Amikor Vágó József 1920-ban Rómába érkezik, épp ebben az évben teszik le ünnepélyesen
az Ostiense kerületben, a Garbatella kertváros első kövét, III. Viktor Emánuel olasz király jelenlétében.
Ilyen módon tanúja e városrész létrejöttének, amit az alacsony- és középkeresetű munkások
részére épült, és ami egy modellként szolgált Róma más negyedeihez is
A Garbatella kertváros, Róma [képsorozat - 9 kép]
Különböző tervezők eltérő épülettervei a spontaneitás látszatát hozták létre, ebben a
45.000 lélekszámú negyedben. Itt a látványosabb, közép árkategóriás épületekből láthatunk.
Az alsó két kép a Plinio Marconi tervezte, 1923 - 1926 közt épült tervezési egységéből való,
(Lotto 8), a Via Luigi Fincati és a Via Giovanni Ansaldo között.
Ezeknek az épületeknek
a stílusát "barocchetto romano"-ként épp e kertvárossal kapcsolatban határozta meg
Gustavo Giovannoni építész, amivel a kapcsolatot és a másságot is jelezni szándékozott
a régebbi barokkhoz és neobarokkhoz képest.
A fenti épület Innocenzo Sabbatini (1927-1928) tervezése:
Albergo Rosso alla Garbatella. Szintén barokk (de lineáris és racionalista) ihletettségű épület.
Eredetileg tranzit szálloda a lakásnélkülieknek, több közösségi helyiségekkel is ellátva.
Katt a fenti képsorozatra, benne tervrajz és légifelvétel
A Città Aniene kertváros, Róma [képsorozat - 8 kép]
Az Innoncenzo Sabbatini tervezte épület szintén a barocchetto romano stílusában készült. Itt több oldalról
is látjuk, a korabeli tervrajzzal együtt
Vágó József kertváros tervei
A fentebb látott tervek is azt mutatják, hogy Vágó József az épp kialakuló római kertvárosokat
megfigyelve szintén bátran alkalmazta az épülettömbökön látható változatosságot, festőiséget,
de nem a fent említett barochetto romano stílusában. A feleslegesnek vélt építészeti elemeket
elhagyván, egy még régebbi római hagyományhoz igazodott, az antik Róma geometrikus formáihoz.
Vágó József villa tervei
Convitto 'Principe di Piemonte' Anagni
Római tartózkodása alatt számos tervet rajzolt a korszerű iskoláról, az ideális modern
villáról, a humánus környezetet biztosító kertvárosról. 1929-ben költözött végleg vissza
Budapestre, s a műveiről készített saját fotókat tartalmazó albumot a római
Művészettörténeti Könyvtár igazgatónőjére hagyta, ami értékes dokumentum a 20. századi
építészet jeles alakjáról. Hasonlóképpen fontosak a modern építészetről alkotott gondolatai,
amelyeket a Városokon keresztül (1930) című könyvében foglal össze.