Szecessziós magazin
Szecessziós magazin





A kecskeméti főtér történelmi épületei

CIFRAPALOTA

Könyvismertető

    




Ha a messzi földről ide érkező vendégek többnyire egy épületet ismernek, akkor az a kecskeméti főtér markáns épülete, a városlakosok szeretett Cifrapalotája. "A kecskeméti főtér történelmi épületei" sorozat ezzel a könyvvel indul útjára és remélhetjük, hogy szecessziós stílus szinte minden változatát képviselő Szabadság tér többi épületére is nemsokára sor kerül.

A könyv 104 oldalon mutatja be a Cifrapalota részleteit, történetét és tervezője, Márkus Géza életútját, de helyet kapnak a jelen eseményei is, többeket bemutatva például a kiállítások legszebb darabjait. A könyvet több mint 200 nagy többségében színes kép, tervrajz, korabeli felvétel és részletes bibliográfia teszi teljessé.

A könyv fejezetei (katt a fenti képre is):

Kecskeméti Főtér (ifj. Gyergyádesz László)

Felépül a városi bérpalota (ifj. Gyergyádesz László)

A városi bérház tervezője (ifj. Gyergyádesz László)

"Modern és magyaros" (ifj. Gyergyádesz László)

Közösségi események (Dr. Lovas Dániel)

Kiállítások, rendezvények (Szabóné Bognár Anikó)

Nagyurak és vezérek (Dr. Wicker Erika)

Képzőművészeti gyűjtemény (ifj. Gyergyádesz László)

A könyvet tervezte és szerkesztette Dr.Lovas Dániel.
Kiadja: A Kecskeméti Lapok kft.
Társkiadó: Kecskeméti Katona József Múzeum













Felépül a városi bérpalota

A TERVTŐL AZ ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEKIG



    




A könyv első fejezetei miután a város központjának legfontosabb épületeit is bemutatják, rendkívül részletesen foglakoznak a Cifrapalota tervezésének és az építésének történetével, sok korabeli idézettel is élvezetessé téve a szakszerű monográfiát.

Az építészeti részleteket illetőleg több színes és nagyméretű közelkép mutatja be az alkotó fantáziadús díszítőelemeit, mivel az épülettel kapcsolatosan mindenkinek a szokatlanul gazdag külső kerámiadíszítés jut az eszébe elsőnek. A minták forrása mind a mai napig elgondolkodtatja a művészettörténészeket, habár abban egyezőség lehet, hogy e látványos motívumokban egyszerre érvényesült Márkus Géza részéről az építész és a dekoratőr festőművész. (Katt a képre a nagyításhoz)

    
Ezt a korabeliek is, mint élénk magyar motívumokat írtak le, kiemelték a mindennapitól eltérő hangsúlyos díszítéseket. Kada Elek a város polgármestere 1912-ben írta a következőket:

"...a Kereskedelmi Kaszinó tervezője a Zsolnay által készített majolikáknak dúsabb alkalmazása által iparkodott nagyobb hatást elérni, s melynek szépsége fölött eltérők a nézetek, de művészi fejlődési szempontból mindig egyik legérdekesebb háza lesz a városnak."













A városi bérház tervezője
MÁRKUS GÉZA



    




A következő fejezetek Márkus Géza életútját, munkásságát mutatják be sok korabeli illusztrációval, valamint az őt jól ismerő korabeli szakmabeliek megszólaltatásával.

Egy rövid idézet a könyvből, ami jól jellemzi Márkus Géza sokoldalúságát:

" ...Minden zug tele a színtől szikrázó épületarcokkal, en face és en profil. Színházak vidám arculatai, komor emlékalakok, kecses nyaraló-helyek. Itt terebélyes kőfejek nőnek ki a rideg sziklatalajból. Női testre alkalmazott tarka vászonépületek egy földre dobott thékában. Interiőrök, mesebeli hercegnők és komor bankárok számára. Színházi díszletek. Templomi szigorúsággal kitervelt bútorok. Könyvtábla-tervek. Minden vallásbéli templomok, a jó isten minden ízlésének megfelelők. Elragadó ez a buja sokfélesége a munkának... (Bródy Sándor: Egy építész ötletei. Művészet 1906/5) "













Kiállítások, rendezvények

Képzőművészeti gyűjtemény



    




A Cifrapalota 1996 óta a Katona József Múzeum kiállítóhelye, bárki által megtekinthető. Állandó kiállításán többek közt a képzőművészeti gyűjtemény látható, az időszaki kiállítások pedig a történeti, iparművészeti, régészeti, néprajzi és helytörténeti tematikáknak adnak helyet. A Pávás terem konferenciák, előadások helyszíne.

A könyv végső fejezetei ezekből adnak bőséges ízelítőt. Fentebb néhány illusztráció az állandó kiállításról. (Katt a nagyításhoz és a részletekhez)

Az állandó kiállításon szinte minden jelentős festőiskola képviseltetve van: a nagybányaiak közül Ferenczy Károly, Glatz Oszkár, Mikola András és Thorma János; a szolnoki művésztelep részéről Jávor Pál, Lechner János Ödön és Zombory Lajos; a gödöllőiektől Frecskay Endre és gróf Zichy István; a Nyolcaktól Czigány Dezső, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Kernstock Károly és Pór Bertalan. Az irányzatokhoz, iskolákhoz kevésbé besorolható festők közül pedig megtalálhatjuk Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József és Vaszary János műveit is.

Természetesen megtalálhatók a Kecskeméti Művésztelep tagjainak: Perlrott Csaba, Bornemissza Géza, Iványi Grünwald Béla, Faragó Géza, Pólya Tibor és Falus Elek művei is, velük lesz teljes a magyar festőiskolák panorámája.