A Bedő-ház ablakforma és minta forrásairól
A virágdísztől a művészi alkotásig
Fénylő színek
Fénylő színek, színes fények, lenyűgöző szépség. Vidor Emil a Bedő-ház tervezője, e polgári épület lépcsőházát tette ragyogóvá, ezzel a harmonikus vonalvezetésű mintával. Ami viszont nagyon ritka, talán teljesen egyedülálló az az, hogy nem a szokványos szimmetrikus formájú üvegablakot tervezte ide a lépcsőfordulókba.A Forma
Az ablakforma eredete kevésbé köztudott, de ennek ellenére, a formai merészségen túl, a magyarázat egyszerű. Ugyanis így kerül összhangba a fordulókat elválasztó, a falban vágott két D alakú árkáddal, ezeknek felel meg egy-egy ablak. (Katt a képre, nagyításhoz. A második nagy kép lesz az egyoszlopos "félárkád" fotó, a forma magyarázatának kulcsa)A Minta
Nézzük tehát meg az ablaküvegünk témájának megfelelő mintákat a XIX század második feléből, a virágcsokor mintának korabeli fő típusait.Az üvegfestészet és az ornamentika
"Van aki felfedez és van aki átalakít"
Két területen vizsgálódunk, hogy az ablakunkat ott értékelhessük, szépségét - közösen - felmérhessük. Ha e témák különböznek is, abban megegyeznek, hogy a XIX századi Európa mindkét területen egy jelentős átvétellel gazdagodott, egyrészt a múltból (festett üveg a gótikából) másrészt keletről (díszítőelemek, rajzstílus). Majd mindkettőt a századforduló nemzedéke formálta át saját egyéni módján, megalkotva azt amit oly soká vártak a század második felében, a modern stílust. Amit tehát az egyik nemzedék felfedezett magának és elterjesztett, azt a következő átalakította egy új stílussá. Ha az olvasó türelme kitart, láthatja, ahogy az Art Nouveauban a festett üvegablak és az ornamentika is, virágzásának csúcsára érkezik.
Üvegfestő nemzedékek
Kratzmann Ede a XIX század végén historikus üvegablakokat készít, inkább egyházi épületek számára, de a kecskeméti városháza részére is, vagy palotákba, mint Budapest, Andrássy út 23 alatt. Az Országos Üvegfestészeti Intézet vezetője volt 1891-ig.
Mintakönyv nemzedékek
A század közepétől kezdve - a világkiállítások hatására - egyre másra jelennek meg azok a mintakönyvek, amelyek Európa, de a távoli tájak ornamentikáját is egyenlően tartalmazzák és egyenlő módon mutatják be. A következő fejezetekben ezekből láthatunk még újabb részleteket.A XIX század az ornamentika jegyében
A korabeli mintakönyvek
O
wen Jones (1809-1874) az 1851-es londoni Nagy Kiállítás egyik vezető építésze volt, aki összegyűjtötte a korában ismert díszitőmintákat, az ókori Egyiptomtól Görögországon át Kínáig és az Erzsébet kori Angliáig. Új dolog volt, hogy a keleti mintákat egyenlően kezelte a nyugatiakkal, mennyiségben és fontosságban is. Korszakalkotó kiadványa - The grammar of ornament (Az ornamentika grammatikája) - sokban inspirálta a XIX század iparművészeit, William Morristól Frank Lloyd WrightigA
uguste Racinet (1825-1893) Polychromatic ornament könyve, gazdag képanyagával a tervezők képzését volt hivatott szolgálni. Ahogy a szerző irja, a könyv gyakorlati célú, nem értekezés akar lenni, a képek önmagukért beszélnek, minimális szöveggel elkerülendők az esetleges téves értelmezések, ami gyakori lehet a képi minták vizsgálatánál.H
uszka József (1854-1934) rajztanár, művészeti közíró, a magyar ornamentika legnagyobb kutatója, a magyar népművészet egyik első felfedezője. A magyar ornamentika története, 1898, könyve, majd összefoglaló műve A turáni magyar ornamentika története, 1930 több ezer mintát mutat be, sok év gyűjtő munka eredményét. Az előző századfordulón a művészek (Lechner Ödön pl) és az iparművészek a keresett, a megteremtendő magyar stílus egyik forrását sejtették itt. A néprajzosok viszont eltúlzottnak, hibásnak vélték a minták perzsa, indiai eredetmagyarázatát.Historizmus: változások a hagyomány szellemében
A mozaiküveg és a festett üveg feltámadása
A
historizálás mindig jelen volt az építészetben, ma pl. a posztmodern épületeken látjuk viszont a régebbi stíluselemeket, ha kissé ironikusan is jelenítik meg őket néha. A régi épületek értékeit, szépségét mindig is igyekeztek az újaknál is bemutatni, hasznosítani. Az utóbbi ezer év alatt többnyire az ókori - római és görög - épületek keltettek csodálatot, inspirálták a építészeket, a román stílustól elindulva a reneszánszon keresztül a klasszicizmusig. De viszont az a kor, amikor a tudatos historizálás volt az uralkodó, sőt szimultán több stílust is újra felelevenítettek, azt nevezzük a historizmus korának. Virágzása a XIX századra esik.A
XIX században megerősödött az addig csak elszórtan - főleg Angliában - létező gótizálás. A neogótika elterjedése egész Európában a gótikus templomok és katedrálisok felújítását, újabbak építését vonta maga után, de ekkor születik meg a műemlékvédelem is és ekkor kezd tudománnyá alakulni a történelemírás, ekkor eszmélnek magukra a nemzetek. A múlt e felértékelését - mondhatjuk a múlt felé fordulást - a XIX század eleji csalódottság váltotta ki, amennyiben a felvilágosodás sikerei által is előkészített francia forradalom nem hozta meg a kitűzött célok megvalósulását, nem jött el a testvériség világa. Az emberek időben és térben távoli helyekről kerestek követendő példákat.A
neogótika kezdetben Angliában és Németországban terjed, ölt nemzeti és hazafias jelleget, ennek úttörőiből itt az angol Pugint illetve a német Schinkelt említjük. Németországban a csúcs a kölni dóm befejezése volt 1880-ban, ezzel ez lett - akkor a világ legmagasabb épülete - az I Vilmos császár által kilenc éve létrehozott Német Birodalom és így a nemzeti egység jelképe. A franciák a Napóleon támogatta empire stílus uralma után, csak valamivel később, Violet le Duc nevéhez kapcsolhatóan kezdenek gyakorlatilag is foglalkozni a gótikus emlékeikkel, azok felújításával.A
mi számunkra azért is igen fontos mindez, mert az üvegfestészet is újraéled, mint a katedrálisok művészete, pontosabban újra feltalálják, ugyanis a régi üvegek sejtelmes fényeit a korabeli jó minőségű és teljesen átlátszó üvegek nem tudták visszaadni. Magyarországon a század második felében üvegfestő műhelyek alakulnak, sok néhány éve már helyreállított templom kap új, művészi üvegablakot. Például Kolozsváron a század közepén felépül a 80 méter magas neogótikus torony, a század végén pedig ólom üveget is kap a templom, Kratzmann Ede és műhelye révén.Historizmus: változások a hagyomány szellemében 2
A franciák - Victor Hugoval az élen
K
evesen tudják, hogy Victor Hugo, a költő és regényíró tehetséges festő is volt, valamint a katedrálisok felújításának egyik első harcosa Franciaországban. Nem is kell csodálkoznunk, ha tudjuk, hogy a historizmus tulajdonképp a romantikán belül teljesedik ki, Victor Hugo pedig a francia romantikus irodalom fő képviselője. Az viszont csodálatos, hogy festői tehetsége messze megelőzte korát, a szürrealistákat, sőt talán az absztrakt festőket is megelőlegezi valamelyest. De témánknál maradva nézzük csak a francia historizmus alakulását.Victor Hugo
Victor Hugo (1802 – 1885) a francia romantikus dráma megteremtője sokat utazik, beutazza a Rajna völgyét, a helységek minden zugát kifürkészi, lerajzol minden várromot és templomot, ódon sikátort, csúcsfödeles házat, rajzaiban újrateremti a hajdani lovagvárakat.Eugène Viollet-le-Duc
Eugène Emmanuel Viollet-le-Duc (1814–1879) francia építész és az építészeti elmélet szakembere. Prosper Merimée megbízására már felújított egy román kori apátságot (1835, Vézelay), de országos hírnevét csak ezután, a Notre-Dame "felújítása" hozza meg a számára. Az idézőjeleket azért tettük, mert nem csak felújítást végzett, hanem ki is egészítette, tökéletesítette a katedrálist, amivel a francia historizmusnak, a francia gótizálásnak is irányt próbált szabni.Keleti minták: változások a hagyomány ellenében
Megismerjük a keleti civilizációkat
A
XIX században az ornamensek erőteljesebb megújulása, változása a keleti művészetek és minták térnyerésének köszönhető. Párhuzamosan a historikus formákkal, melyeknek mindvégig nagy a jelentősége, a kereskedők által behozott tárgyak révén megjelentek a keleti díszítések. Az egyik népszerű divatos kellék e században az a kasmír kendő volt, aminek gyakori mintája a csepp vagy másképp lángnyelv alak, aminek forrása India, pontosabban Kasmír. A minta neve "boteh" (virág perzsa nyelven), alakja aszimmetrikus, mozgást sugalló. Szakértők szerint a forma a régi iráni vallás, a Zoroasztrizmus szimbóluma, az örökéletet jelképezi, lévén, hogy eredete a ciprusfa ága és virága."A
divat az iparosok nagy örömére és hasznára, de a társadalmi állapotoknak nem csekély kárára, fényűzés dolgában tetőpontját érte el. Selyem ruhákra első rangú művészekkel virágcsokrokat vagy tájképeket festetnek; utazó ruhát szibériai czoboly-vagy kék-rókaprém nélkül még gondolni sem lehet.A
mint a divatlevélből kitűnik, a kasmír 1900-ban is divatban volt, mint ahogy az elöző 250 évben sem győztek eleget importálni belőle. 1900-ban egyébként csak Kasmírból évente mintegy százezer kendőt visznek ki leginkább Konstantinápolyba, de Oroszország és Anglia felé is sokat.A kasmir kendő diadalmenete
Megindul a tömegtermelés
B
ármennyit is importált Európa, minden kasmír kendő gazdára talált. Így már 1640-ben elkezdték gyártani Marseille-ben a helybeli kézművesek. A XIX századi megnőtt igények nyomán (pl. az angol gyarmatokról hazatérő katonák is kasmír selyemkendőt vittek haza ajándékba) a skót Paisley városkában, Glasgow mellett, is elkezdték a kb. kétszer négy méteres kendő gyártását. Innen is a minta nyugati neve, a paisley.S
em a minta, sem az anyag nem volt azonos az eredetivel, 60 év után 1860-ban már tizenöt szint használhattak a Jacquard szövőszékeken, de ez még mindig csak negyede volt a kasmíri eredeti színtartománynak.A
század utolsó harmadában már nagyon olcsón volt előállítható, így a kasmír kendőhöz mindenki hozzájuthatott, az elegáns körök divatjában már nem találjuk meg, de a minta fennmaradt és tovább terjedt más anyagokon, pl. tapétákon.A kézműves értékek visszahozatala
William Morris szőnyegei, tapétái
A
paisley-boteh népszerű mintán kivül nagyszámban találunk virágcsokor diszitést növényi kerettel, ovális vagy csúcsives alakzatban. Ezekből az egyik William Morris tervezése, aki a modern iparművészet megalapitója, egyben az Art Nouveau előfutára is volt.W
illiam Morris (1834 – 1896) angol művész, iparművész, író, később még szocialista aktivista is. Hitt abban, hogy a kézművesség amit művészi szinten lehet végezni, sikerrel veheti fel a versenyt az ipari sorozattermékekkel árban is, amivel majd a társadalmi jólét is növekedni fog. Így válik vezetőjévé többek közt az Arts and Crafts mozgalomnak, amit a világ Art Nouveau művészei is követni próbáltak, többek közt a gödöllői művésztelep tagjai is. A tüneményesen szép arcú Jane Morris, a felesége, egyszerű munkáslány, a világ első úgymond divatmodellje, hölgye lett azáltal, hogy férjének festőbarátai őt lefestették. Morris a közös házuk megtervezését Philipp Webbre bízta, aki a vidéki házak stílusában vörös téglából magalkotta az u.n. Red House-t. Ketten együtt a lakásbelsőt is részletesen megtervezték, középkori stílusú szőnyegekkel, vagy Webb részéről üvegablakokkal egyetemben, modellként állítva a házat a későbbi építészek elé is, mint pl. nálunk Kós Károly.E
z a ház lett az u.n. összművészet egyik első tökéletes példája, a költészet otthona, a földi paradicsom az Arts and Crafts tagjai számára. Ezt az alkotómódszert, valamint eredményét Magyarországon kevés helyen találjuk meg, ott is csak romjaiban, egy példa erre épp a Honvéd utcai Bedő Ház. Vidor Emil tervezése is kiterjedt a lakásbelsőre, bútorokra, üvegablakokra is és sok apró részletre.M
orris a minták mestere lett mind az ólomüvegezés mind a csempefestés, a tapéták, a szövés, a kárpit készítés, a finomnyomás, de a könyvkötés területén is. A keleti szőnyegek tapasztalt ismerőjeként hozzáfordult a South Kensingtom Museum is vásárlásai során. Nem meglepő, hogy saját tervezésű szőnyegei keleti ihletettségűek. Ezeket amennyiben kézi szövésűek többnyire a Hammersmith cég készítette. Erre példa a fenti képen a csúcsíves keretbe foglalt virágcsokordíszes szőnyeg. Később az iparral ugymond kompromisszumot köt, "szőnyeggyárat" hoz létre, ahol gépi szövés folyt. Véleménye az lehetett ha nem ő, más biztos megteszi, és igyekezett biztosítani a jó minőséget. Életének mottója: "Nincs értelme bármi olyan dologgal foglalkozni, ami nem feltűnően szép." És Morris szinte minden iparművészeti ágban mindmáig maradandó szépséget alkotott. Tíz ember helyett is - búcsúztatta orvosa.Ólomüveg témában:
Megújul a mintakészlet
P
hilip Webb jóbarátja volt Willim Morrisnak, aki ahogy láttuk fentebb, megbizta őt többek közt a Morris Ház terveinek elkészítésével, ami alapján a nevezetes Red House - a modern építészet egyik első előfutára - felépült. Webb a házba festett üvegablakot tervezett, ezekez a terveket látjuk itt (Photo © Victoria and Albert Museum, London - a múzeum engedélyével)M
a lehet kevésbé tűnik újnak amit lentebb látunk, de gondoljunk bele, sokszáz üvegablak készült e korban történelmi és vallásos témával. A színes üvegablak a templomok jellegzetes részlete volt. Az, hogy polgári lakásokban is megjelent, hogy témája már világi lett az, egy akkor éppen elkezdődött folyamat volt, amiben Morris és társai nagy szerepet játszottak. Ez oda vezetett, hogy a század vége fele egy gazdagabb család lakása nem maradhatott színes üvegablak nélkül, így a Bedő-ház sem.
S
tílusában nem a nyugati historikus hagyományt követi, a nagyobb fehér felületek az árnyékolás mentes formák, a természeti ábrázolás és a stilizálás közti megoldás, a kínai művészetből inkább ismert. A kínai iparművészet tárgyait már a rokokóban is használták, másolták (chinoiserie) a kézművesek már akkor szabadon merítettek a Kínából importált szekrények, porcelánedények és hímzések díszítőelemeiből. A XIX században Japán gazdasági megnyítása (1858-ban indult meg a nyugattal való kereskedelem) után a keleti tárgyak ismét nagy szenzációt keltettek.A
Bedő lépcsőház ablakát tekintve, összehasonlítva a Webb féle virágcsokor elemmel, a kettő természetesen más mintázat, de vannak hasonló elemek: a nagy fehér felületek és háttér használata, a hét elemű csokor, a magas szárak, a szárvonalak finom hajlása. Nem állítjuk, hogy a Bedő ablaknál a Red House ablakát vették kiindulópontnak, a Vidor ablak későbbi és szabadabb, lendületesebb, modernebb forma, de mindkettő a nyugati historizmustól eltávolodó, a keleti művészethez közelítő alkotás.A japán metszetek divatja
Hokusai, Utamaro és mások lebilincselő hatása
A
XIX század második felében a világkiállítások, a gyűjtők és kereskedők nyomán tömérdek japán iparművészeti tárgy került Európába. A művészek, főleg a szimbolista festők és az u.n. Nabik csoportja akik a naturalizmustól és az impresszionizmustól eltérő stílust akartak, és ugyanakkor az iparművészetet is művelték a magas művészet szintjén, ezekben a metszetekben látták az egyik lehetséges kiinduló pontot. És mindezeken keresztül a Bedő-ház ablak ornamentikájára is érvényesült e hatás, jóllehet stilizáltabb, de síkszerűségében, a színek egyenletes használatában, az árnyékolás hasonló hiányában, a nagyobb üres felületekben valamint szellemiségével követi a japán ornamentikát. Katt a képre a nagyításhoz és a plusz szöveghez."A
felkelő nap országának művészete - aminek európai divatja japonizmusként terjedt el - az 1860-as években lett ismert amikor Japán - igaz, nem önként, hanem amerikai nyomásra - megnyilt a nyugati kereskedelem felé.A
"japáni hatásról" Lyka Károly is beszámol az 1906-ban megjelent "A képírás ujabb irányai" című könyvében. Idézzük:Még egy mintakönyv: A japán ornamentika nyelvtana
Itt egyedüli téma lett a japán ornamentika
T
homas W. Cutler, A Grammar of Japanese Ornament and Design, 1880 -ban jelent meg, és a szerző sok éves munkája nyomán egyedül a japán ornamentikával foglalkozik benne. Nem véletlen a nyelvtan szó a címben, amennyiben szerkesztési szabályokat, típus mintázatokat, elemi formákat tartalmaz. Ebből is látható, hogy a mintkönyvek célja nem a minták másolása volt, hanem az új, minőségi minták létrehozatalát volt hivatott szolgálni.A
Bedő ablakban a vonalak finom ritmusára célozva mutatjuk meg fent, ahogy Cutler a könyvében képeken mutatja be a harmonikusan áramló vonalak meghúzásának szabályait.Voysey - a középkor és a Kelet egyedi inspirációi
Az Art Nouveau és a modern minták megjelenése
L
egelőször az iparművészetben jelentkezett ez a modern vonalvezetésű, Art Nouveau dekoráció. Arabeszk vonalakkal körberajzolt növényi és állati figurák voltak ezek, természetközeli ábrázolásban, de nem fénykép-, hanem inkább jelképszerűen stilizálva, bőséges színezésben.A
Bedő ablak szintén ilyen szabadságot sugalló, arabeszk vonalakkal megrajzolt modern munka, felerészben stilizált elemekkel, de ugyanakkor virágok természetbeli képe is. Egyszerre látjuk a Bedő ablakban az élő virágot, és élvezzük a harmonikus vonalakat, melyek a mintát alkotják.Ismét ólomüveg témában:
A Tiffany üveg - a szecesszió kedvence
L
ouis Comfort Tiffany (1848 – 1933) a londoni Victoria és Albert Múzeumban figyelt fel a középkori üvegek által visszaadott különleges fényhatásokra amit a modern üveg már nem tud. Hazatérve az Egyesült Államokba, dolgozza ki az általa kézműves üvegnek nevezett üvegfajtát, ami hírnevét meghozta.
R
óth Miksa a következőképp ír róla: "Mint egészen különálló törekvés jelentkezik 1893-ban a chicagói világkiállításon L. Tiffany az ő teljesen újszerű színes üvegezéseivel, melyek szakítva minden hagyománnyal, új lehetőségeket tárnak elénk. Maga az üveg anyaga is egészen más, mint az eddigelé ismert színes üvegek, mert kriolit hozzátételével, átlátszóságukban erősen letompítva, inkább opalizálóan áttetszők. E tulajdonságuknál fogva színességük mellett, egy új hatás kiváltására adnak alkalmat, a többé-kevésbé átszűrődő fényhatások játékára, amit Tiffany még a több rétegben felforrasztott üvegek alkalmazásával fokozott. Ezeknek az úgynevezett opalescens üvegeknek tündöklő és elkápráztató színhatásuk ellenére, nagy fogyatékosságuk az, hogy tűzben nem égethetők és ennélfogva az üvegfestészetben annyira fontos konturráfestés rajtuk nem alkalmazható. Az opalescens üvegeknek ez a hátránya kirívó módon jelentkezik Tiffany műveiben. Ő ugyanis a lehetőségig mindent ólomba rakott színes üvegeivel — minden ráfestés nélkül — fejez ki. Ez bizonyos fokig sikerül neki, még az alakok ruháinak redőzetei is, üvegeinek vastagabb és vékonyabb rétegei nek ügyes kihasználásával eléggé szerencsések, de már a húsrészeket más, beégethető üveganyagon, édeskés zománcfestéssel pótolja, nagy hátrányára a művészi összhatásnak." RÓTH MIKSA, AZ ÜVEGFESTÉSZET NEGYVEN ÉVE, Magyar Iparművészet, 1924,Bécs: Wiener Secession
A Szent Tavasz rövid tündöklése
A
Wiener Secession 1897-ben alakult, amikor, a ma már mind a szecesszió nagyjainak tartott művészek Gustav Klimt, Koloman Moser, Josef Hoffmann, Joseph Maria Olbrich, Max Kurzweil azt megalapították, kiválva egyszersmint a konzervativ művészek akkori csoportjából.A
bécsi szecesszió termékei, ornamensei nekünk - e cikkben is különösen - azért jelentősek, mert mint mozgalom részben a Bedő-ház építése előtti években (1897 - 1905) is zajlott és Budapesttől nem is távol. Vidor Emilről tudjuk, hogy - a francia és belga art nouveau mellett - Münchenben lévén, a Jugendstil ismert volt előtte. A Jugendstil és a Wiener Secession kb. ugyanazokban az években lettek népszerűek és igen sok dekorativ művet hoztak létre, bennük nem egyszer az e cikket érintő hosszúszárú, stilizált virággal, virágokkal.A
mozgalom, amely a műveit többnyire a Ver Sacrum (Szent Tavasz) folyóiratban közölte, 1902 körül egységét sajnos elvesztette. A modernebb u.n. stilizáló művészek, Klimt, Moser, Hoffmann, stb. a naturalistákkal ellentétbe kerülve, azokkal a szakadást nem tudták elkerülni, a mozgalom ekkor megszünik, a Ver Sacrum pedig 1904-ben már nem is jelenik meg. De időközben, e néhány év alatt, maga a korszak nemzetközi viszonylatban is elszenved egy stílusváltozást, erről a fordulatról az irásunk végén mutatunk néhány képet, azt illusztrálva, hogy a Bedő-ház ablaka még egy finom egyensúly időszakában jött, jöhetett létre visszatükrözve ezen egyensúly minden szépségét, a szimbolikus naturalizmus és a stilizálás közt.Végleges konklúzió helyett
A Bedő-ház ablakáról összefoglalva
É
s ezzel visszaérkeztünk a cikkünk fő tárgyához, ami méltán foglalja el helyét - éspedig egyenlő módon - a bemutatott alkotások között. Korában a legmodernebb stílusban, merészen mozgalmas, de ugyanakkor harmonikus vonalvezetésével tűnik ki a többi közül. A szárak, ahogy hullámoznak, a virágok, ahogy visszahajlanak maga a tiszta energia, a nevezetes Art Nouveau alapminta, az u.n. ostorcsapás - coup de fouet - egy szép példája.
A Minta
Visszaérkeztünk tehát a Bedő-házbeli ablakhoz. Láttuk, hogy a XIX században építészetben a historikus stílusok, színes ablakművészetben főleg a a gótika és ezzel az akkor megjelent neogótika volt népszerű. Kerestük a legnépszerűbb mintákban a hasonlókat, amennyire lehetett, amelyekre - legalább részben - jellemzők az ablakunk mintájára is érvényes vonások. Ezek a következők voltak:A Szimbólumok
Amivel még adósak vagyunk az itt is mellékelt listát tekintve, az ablak témájában fellelhető szimbolika. A felépítés mint látható, osztott, lent gyökér-föld stilizáció, fent virágok emelkednek a legfelsőbb zónákba.Szimbólumok - anyaföld, mag, életfa, felső világ
A magyar nemzetnek is vannak mítoszai
A
XIX század egyben az a kor amikor a magyar nemzet ráeszmél hogy saját vallása is volt valamikor, és saját mitológiája. Az első ilyen témájú könyv már 1791-ben megjelenik, Cornides Dániel (1732–1787), Értekezés a régi magyarok vallásáról (Commentatio de religione veterum Hungarorum) Bécs, 1791. De az első nagy jelentőségű összefoglalót csak a század közepén adja közre Ipolyi Arnold (1823–1886), Magyar Mythológia, Pest, 1854. Más fontos munkák pedig a század végén jelennek meg.L
entebb a Lindenbaum-ház homlokzatának egy részlete látható, Budapest első Art Nouveau háza. Spiegel Frigyes, aki a hagyományos párkányokat és falpilléreket lecseréli a korabeli iparművészeti formákkal, a népi hiedelmek világából is sokat merít. Az életfa és annak lehetséges hármas felosztása a jelképes alvilágra, a mi világunkra és a mennyországra, elterjedt a népies ornamentikában is. Itt még két őrállatként két róka is van a fatörzs két oldalán.A
Magyar Szecesszió Háza egyik enteriőrjének tálalószekrényén is megjelenik az életfa, ami magyar népmesekincsnek is fontos része, keletről magunkkal hozott örökség. Ez a minta szintén látható fentebb (katt. a fenti képre)1902-1904 egy újabb stílusfordulat évei...
Az art nouveau dekorativitása lassan a múltté lesz
A
Bedő-ház üvegablaka a stilizáció és a naturalizmus egy finom egyensúlyának idején született 1903-ban. Az ablakban egyszerre érezzük a virágot és élvezzük a stilizált ornamens elvontságát, arányait. Úgy a Jugendstil, mint a Wiener Secesssion, és ezt követve a magyar iparművészet is ettől kezdve stílust váltott. A fent említett finom egyensúly egyik utolsó példája látható a Bedő-házban. Hogy a nemsokára bekövetkező változásokat vizuálisan szemléltessük, figyeljük meg a lenti képet, több példa végett pedig katt a lenti képre.
A
motívumok 1902-ben, pl. a fák is stilizáltabbak, szigorúbb és takarékosabb kompozició, geometrikusak formaelemek. A képeket a Jugend német lapból mutatjuk be, de mindkét országban hasonló folyamatok mennek végbe. Ausztriában a fent látott stílus különbözőség egyenesen egy-egy csoporthoz kötödik. 1904-ben az u.n. stilizálók, élükön Klimt, Hoffmann, Moser kilépnek a Wiener Secesssionból. Az ellentéteket köztük és a naturalisták közt (utóbbiak impresszionistáknak nevezik magukat, jólehet szecessziós stílust gyakorolják) nem tudják feloldani. A geometrikus szecesszió fejlődik és megy tovább Ausztriában elhagyva az addigi organikusabb szecessziót. A geometrikus mintázat, az önálló, szinte már ipari forma kezd uralkodni és az art deco új stílusa kezd kibontakozni Bécsben Wiener Werkstätte néven.Az ablakok felújítása 2007-ben
Egyetlen megmaradt ablakból kellett elindulni
A
Vidor Emil tervezte ablak üveges munkáitt Herzl L. M. végezte. Herzl L. M. üveges művészről jelenleg nincs több információnk. A megmaradt ablakpéldánynál a virágok fehér színüek. A felújítás során, Vad Tivadar megrendelése nyomán, Krémer Tíbor üvegművész kiváló minőségben pótolta a hiányzó ablakokat, hasonló kompozicióval, egyes emeleteken piros virágokkal. (Kattints a részletekért)
