Szivárvány Kultúrpalota, Kaposvár



EGY LÁTVÁNYOS SZAKKÖNYV

A MAGYAR ART DECO ÉPÍTÉSZET
470 OLDALON és 1700 FOTÓVAL






A

magyar építészeti irodalomban először jelenik meg az art deco építészetet ennyire részletesen bemutató és a teljes Magyarországot felölelő könyv. Az első fejezetben az európai és a magyar art deco történetéből, kapcsolataiból kapunk egy részletes összefoglalót. Majd több száz oldalon, egy lexikon alaposságú rész hozza ABC sorrendben, a 99 főbb magyar építész munkásságát.

A

felsorolt építészek munkái mellett a könyv bemutatja a többi budapesti és vidéki art deco épületet, egyedibb műveket. Majd ismét olvasmányos tematikájú fejezetek következnek, az art deco építészetünk épülettípusonkénti bemutatása, valamint az iparművészeti műfajok szerinti csoportosítás

M

ellékelünk itt jobbra egy összefoglaló tartalomjegyzéket is, de ami a könyv sokrétűségét illeti, azt illusztrálva, Magazinunk fentebb egy képes tartalomjegyzéket is készített a könyv főbb fejezeteiből kiindulva, ami a tartalom változatosságát képileg is jól tükrözi (katt. a nagyításhoz).

Rövidített tartalomjegyzék

Bevezető  Az art decóról
"0. fejezet"  Az áramvonalas (streamline) stílus
I. fejezet  Főbb építészek
II. fejezet  Egyéb budapesti épületek
III. fejezet  Egyéb vidéki épületek
IV. fejezet  Épülettípusok
 Infrastrukturális építészet
 Intézmények
 Egyházi építészet és művészet
 Mozik, mulatók és színházak
 Falusi és külvárosi családiház-építészet
V. fejezet  Iparművészet
 Emlékművek és zászlótartók
 Vasmunkák és kapuzatok
 Épület- és köztér szobrászat, díszítmények
 Üvegművészet
 Temetőművészet
 Tipográfia
Felhasznált Irodalom  
Summary  








A

könyv elektronikus változatban jelent meg előbb, majd 2016 végén megjelent a nyomtatott kiadás
A MAGYAR ART DECO ÉPÍTÉSZET 1. RÉSZ,
1000 színes és archiv fotó, 400 épület, art deco stílusban alkotó építészek munkássága, kivehető térképmelléklettel.

M

agazinunk bemutatója az elektronikus változatra támaszkodik, kis ízelítő olyan részletekkel mint az áramvonalas stílus fejezet induló szövege, majd néhány oldal képe, még a szecesszióhoz is kapcsolható neves építészről. Továbbá kiemeljük azokat a - műfajonkénti bontású - tanulmányfejezeteket, ahol többek közt a könyv, a magyar art deco iparművészetről is áttekintést ad, azokról az alkotásokról, melyek épületeinken megjelennek.

T

ovábbi információ az elektronikus könyvről, a vásárlási lehetőségekről a BUDAPEST ART DECO oldalon, ahol a könyv negyedébe is beleolvashatunk. A frissen megjelent nyomtatott könyvről pedig itt találunk információt. A novemberi könyvbemutatóról néhány kép fentebb. Az Iparművészeti Múzeum könyvtárában dr. Ferkai András beszélgetett a szerzővel (katt. a kis képre).









AZ ÁRAMVONALAS STÍLUS

PÁRIZSTÓL BALATONFÖLDVÁRIG



K

ülön csemege a magyar áramvonalas stílusú épületek és művek fejezete. Itt látható milyen sok dinamikus formájú épületünk van összesen. Idézünk a könyv szövegéből is ez alkalommal:

"A hajó formájú épülettömeg az 1920-as évek elejétől jelent meg több helyen is (Amszterdam, Het Schip, Michel de Klerk, 1917-1920; Potsdam, Einstein-torony, Erich Mendelsohn, 1919-1922; Hamburg, Chilehaus, Fritz Höger, 1921-1924; Hoek van Holland, munkáslakóházak, J. J. P. Oud, 1924 körül; Mézy-sur-Seine, Paul Poiret villája, Robert Mallet-Stevens, 1924-1925; Croix, Villa Cavrois, Robert Mallet-Stevens, 1932), akárcsak nagyvárosi saroképületek hangsúlyos lekerekítése (Berlin, Mossehaus irodaház, Erich Mendelsohn, 1921-1923; Hága, De Bijenkorf áruház, Piet Kramer, 1924-1926; Párizs, Ford-épület, Michel Roux-Spitz, 1929-1930).

Ez az áramvonalas stílusnak (angolul streamline moderne, art moderne), vagy expresszív modernnek hívott építészet Magyarországon 1930-tól jelentkezett, és leginkább a modern közlekedéshez és szabadidőhöz kapcsolódott. A modern bérházakon is elterjedtek a kerek kajütablakok, a hosszan is elnyúló, tömör mellvédű balkonok a vízszintes csőkorlátokkal, a szállók és magánvillák napozóteraszai hajófedélzethez hasonlítottak. Strandok melléképületeinél (Pécs-Balokány, Székesfehérvár, Debrecen, Abaújszántó) és turistaszállóknál (Pécs-Dömörkapu, Nagy-hideg-hegy) is felfedezhető a stílus részleteiben."













A 99 FŐBB ÉPÍTÉSZ

ALMÁSI BALOGH LORÁNDTÓL
WIGDOROVITS ARTÚRIG


A

FŐBB ÉPÍTÉSZEK fejezetben - ABC rendezettségben 220 oldalon - követhetjük a jelentősebb építészek munkásságát, életrajzzal, jellemzéssel kiegészítve. Az alkotásaikat 5 - 20 képen láthatjuk illusztrálva. Több építész (harmadrészük - többen is lennének, ha a világháborút túlélik) már a századforduló építészetében, a dekoratív és a szerkezeti szecesszió vagy a premodern stílusban is jelentőset alkotott. Ebben a kategóriában vannak jelen art deco épületekkel: Árkay Aladár, Györgyi Dénes, Jánszky Béla, Kozma Lajos, Lajta Béla, Málnai Béla, Medgyaszay István, Pogány Móric, Vágó József, Vidor Emil, Wellisch Andor, a lista teljessége nélkül említve itt csak a legnagyobbakat. Itt a szemléltetés kedvéért három építésztől négy oldal (katt. a nagyításhoz - négy kép)



A FŐBB ÉPÍTÉSZEK fejezetet az EGYÉB BUDAPESTI ÉPÜLETEK fejezet követi kerületi bontásban, majd az EGYÉB VIDÉKI ÉPÜLETEK, megyei rendezettségben











MŰFAJI TANULMÁNYFEJEZETEK

ÉPÜLETTÍPUSOK ÉS
IPARMŰVÉSZETI ÁGAK SZERINT



A

könyv egyik nagy érdeme, az art deco alkotások műfajilag csoportosított bemutatása - tanulmányszövegekkel kiegészítve. Többek közt bőségesen dokumentált a VASMUNKÁK ÉS KAPUZATOK alfejezet. Megismerjük a két háború közti időszak kovácsművészeit, köztük nem egy aratott sikert Párizsban, az Egyesült Államokban. A vasmunkák és kapuzatok alfejezet maga is csoportokra bontott, témakörei: növényi minták, erkélyek és korlátok, geometrikus, absztrakt és kínai, lépcsős és áramvonalas, barokk és rokokó, figurális, domborműves, stb.

K

ülön érdekesség, az építészeti irodalomban kevésbé tárgyalt TIPOGRÁFIA alfejezet. Az art deco kedvelt betűtípusai már 1910 utántól megjelennek Magyarországon (pl. Kozma és Lajta használja a Rózsavölgyi Zeneműbolt portálján Peter Behrens Antikva betűtípusát) - hívja fel a figyelmünket a szerző e témára, de szintén figyelemre méltó a megállapítás, miszerint a betűtípusok stílusban az előfutárok szerepét játsszák, megelőzve az építészeti stílust.

A

könyv a FELHASZNÁLT IRODALOM fejezettel, több, mint száz forrás felsorolásával, majd egy rövid angol összefoglalóval zárul. Itt viszont e bemutatott munka egy másik részéből, az idézetekből közölnénk egyet, Kozma Lajos írásából. Frappánsan fogalmazza meg a haladó magyar építészek szándékait:

[...]"A magyar tradíció nem azt jelenti, hogy azt csináljuk, amit már eleink is megcsináltak! Nemhogy elfelejtsük mindazt, ami Szent István óta történt, hogy folytassuk a rovásírásnál, ott, ahol Kupa vezér nyakas magyarjai elhagyták. Hanem igenis jelenti, hogy azt csináljuk, amit eleink: Kelet és Nyugat hídján állva (sokszor őrtállva) a magunk paraszti gőgjét, díszítő készségünket forrasszuk össze a nyugat pallérozott tudásával. [...] Nem nehéz újnak és modernnek lenni. Csak belső ösztönökre kell hallgatnunk és nem szabad elfelejtenünk, hogy mire tanít a magyar tradíció, mire vágyunk, mit akarunk? Üde, világos lakást, kevés, de harmonikus díszt[...]
(Kozma Lajos: A magyar tradícióról. Magyar Iparművészet.1926.1-2.2.)












AZ ELEKTRONIKUS KÖNYV

MEGTEKINTÉSE


AZ E-KÖNYV NEGYEDE MEGTEKINTHETŐ ITT