���William Holman Hunt, 1850-60 k��z��tt

William Holman Hunt: Claudio és Izabella (1850)

A kép Claudio és Izabella dilemmáját mutatja be, és Shakespeare Mértékkel a mértékért című művének egyik jelenetén alapul. Claudio életét csak akkor lehet megmenteni, ha húga, Isabella beleegyezik, hogy feláldozza szüzességét Angelónak, a távollévő herceg helyettesének. A pillanatot a színdarab e sorai foglalják össze, amelyeket Hunt a képkeretre írt: 'Claudio: A halál félelmetes dolog: Isabella. És a megszégyenített élet gyűlöletes' (leírás: tate.org.uk).

Shakespeare
Szeget szeggel
Fordította: Mészöly Dezső
Második felvonás 4.szín, Csarnok Angelo házában.

ANGELO
...Nos, mondom, nincs más választás előtted:
Vagy átadod testednek kincseit
Az említettnek, vagy - bátyád kivégzik.
Mit tennél akkor?

IZABELLA
Csak annyit bátyámért, mint magamért.
Ha én volnék a halálraítélt,
Korbács nyomát rubintként hordanám,
S úgy várnám a halált, mint nagybeteg
A pelyhes ágyat. Csak azért sem adnám
A testemet!

ANGELO
Akkor bátyád kivégzik!

IZABELLA
A kisebb árat mégis így fizetjük:
Inkább haljon meg egyszeri halállal
A báty, mintsem a húga - őt kiváltva -
Örök halállal.
...

Harmadik felvonás 1.szín, A börtönben

CLAUDIO
Borzasztó a halál!

IZABELLA
Ó, jaj nekem!

CLAUDIO Édes hugom, hadd éljek!
Ha vétkezel, hogy bátyádat kiváltsad,
Feloldozást nyersz majd e bűn alól,
Sőt jótett lesz az.

IZABELLA
Ó, te szörnyeteg!
Gyáva féreg! Gyalázatos gazember!
Hát vétkem által kívánsz megmaradni?!
Nem vérbűn szinte, ha testvérhugod
Gyalázatán nyersz életet? Mit higgyek?...

A kép forrása: Wikimedia, Tate Múzeum, public domain
 NAGY KÉP ITT... 

William Holman Hunt, A felbérelt pásztor, 1851
Hunt újfajta szimbolizmusa

Hunt egy olyan pásztort mutatott be, akinek a gondolatai nem a juhain járnak. Teljesen le van foglalva az arra tévedt fiatal nővel, hátán egy hordó sör vagy almabor van, amit felajánlott vagy fel fogja ajánlani. Bal kezében egy halálfejes lepkét tart, amellyel a lányt próbálja lenyűgözni. És a halál bizonyára a bárányokat éri el. A bárányt pedig a lány ölében éretlen zöld, vagyis káros almákkal kinálják. A jobb oldali háttérben egy birka éppen egy búzamezőre készül kóborolni.

Hunt azt állította, hogy a kép fő forrása Shakespeare (Lear király, III.6.) volt. De nehéz kizárni az evangéliumi utalást. Hunt valóban a korabeli papság cselekedeteit birálja. Egy 1897-es levelében ezt írta: Shakespeare éneke egy pásztort ábrázol, aki elhanyagolja valódi kötelességét, a juhok őrzését: ahelyett, hogy hangját a kötelessége igaz teljesítésére használná, azt tétlenkedésre használja. Ő tehát a zavaros fejű pásztorok típusa, akik ahelyett, hogy a nyájuknak - amely állandó veszélyben van - végzett szolgálatukat végeznék, elfeledkeznek erről.

Lear király (mek.oszk.hu)
Harmadik felvonás 6.szín

EDGAR
Járjunk el a dologban annak rendi szerint.
Ébren vagy-e, alszol-e, fürge juhász?
Tilosba kalandoz a juh.
Szácskádnak egy hangja elég, s juhodért
Szíved sosem érheti bú.
Brr! a macska iromba.

Hunt arra törekedett, hogy az addig ismert elvontabb evangeliumi szimbólumokat helyett, olyat találjon amelyek közös emberi tapasztalatokon alapulnak, hogy bármely néző - még ha nem is ismeri a keresztény ikonográfiát - megfejthesse a műveiben megjelenő moralizáló mondanivalót. Sajnos Hunt reális, hozzáférhető szimbolizmusának céljai nem valósultak meg. Amikor 1852-ben kiállították a képet, a közönség nem tudta megfejteni Hunt (nem is annyira) finom szimbolikus tervét. Festő társai is írnak a képről, de csak a fény és árnyék jó kezelését veszik észre. (Források: cmsmc.org/publications/hireling-shepherd és artandfaithmatters.blogspot.com/2015/04/hireling-shepherd-art-lectionary.html)

A Jó Pásztor példabeszédét János evangéliumában találjuk, a 10.fejezetben: Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért. A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem sajátjai, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti őket. A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik a juhokkal. Én vagyok a jó pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem, mint ahogy az Atya ismer engem és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért. (Szent István Társulati Biblia)

A Jó Pásztor példabeszéd, mint inspiráció a festészet történetében gyakran jelen van.
A lenti illusztráció négy képe:
A Jó Pásztor, i.u. 200.körül, freskó, Priscilla-katakomba, Róma.
A Jó Pásztor Galla Placidia mauzóleumában, Ravenna.
Victor Emil Janssen, A Jó Pásztor, 1833, Hamburg, Hamburger Kunsthalle.
Joakim Skovgaard, A Jó Pásztor, 1895. National Museum of Art, Architecture and Design, Oslo.

William Holman Hunt: Az ébredő lelkiismeret, 1853

Nem férj és feleségről szól a kép, hanem egy eltartott nőről és a szeretőjéről. Egy elpazarolt életre utal sok apró részlet: az asztal alatti macska madárat kerget; egy gobelin, amely befejezetlenül lóg a zongorán; rendetlenség a padlón, eldobott kesztyű, a szálak, amelyek kibontva fekszenek; Lord Tennyson 1847-es verse a ' Könnyek, tétlen könnyek ' és általában is az újgazdag, izléstelen berendezés. Egyedül a tükörben levő ablakban látjuk a pezsgő tavaszt, amire épp felfigyel a nő és talán elgondolkodik.

A kép keretére Hunt egy példabeszédet helyezett:
'As he that taketh away a garment in cold weather, so is he that singeth songs to an heavy heart' (Book of Proverbs (25:20))
'Mint aki leveti ruháját hideg időben, olyan az, aki a rosszkedvű ember előtt dalol.' (Példabeszédek könyve 25:20, (Bibliafordítások - Károli Biblia; www.immanuel.hu))

 NAGY KÉP ITT...