvégezte, ezeket a részleteket látjuk lentebb.

Dr.Grósz Menyhértné Popper Adél síremléke
Az oromzatos formáról (nagyítható képek)
     
A személyes kapcsolatokról (nagyítható - 2 kép)
  
A páratlan számú pilléregyüttesről


Tipográfiai vizsgálat (nagyítható - 3 kép)
  
A fenti négy oszlopban a tárgyalt síremlék betűi, majd a Csendőriskola tervrajzain látható betük láthatók csoportosítva (katt. a fenti képsorra a nagyításhoz és a megfelelő tervrajzokhoz)


Egy plusz feltételezés
A tervek meglétének gyakori hiányában stíluskritikai szempontokra és sajtócikkekre alapozom újabb feltételezéseimet: mivel a Vágó fivérek az 1909-1913 közötti periódusban gyakran megfordultak szülővárosukban, a Moskovits, vagy az eddig nem tárgyalt Grósz Menyhért síremlék ebben a periódusban készülhetett el.



1934-re készült el Basch József villája a Városmajor utcában, amelyet Vágó József tervezett. Az épület Vágó villaépítészeti munkásságának mintegy összefoglalásának tekinthető, amelyben a funkció határozza meg a formaalakítást. (5 kép az alábbi képsorozatban)

     
Ugyanakkor megjelennek az építészetére kezdettől fogva jellemző, főképpen a részletekben megmutatkozó funkcionális és díszítő elemek, mint a funkció szerint méretezett és elrendezett belső terek egymáshoz rendelése, a külső-belső terek ötletes összekapcsolása, a tolóajtók és a többféleképpen nyíló ablakok, a beépített tárolóelemek.

     
Az épületben három egymástól eltérő lakást kellett kialakítani, amelyhez az alagsorban még gondnoki lakás is csatlakozott, valamint Vágó a lakók életét és életvezetését maximálisan figyelembe véve az épülethez egy zárt belső kertet is biztosított. Ugyanakkor minden lakáshoz tartozott erkély és/vagy terasz, ahogyan ennek a lehetséges megoldásait a római tartózkodása alatt készített villaterveiben kidolgozta. A Basch-villa Vágónak a klasszikus és a modern nyelvezet harmonikus összeegyeztetéséről vallott elképzeléseinek konkrét épületben való megvalósítása.

  
A villa többször cserélt gazdát, ma magántulajdon. Az utolsó átalakítások során figyelemmel voltak az eredeti megoldásokra, bár egyes korábbi módosítások már nem visszafordíthatók. Vágó József Basch-villája a modern villaépítészet kiemelkedő alkotása, mai állapotában is értékes dokumentuma az építész munkásságának.